
Rocksuli. Hangok a múltból címmel állították ki tavaly a kincses városban a zenetörténeti kiállítást
Fotó: Facebook/Marosvásárhelyi Rocksuli
A marosvásárhelyi Rocksuli falai között különleges, olykor vándorló kiállítás idézi meg az erdélyi magyar rock- és könnyűzene háttérbe szorított, sokszor elhallgatott múltját. A rendszerváltás előtti időszakot bemutató lemeztörténeti tárlat hosszú éveken át tartó gyűjtő- és kutatómunkán alapul. Hints Zoltán, a Rocksuli igazgatója, a kiállítás ötletgazdája és létrehozója a kezdeményezés hátteréről, érdekes felfedezésekről, terviekről beszélt a Krónikának.
2025. június 20., 07:592025. június 20., 07:59
Miért tud olyan keveset a nagyközönség az erdélyi magyar könnyűzene történetéről? Erre a kérdésre is választ kínál az a lemeztörténeti kiállítás, amely néhány éve látható a marosvásárhelyi Rocksuliban – és amely vándortárlatként több más helyszínt is bejárt már. A gyűjtemény születését egy váratlan felismerés indította el. „Az egyik konferenciánkon egy magyarországi előadó azt mondta, hogy
Méltán felháborodtam, de utána körülnéztem, és sajnos igaza volt” – idézte fel a Krónika érdeklődésére Hints Zoltán. A Rocksuli igazgatóját ez a felismerés inspirálta arra, hogy kollégáival együtt dokumentumgyűjtésbe kezdjen, a lemezeket pedig egyre szélesedő kontextusban mutassák be. „A hanglemezek nemcsak zenét hordoznak, hanem információt is: előadók, zeneszerzők, szövegírók nevei szerepelnek rajtuk. Az erdélyi rockzene történetét ezen keresztül kezdtük feltérképezni” – magyarázta a kiállítás ötletgazdája.
A lemezek hasznos információkat is hordoztak a kutatók számára
Fotó: Facebook/Marosvásárhelyi Rocksuli
Mint kifejtette, a kezdeti szűkebb fókuszból hamar kinőtt egy átfogóbb zenei és kulturális tablókép.
– párhuzamba állítva a magyarországi és nemzetközi trendekkel. „Fontos volt, hogy megmutassuk: mi zajlott ugyanabban az időszakban Nyugaton, Magyarországon és Erdélyben. Az is érdekes volt, hogy sok esetben színészek, akiknek zenei karrierjéről nem tudtunk, rendszeresen énekeltek, sőt, saját lemezeik is megjelentek. És fordítva: zenészekről derült ki, hogy színészként is aktívak voltak” – részletezte a tárlat létrehozója.
A kiállítás nemcsak az erdélyi régióra koncentrál, hiszen máshol is élt magyarság. „Most szándékosan így fogalmaznék, hogy a csehszlovákiai, jugoszláviai és szovjet területre is átmerészkedtünk képzeletben, hogy lássuk, mi történt a magyar könnyűzene terén a rendszerváltás előtt. A Szovjetunióban gyakorlatilag nem létezett ilyen tevékenység, Csehszlovákiában néhány lemez maradt fenn, míg Jugoszláviában meglepően gazdag anyag állt össze. Szabadkán született például az első saját szerzésű magyar rockopera is, a Zöld hajú lány” – osztotta meg lapunkkal Hints Zoltán.
A hetvenes évek elején a Siculus Fesztiválra kértek elsőként saját, magyar nyelvű dalt
Fotó: Facebook/Marosvásárhelyi Rocksuli
A tárlat ötletgazdája szerint az erdélyi magyar könnyűzene egyik legnagyobb áttörése a ’70-es évek elején történt, amikor megjelentek az első saját, magyar nyelven írt dalok. Korábban ugyanis kizárólag román vagy nemzetközi slágerek magyar változatai kerülhettek felvételre.
Hints Zoltán arról is beszélt lapunknak, hogy az elmúlt években a kiállítás több helyszínt is bejárt: Kolozsváron Hangok a múltból címmel állították ki tavaly, ezt megelőzően látható volt Budapesten a Rockmúzeumban, Tatán a Peron Tehetségközpontban, és ha éppen nem utazik a tárlat, a marosvásárhelyi Rocksuliban látogatható. „Fontos, hogy diákjaink is találkozzanak ezzel az örökséggel. Szeretnénk, hogy tudatosuljon bennük, hogy a jelenlegi zenei világ nem a semmiből jött létre – van múltja és gyökere” – hangsúlyozta az igazgató.
Hints Zoltán a Rocksuli diákjaival is szeretné megismertetni ezt a zenei örökséget
Fotó: Facebook/Marosvásárhelyi Rocksuli
Rámutatott, a tárlat különlegessége, hogy QR-kódos információs táblákkal hallgathatóvá is teszi a kiállított lemezek egy részét. A modern technikai eszközök bevonásával a fiatalabb generációk is könnyebben kapcsolódnak a tartalomhoz.
– jegyezte meg a suli vezetője. Hozzátette, a gyűjtemény folyamatosan bővül: jelenleg is zajlik a ritka, erdélyi vonatkozású lemezek felkutatása. „Ez nem egyszerű feladat, mivel a rendszerváltás előtti évek egyetlen lemezkiadója, az Electrecord soha nem adott ki egy teljes, átfogó katalógust. Úgy keresünk, hogy nem tudjuk pontosan, mit – és azt sem, hogy hol” – magyarázta.
A tárlatot a Peron Tehetségközpontban is megtekinthették az érdeklődők
Fotó: Facebook/Marosvásárhelyi Rocksuli
Hints Zoltán arról is beszélt lapunknak, hogy a jövőben szeretnék bővíteni a gyűjteményt, ugyanakkor a rockoperák történetét is igyekeznek bemutatni. „Sokan úgy tudják, hogy az István, a király volt az első magyar rockopera, de valójában megelőzte a nagyváradi Az ifjú W. újabb szenvedései című beatoratórium és a szabadkai Zöld hajú lány. Ezt a fejlődési utat is szeretnénk bemutatni: hogyan jutottunk el a musicaltől a magyar rockoperáig” – részletezte a tárlat ötletgazdája.
Mint kifejtette, idén ősszel Felvidékre kapott meghívást a kiállítás, s mivel a távolság miatt ez komolyabb szervezést igényel, más felkérésekre egyelőre nem tudtak igent mondani, de céljuk, hogy minél több helyre eljussanak.

A szó veszélyes fegyver (volt) – Az erdélyi magyar könnyűzene lehetőségei és buktatói a rendszerváltás előtti Romániában – ez a címe annak a történészek, szakértők részvételével szervezendő konferenciának, amelyet Marosvásárhelyen tartanak pénteken.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
szóljon hozzá!