A Hollósy Simon, Réti István, Iványi-Grünwald Béla, Thorma János és Ferenczy Károly alakjáról készült szoborcsoportot pénteken avatják fel Nagybányán
Fotó: RMDSZ/Nagybánya
Nagybánya történelmi központjában, a régi főtéren avatják fel pénteken a Nagybányai Művésztelep alapítóiról készült szoborcsoportot, Deák Árpád nagyváradi szobrász alkotását. A Krónikának nyilatkozó művész beavatja az olvasót az alkotási folyamatba, és reményét fejezte ki, hogy a szoborcsoportról remélhetőleg visszatükröződik majd a festőóriások lelkülete. Az alkotás esetében lehetőség nyílik arra, hogy a járókelő beülhet a szobrok közé fényképezkedni, hiszen ez mostanában divatirányzatnak számít.
2023. május 11., 18:472023. május 11., 18:47
Nagybánya és a magyar közösség, valamint a magyar és egyetemes kultúrtörténet kimagasló személyiségeinek állít emléket a szoborcsoport, amelyet pénteken délben avatnak fel a város régi főterén. A Nagybányai Művésztelep alapítóit – Hollósy Simont, Ferenczy Károlyt, Iványi-Grünwald Bélát, Réti Istvánt, Thorma Jánost – megmintázó szoborcsoport finanszírozója és az ünnepség szervezője a város önkormányzata, kezdeményező az RMDSZ nagybányai szervezete, Pap Zsolt alpolgármester, valamint Pintér Zsolt városi önkormányzati képviselő, az RMDSZ Máramaros megyei szervezetének elnöke.
A járókelő beülhet a szobrok közé
A város történelmi központjában, a régi főtéren tekinthetik meg az érdeklődők a Nagybányai Művésztelep alapítóinak szobrait
Fotó: RMDSZ/Nagybánya
Az 1896-ban alakult művésztelep óriási jelentőségű a modern magyar képzőművészetben, tagjai közül egyedül Hollósy Simonnak van szobra Erdélyben, az alkotást 2021-ben állították a művész szülővárosában, Máramarosszigeten. A nagybányai szoborcsoport alkotójának, Deák Árpád nagyváradi szobrászművésznek több alkotása díszíti erdélyi városok köztereit, az egyik legismertebb a nagyváradi Holnap-szoborcsoport, de ő készítette el többek közt Samuel von Brukenthalnak, Erdély egykori szász kormányzójának a háromméteres bronzszobrát, amelyet 2021-ben avattak fel Nagyszeben központjában.
Deák Árpád nagyváradi szobrászművésznek számos erdélyi helyszínen áll köztéri szobra
Fotó: A szerző felvétele
Hollósy Simon, Réti István, Iványi-Grünwald Béla, Thorma János és Ferenczy Károly szobráról Deák Árpád a Krónika megkeresésére elmondta, a pályázati felhívásban a nagybányaiak megfogalmazták az igényeiket, korhű öltözetben ábrázolt karaktereket kértek, akiknek arca hasonlítson a festőóriások arcvonásaira, és legyen interaktív a kompozíció.
Ez egy divatos irányzat, a zsánerszobor-kategóriába tartozna, de a nagybányai téma ennél fajsúlyosabb, és a szoborcsoport formanyelvezete komolyabb, mint a zsánerszobrok esetében, de ezt természetesen majd a közönség fogja eldönteni” – fejtette ki Deák Árpád. Hozzátette, a szoborcsoport esetében is megvan a lehetőség, hogy a járókelő beülhet a szobrok közé fényképezkedni, hiszen ez mostanában divatirányzatnak számít.
Pad helyett egy nagy kövön ül Hollóssy Simon
Fotó: RMDSZ/Nagybánya
„Mivel a Nagybányai Művésztelep alapítóinak esetében abban az időben az volt az újdonság, hogy nem műteremben festettek, hanem kimentek a szabadba, arra gondoltam, hogy a szobrokhoz nem padot teszek, mert az elég elcsépelt köztéri alkotások esetében, hanem egy nagy darab kőre ültettem Hollósy Simont és mellette van egy hely, oda ülhet, aki gondolja” – fejtette ki a szobrászművész. Hozzátette, körbe lehet sétálni a szoborcsoportot a járda szintjén, tehát nincsen az a hagyományosan monumentális szoborprezentálás.
