Rendkívüli Radnóti-kiállítás Budapesten

Az éppen a költő századik születésnapjától látogatható kiállítás nem mindennapi kulturális eseménynek ígérkezik. A hagyaték részeként ugyanis, sok egyéb mellett olyan felbecsülhetetlen értékű eredeti kéziratok kerültek az MTAK állományába, mint a Bori notesz, a Szalai Sándornak Borban átadott „bori versek”: a Hetedik ecloga, a Levél a hitveshez, az A la recherche, a Nyolcadik ecloga, az Erőltetett menet.

A Bori notesz hasonmás kiadásban többször is napvilágot látott már, az eredetit azonban most tekintheti meg először a nagyközönség. A Szalai Sándornak átadott versek pedig még sohasem voltak kiállításon. Ebben a tárlóban lesz látható a költő 1944. május 19-én, a harmadik munkaszolgálatba bevonulása előtti napon írott híres versének, a Töredéknek („Oly korban éltem én e földön…”) az autográfja is.

Külön tárlóba kerül az abdai tömegsírból előkerült tárgyak és dokumentumok jelentékeny hányada: a már említett Bori noteszon kívül Radnóti Miklós különféle igazolványai, fényképei, Gyarmati Fanni fényképei, férjéhez a harmadik munkaszolgálatba írott levelei, szívbe markoló levélimádsága férjéért, valamint a Nyolcadik ecloga külön lapon fennmaradt példánya is.
Egy másik tárlóba versek és versfordítások eddig nem látott autográfjai kerültek.

Egymás mellett láthatók a Második ecloga, a Harmadik ecloga és a Negyedik ecloga kéziratai. Radnóti összesen nyolc eclogát írt, de mivel nem tudjuk, hogy hatodiknak melyik versét szánta, tulajdonképpen hét eclogát tartunk számon. Ebből a hétből a kiállításon ötnek látható az eredeti kézirata.

Külön tárló válogat Radnóti eddig kiadatlan és kiállítatlan leveleiből. Egyebek között megtekinthető a költőnek a feleségéhez írott két utolsó tábori levelezőlapja. A Borba indulás előtt, a Sződligeti gyűjtőtáborból írott levelek közül hármat láthat a közönség, ezek közül a legmegindítóbb talán az 1944. május 23-án vagy 24-én Gyarmati Fanninak írott levél: „Tudod, hogy az életem értelme vagy és amíg lehet, igyekszem élni miattad.”

Egy tárlóban a Radnóti Miklóssal kapcsolatos tárgyak kaptak helyet: versesköteteinek előjegyzési ívei, Radnóti és barátai szókirakós játéka. Kuriózumnak számít, s valószínűleg még a gyermekek érdeklődésére is számot tarthat Apollinaire híres versének, a Radnóti által fordított A megsebzett galamb és a szökőkútnak a nyomódúca. 

A naplók és noteszek közül talán a legmeglepőbb a „rovófás”: a költő ebben vezette, hogy ismerőseinek „mennyi van a rovásán”. Egy tárlót a költő versesköteteinek első kiadású példányai töltenek meg.

A két asztaltárló üvege alá eredeti fényképek kerülnek Radnóti családtagjairól, barátairól, Gyarmati Fanniról és a költőről. A személyi iratokat és igazolványokat bemutató asztalon egyebek között Radnóti saját kezűleg rajzolt családfája, születési anyakönyvi kivonata, érettségi igazolványa, névváltoztatást engedélyező okmánya, szolgálati jegye, és második munkaszolgálata idejéből, 1943-ból fennmaradt kimaradási engedélye kapott helyet.

A kiállítást Babus Antal, a Kézirattár és Régi Könyvek osztályának munkatársa, Radnóti Miklós kéziratos hagyatékának feldolgozója rendezte. A rendhagyó Radnóti-tárlat május 29-ig tekinthető meg a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Vasarely-termében.