
A Hollósy Simon, Réti István, Iványi-Grünwald Béla, Thorma János és Ferenczy Károly alakjáról készült szoborcsoportot pénteken avatják fel Nagybányán
Fotó: RMDSZ/Nagybánya
Nagybánya történelmi központjában, a régi főtéren avatják fel pénteken a Nagybányai Művésztelep alapítóiról készült szoborcsoportot, Deák Árpád nagyváradi szobrász alkotását. A Krónikának nyilatkozó művész beavatja az olvasót az alkotási folyamatba, és reményét fejezte ki, hogy a szoborcsoportról remélhetőleg visszatükröződik majd a festőóriások lelkülete. Az alkotás esetében lehetőség nyílik arra, hogy a járókelő beülhet a szobrok közé fényképezkedni, hiszen ez mostanában divatirányzatnak számít.
2023. május 11., 18:472023. május 11., 18:47
Nagybánya és a magyar közösség, valamint a magyar és egyetemes kultúrtörténet kimagasló személyiségeinek állít emléket a szoborcsoport, amelyet pénteken délben avatnak fel a város régi főterén. A Nagybányai Művésztelep alapítóit – Hollósy Simont, Ferenczy Károlyt, Iványi-Grünwald Bélát, Réti Istvánt, Thorma Jánost – megmintázó szoborcsoport finanszírozója és az ünnepség szervezője a város önkormányzata, kezdeményező az RMDSZ nagybányai szervezete, Pap Zsolt alpolgármester, valamint Pintér Zsolt városi önkormányzati képviselő, az RMDSZ Máramaros megyei szervezetének elnöke.
A járókelő beülhet a szobrok közé
A város történelmi központjában, a régi főtéren tekinthetik meg az érdeklődők a Nagybányai Művésztelep alapítóinak szobrait
Fotó: RMDSZ/Nagybánya
Az 1896-ban alakult művésztelep óriási jelentőségű a modern magyar képzőművészetben, tagjai közül egyedül Hollósy Simonnak van szobra Erdélyben, az alkotást 2021-ben állították a művész szülővárosában, Máramarosszigeten. A nagybányai szoborcsoport alkotójának, Deák Árpád nagyváradi szobrászművésznek több alkotása díszíti erdélyi városok köztereit, az egyik legismertebb a nagyváradi Holnap-szoborcsoport, de ő készítette el többek közt Samuel von Brukenthalnak, Erdély egykori szász kormányzójának a háromméteres bronzszobrát, amelyet 2021-ben avattak fel Nagyszeben központjában.
Deák Árpád nagyváradi szobrászművésznek számos erdélyi helyszínen áll köztéri szobra
Fotó: A szerző felvétele
Hollósy Simon, Réti István, Iványi-Grünwald Béla, Thorma János és Ferenczy Károly szobráról Deák Árpád a Krónika megkeresésére elmondta, a pályázati felhívásban a nagybányaiak megfogalmazták az igényeiket, korhű öltözetben ábrázolt karaktereket kértek, akiknek arca hasonlítson a festőóriások arcvonásaira, és legyen interaktív a kompozíció.
Ez egy divatos irányzat, a zsánerszobor-kategóriába tartozna, de a nagybányai téma ennél fajsúlyosabb, és a szoborcsoport formanyelvezete komolyabb, mint a zsánerszobrok esetében, de ezt természetesen majd a közönség fogja eldönteni” – fejtette ki Deák Árpád. Hozzátette, a szoborcsoport esetében is megvan a lehetőség, hogy a járókelő beülhet a szobrok közé fényképezkedni, hiszen ez mostanában divatirányzatnak számít.
Pad helyett egy nagy kövön ül Hollóssy Simon
Fotó: RMDSZ/Nagybánya
„Mivel a Nagybányai Művésztelep alapítóinak esetében abban az időben az volt az újdonság, hogy nem műteremben festettek, hanem kimentek a szabadba, arra gondoltam, hogy a szobrokhoz nem padot teszek, mert az elég elcsépelt köztéri alkotások esetében, hanem egy nagy darab kőre ültettem Hollósy Simont és mellette van egy hely, oda ülhet, aki gondolja” – fejtette ki a szobrászművész. Hozzátette, körbe lehet sétálni a szoborcsoportot a járda szintjén, tehát nincsen az a hagyományosan monumentális szoborprezentálás.