Fotó: RMDSZ/Nagybánya
Deák Árpádot arra kértük, meséljen az alkotási folyamatról, a festők arcélének megalkotásáról. Felidézte, a munka megkezdésést megelőzi egy dokumentációs periódus, ekkor sokat olvasott utána, megnézegette a nagybányai iskola művészeti termését, mindenik festő munkásságát „átrágta”. „Mivel elég kevés használható fénykép létezik róluk, úgy próbáltam megoldani, hogy a legjellegzetesebb fotót választottam ki, azt, ami plasztikailag is megfelelt a célomnak” – részletezte az alkotó. Mint mondta, egyébként a művészek önarcképet is készítettek, például a Ferenczy Károlyé eléggé közismert, és ezt is felhasználta a művésztelep első nemzedéke kiemelkedő képviselője figurájának elkészítéséhez.
Arra is kitért, hogy a művésztelep alapítóiról készült valamennyi föllelhető fotót tekintetbe kellett vennie, hogy a két dimenziós látványt áttranszponálhassa három dimenzióba.
Különben a szoborcsoportot a művésztelep alapításának két évvel ezelőtti, 125. évfordulóján szerette volna felállítani az RMDSZ. A szobor költségeit csak 2021 végén sikerült belefoglalni a költségvetésbe, az összeget 960 ezer lejre emelték. December végén az önkormányzat a felállítást is átvállalta, a siker egyetlen szavazaton múlott. A projektet művészetpártolóként Cătălin Cherecheș polgármester is támogatta. „A művésztelep a város védjegye, nem csak magyar ügy” – szögezte le Pintér Zsolt, az RMDSZ területi elnöke.
A szoborcsoport 5 méter X 3,5 méter alapterületű és 2,1 méter magas lesz, bronzból készült. Az életnagyságúnál nagyobb szobrokat a turisták által kedvelt régi főtéren állítják fel, a művésztelep felé vezető Híd utcára néznek.
Nagybányai festők alkotásaiból összeállított tárlatot mutat be a közönségnek a Szatmár Megyei Múzeum az Iparosotthon kistermében, mivel az intézmény főépülete felújítás alatt áll.
Első ízben adnak át a magyar közösségért fáradozó Máramaros megyei személyiségeknek elismeréseket a magyar kultúra napján: a Hollósy Simon festőművészről elnevezett díjakat Nagybányán nyújtják át szombaton. Pintér Zsolt képzőművé
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pataki Adorján operaénekes, Borsodi L. László költő, kritikus, Egri István képzőművész, restaurátor és Szenkovics Enikő műfordító kapta meg az idén az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat.
Máramarosszigeten a közösségért munkálkodók kaptak elismerést a magyar kultúra napján – jelentette be csütörtökön az RMDSZ Máramaros megyei szervezete.
Laczkó Vass Róbertet, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművészét nemcsak a színház és a Kolozsvári Magyar Opera színpadáról ismerheti a kultúrafogyasztó erdélyi közönség: a zene, az irodalom és a fotóművészet terén is jeleskedik.
A nagymúltú aradi Kölcsey Egyesület több mint húsz éve alapította a kitüntetést. A Magyar Kultúra Napja idei programját január 26-án, hétfőn tartják Aradon, a díjátadó után a békéscsabai Jókai Színház előadását láthatják az érdeklődők.
Ütő Gusztáv képzőművész, akcióművész, egyetemi tanár és Vinczeffy László képzőművész, képrestaurátor kapja idén a Háromszék kultúrájáért díjat, melyet január 22-én, a magyar kultúra napján adnak át Sepsiszentgyörgyön.
A magyar kultúra napja alkalmából a bukaresti Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ idén is gazdag programsorozattal várja az érdeklődőket. A rendezvények célja, hogy erősítsék a magyar–román kulturális párbeszédet.
Az előbemutató után a nagyközönség is láthatja a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legújabb produkcióját: Örkény István Tóték című darabját Horváth Hunor vitte színre.
Krasznahorkai László, Gyula városának első Nobel-díjas írója egy különleges ajándékkal gazdagította a magyarországi történelmi fürdővárost: Nobel-díjának egy hiteles másolatát adományozta szülővárosának.
Kortárs költők részvételével tartott panelbeszélgetéssel, koncerttel ünneplik a magyar kultúra napját január 24-én, szombaton Erdélyben, a gyalui várkastélyban – tájékoztatta az MTI-t a rendezvény szervezője, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A budapesti Nemzeti Színház és a Kolozsvári Állami Magyar Színház közös nyilatkozatot bocsátott ki az előadásról, amelyet Tompa Gábor, a kincses városi teátrum igazgatója állít színpadra a magyar fővárosban, ám a bemutató elmaradt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!