A díjazottak erre az alkalomra készített bronz emlékplakettet kapnak, amelyen Hollósy Simon arcképe látható, az alkotó Péter Ágnes magyarországi szobrászművész
Fotó: Pintér Zsolt
Első ízben adnak át elismeréseket a magyar közösségért fáradozó Máramaros megyei személyiségeknek a magyar kultúra napján: a Hollósy Simon festőművészről elnevezett díjakat Nagybányán nyújtják át szombaton. Pintér Zsolt képzőművész, az RMDSZ Máramaros megyei szervezetének elnöke a Krónikának elmondta, nagy jelentőségűnek ígérkezik a helyi magyar közösség életében a január 21-i rendezvény.
2023. január 17., 20:212023. január 17., 20:21
2023. január 17., 21:192023. január 17., 21:19
„Először szervezzük meg Máramaros megyében a magyar kultúra napját és ezt összekötöttük egy tavalyi tervünkkel, ami a Hollósy-díj megalapítása volt. Az elismerést azért hoztuk létre, mert rájöttünk: ahhoz, hogy az itteni magyar közösség fejlesztése érdekében előre tudjunk lépni, föltétlenül méltányolnunk kell azokat a személyiségeket, akik az elmúlt években-évtizedekben egyénileg vagy csoportosan érdemben – csendben – sokat tettek a közösség érdekében” – fejtette ki a Krónikának a közelgő ünnepség és díjátadás kapcsán Pintér Zsolt.
Hozzátette, azért is hozták létre az elismerést, hogy ezáltal az RMDSZ Máramaros megyei szervezete, valamint az egyes települések helyi szervezetei térképezzék fel a kultúra, közélet, oktatás területén tevékenykedő magyar személyiségeket, akiknek munkáját eddig nem méltányolták közösségi szinten.
„Hollósy Simon Máramarosszigeten született 1857-ben, Nagybányán alapította meg a világhírű festőiskolát. Az elismerés elnevezésével azt is jelezzük, hogy a Máramaros közepén húzódó hegy nem olyan magas, és a két történelmi régió tulajdonképpen összetartozik, valamint hogy együtt tudunk dolgozni” – emelte ki a megyei RMDSZ-elnök.
Fotó: RMDSZ Máramaros megyei szervezete
„Mondanom sem kell, nagyon fontos, hogy az ifjúság tevékenységére ebben a régióban is kiemelten odafigyeljünk” – hangsúlyozta a nagybányai tanácsosként is tevékenykedő Pintér Zsolt. Arról is beszélt, hogy több Máramaros megyei település RMDSZ-szervezete jelölt személyiségeket a díjra, és ezeket az elismeréseket minden évben a magyar kultúra napján tervezik majd átadni.
A díjátadó rendezvényt összekötik egy rangos zenei eseménnyel, idén Nagybányán koncertezik a magyar kultúra napján a 100 Tagú Cigányzenekar. „A belépőjegyek két nap alatt elkeltek, tehát örülünk, hogy nagy az érdeklődés az esemény iránt. Két koncert lesz, a környékbeli településekről érkezőknek könnyebb lesz eljutniuk a délutáni előadásra” – mondta Pintér Zsolt, aki arra is kitért, hogy a megyében 22 helyi RMDSZ-szervezetük van, ezekből 7 szervezet jelölt személyeket díjazásra.
A nagybányai és a város környékén élő magyarság közös ünnepe a Főtér Fesztivál
Fotó: Facebook / Főtér Fesztivál - Nagybányai Magyar Napok
Összesen 17 jelölés érkezett, mert minden szervezet mind az 5 kategóriába jelölhetett. A díjazottak erre az alkalomra készített, szép bronz emlékplakettet kapnak, amelyen Hollósy Simon arcképe látható, az alkotó Péter Ágnes magyarországi szobrászművész” – mondta el a képzőművész-politikus.
Pintér Zsolt a tavalyi év végén számolt be arról, hogy kezdeményezésüket megszavazta a nagybányai tanács, miszerint kikerülhet a régi főtérre a Nagybányai Művésztelep alapítóinak szentelt szoborcsoport. Pintér Zsolt Nagybánya alpolgármesterével, Pap Zsolt Istvánnal közösen álmodta meg az alkotást, mellyel az egykori művésztelep, a nagybányai festőiskola öt alapítójának kívánnak emléket állítani. A Hollósy Simon, Réti István, Iványi-Grünwald Béla, Thorma János és Ferenczy Károly egész alakos másait ábrázoló szoborcsoport kihelyezése idén várható.
Megszavazta csütörtökön a nagybányai tanács azt a kezdeményezésünket, miszerint kikerülhet a régi főtérre a Nagybányai Művésztelep alapítóinak szentelt szoborcsoport.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!