Fotó: RMDSZ/Nagybánya
Deák Árpádot arra kértük, meséljen az alkotási folyamatról, a festők arcélének megalkotásáról. Felidézte, a munka megkezdésést megelőzi egy dokumentációs periódus, ekkor sokat olvasott utána, megnézegette a nagybányai iskola művészeti termését, mindenik festő munkásságát „átrágta”. „Mivel elég kevés használható fénykép létezik róluk, úgy próbáltam megoldani, hogy a legjellegzetesebb fotót választottam ki, azt, ami plasztikailag is megfelelt a célomnak” – részletezte az alkotó. Mint mondta, egyébként a művészek önarcképet is készítettek, például a Ferenczy Károlyé eléggé közismert, és ezt is felhasználta a művésztelep első nemzedéke kiemelkedő képviselője figurájának elkészítéséhez.
Arra is kitért, hogy a művésztelep alapítóiról készült valamennyi föllelhető fotót tekintetbe kellett vennie, hogy a két dimenziós látványt áttranszponálhassa három dimenzióba.
Különben a szoborcsoportot a művésztelep alapításának két évvel ezelőtti, 125. évfordulóján szerette volna felállítani az RMDSZ. A szobor költségeit csak 2021 végén sikerült belefoglalni a költségvetésbe, az összeget 960 ezer lejre emelték. December végén az önkormányzat a felállítást is átvállalta, a siker egyetlen szavazaton múlott. A projektet művészetpártolóként Cătălin Cherecheș polgármester is támogatta. „A művésztelep a város védjegye, nem csak magyar ügy” – szögezte le Pintér Zsolt, az RMDSZ területi elnöke.
A szoborcsoport 5 méter X 3,5 méter alapterületű és 2,1 méter magas lesz, bronzból készült. Az életnagyságúnál nagyobb szobrokat a turisták által kedvelt régi főtéren állítják fel, a művésztelep felé vezető Híd utcára néznek.

Nagybányai festők alkotásaiból összeállított tárlatot mutat be a közönségnek a Szatmár Megyei Múzeum az Iparosotthon kistermében, mivel az intézmény főépülete felújítás alatt áll.

Első ízben adnak át a magyar közösségért fáradozó Máramaros megyei személyiségeknek elismeréseket a magyar kultúra napján: a Hollósy Simon festőművészről elnevezett díjakat Nagybányán nyújtják át szombaton. Pintér Zsolt képzőművé
A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.
Március 16-án, hétfő este hét órától a Budapesti Vonósok kamarazenekarának rendkívüli hangversenyére látogathatnak el a zeneszeretők a Kolozsvári Magyar Operába. A koncert rendkívülinek ígérkezik.
Jókai Mórt íróként, politikusként, a színház világához kötődő emberként, képzőművészként, természetvédőként, kirándulóként, ünnepelt közéleti személyiségként egyaránt közel hozza a nézőkhöz Maksay Ágnes Jókai Erdélyben című új dokumentumfilmje.
Ötödik alkalommal rendezik meg a Bach-maratont az evagélikus-lutheránus Pietati templomban. Az egész napos zenei esemény keretében gyermekfoglalkozások, Bach-művek és rangos szólisták várják a közönséget.
Az erdélyi magyar társulatok előadásainak nagyszerű keresztmetszetét nyújtotta a Szatmárnémetiben tartott, hétfőn zárult, 7. MaFeszt vándorfesztivál.
Enyedi Ildikó magyar rendező filmjeiből szervez retrospektív vetítéssorozatot március 13–15. között a kolozsvári Művész mozi. A programban Az én XX. századom, a Testről és lélekről és a Csendes barát című film szerepel.
Az AI egyre látványosabban formálja a kreatív iparágakat, köztük a könyvillusztráció világát is. Az Ép ész vs. gép ész című cikkorozatunkban a többször díjazott grafikus, Orosz Annabella beszél arról, hogyan alakítja át az AI az alkotói folyamatot.
Immár 7. alkalommal zajlik Szatmárnémetiben a Magyar Színházi Szövetség (MASZÍN) vándorfesztiválja, a MaFeszt. A március 9-ig tartó, tíznapos seregszemlén az erdélyi magyar színházak több előadását nyílt alkalmunk megtekinteni.
Az elmúlt hetekben találgatások és plágiumvádak kísérték Tompa Gábor készülő Ionesco-rendezését, amely eredetileg a budapesti Nemzeti Színház számára készült.
Sepsiszentgyörgyön csütörtökön nyitják meg L. Deák Réka Színek, formák, hangulatok című kiállítását.
szóljon hozzá!