2010. április 23., 10:102010. április 23., 10:10
1997 és 2001 között a Szigligeti Társulat művészeti vezetője, 2002-ben Poór Lili-díjat kapott. Enynyi volna egy pálya?! Ennyi. És csatolmányként az eljátszott szerepek hoszszú listája. Vagyis mégsem csupán csak néhány adat. Hanem annál sokkal-sokkal több.
A színpadi alakítás a leginkább tünékeny művészi teljesítmény. Nincs, nem lehet két egyforma este, mert elég egy torokköszörülés, elég, ha színházba jövet a forgalmi dugóban kellemetlenkedett a rendőr, elég valami nyomasztótól szabadító megkönynyebbülés, netán a partnert gyötri az alattomos kis fejfáj, minden másként sikerül, mint tegnap vagy holnap.
S aki épp nem azt az előadást látja, sosem tudja meg, milyen is lehetett volna, milyen is volt. S miközben a színész ezzel az állandó esetlegességgel küszködik, elmúlik az idő. Észrevétlenül. Színésznek, nézőnek egyaránt. Ha gondolkodás nélkül kellene rávágnom, hogy szerintem F. Márton Erzsébet mióta van a pályán, biztosan nem mondanék negyven esztendőt. Nem tudom, mennyit mondanék. Talán azt, hogy mindig is a pályán volt. Mert oda termett. Mert olyan szerepeket volt szerencséje eljátszani, melyek nagyon illettek hozzá. Nem kellett kibújnia önmagából, nem kellett soha feladnia magát. Talán azért is rohanhatott el ilyen gyorsan az a négy évtized. A színészi munka tünékenységének ez a csodálatos ellenszere: a (jó) szerepek soha nem múló értéke. Gyors hát az idő, de nem nyomtalan.
| Zenés összeállítás erdélyi írók, költők műveiből, Fazakas Márton Erzsébet egyéni előadása, Nagyvárad, 2010 |
A negyvenedik évforduló tiszteletére önálló műsorral lepte meg a művésznő a közönséget. Ahol ringott a bölcsőm…hirdette a cím, az alcím pedig eligazít, hogy nem Kolozsvárról, a szülőhelyről lesz szó, hanem „zenés összeállítás erdélyi írók, költők műveiből.” Két Bartók-népdalfeldolgozás fogja keretbe a szövegeket, s a műsor korpuszában még öt népdal szerepel. Sok. És sok volt a székely furfangosságot kiemelő két elbeszélés, a Nyírő- és a Tamási-történet is. Az első rész szövegei nagyon szépen illeszkedtek egymásba, megadva az anyanyelv és az anyanyelvi kultúra iránti elkötelezettség tartását. Leghitelesebben Magyari Lajos Csoma Sándor naplója hatott, de tetszett Reményiknek Az ige című vers részlete, illetve Kányádi Előhangja is.
Ebben a szövegkörnyezetben csupán Lászlóffy Aladár A por című verse hatott egy kissé disszonánsan, talán a választás nem volt a legsikeresebb. Érzésem szerint ezek után lehetett volna hangnemet váltani, amit a művésznő meg is tett, csak nem az általam várt irányba. Magyarán: egy jó emberöltőnyi Váradon eljátszott szerep után a drámai színésznő arcélére lettem volna kíváncsi. Hisz a világirodalomnak olyan szerzőit játszotta, mint Machiavelli, Goethe, Tolsztoj, Oscar Wilde, Jean Anouilh, a magyar irodalomból pedig Márait, Örkényt, Csurkát, Szigligeti, Heltai és Tamási mellett.
Arról nem is szólva, hogy Kolozsvárnak, Nagyváradnak milyen gazdag költői vonatkozásai vannak! Kár, hogy ez a városi jellegű kultúra kimaradt a műsorból. A művésznő zárszavából kiderült, hogy miért: szeretné az összeállítást olyan helyekre is elvinni, ahová színház nem jut el. Kívánom, hogy igazolódjék F. Márton Erzsébet elképzelése, s ahol bemutatja a műsort, értékeljék, hogy valójában csak a művészi „bölcsőringás” helye hagyott benne mélyebb nyomot, ahol a neki tapsolók bölcsője ringott –Nagyvárad –, mintha nyomtalanul repült volna el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok