A Hollósy Simon, Réti István, Iványi-Grünwald Béla, Thorma János és Ferenczy Károly alakjáról készült szoborcsoportot pénteken avatják fel Nagybányán
Fotó: RMDSZ/Nagybánya
Nagybánya történelmi központjában, a régi főtéren avatják fel pénteken a Nagybányai Művésztelep alapítóiról készült szoborcsoportot, Deák Árpád nagyváradi szobrász alkotását. A Krónikának nyilatkozó művész beavatja az olvasót az alkotási folyamatba, és reményét fejezte ki, hogy a szoborcsoportról remélhetőleg visszatükröződik majd a festőóriások lelkülete. Az alkotás esetében lehetőség nyílik arra, hogy a járókelő beülhet a szobrok közé fényképezkedni, hiszen ez mostanában divatirányzatnak számít.
2023. május 11., 18:472023. május 11., 18:47
Nagybánya és a magyar közösség, valamint a magyar és egyetemes kultúrtörténet kimagasló személyiségeinek állít emléket a szoborcsoport, amelyet pénteken délben avatnak fel a város régi főterén. A Nagybányai Művésztelep alapítóit – Hollósy Simont, Ferenczy Károlyt, Iványi-Grünwald Bélát, Réti Istvánt, Thorma Jánost – megmintázó szoborcsoport finanszírozója és az ünnepség szervezője a város önkormányzata, kezdeményező az RMDSZ nagybányai szervezete, Pap Zsolt alpolgármester, valamint Pintér Zsolt városi önkormányzati képviselő, az RMDSZ Máramaros megyei szervezetének elnöke.
A járókelő beülhet a szobrok közé
A város történelmi központjában, a régi főtéren tekinthetik meg az érdeklődők a Nagybányai Művésztelep alapítóinak szobrait
Fotó: RMDSZ/Nagybánya
Az 1896-ban alakult művésztelep óriási jelentőségű a modern magyar képzőművészetben, tagjai közül egyedül Hollósy Simonnak van szobra Erdélyben, az alkotást 2021-ben állították a művész szülővárosában, Máramarosszigeten. A nagybányai szoborcsoport alkotójának, Deák Árpád nagyváradi szobrászművésznek több alkotása díszíti erdélyi városok köztereit, az egyik legismertebb a nagyváradi Holnap-szoborcsoport, de ő készítette el többek közt Samuel von Brukenthalnak, Erdély egykori szász kormányzójának a háromméteres bronzszobrát, amelyet 2021-ben avattak fel Nagyszeben központjában.
Deák Árpád nagyváradi szobrászművésznek számos erdélyi helyszínen áll köztéri szobra
Fotó: A szerző felvétele
Hollósy Simon, Réti István, Iványi-Grünwald Béla, Thorma János és Ferenczy Károly szobráról Deák Árpád a Krónika megkeresésére elmondta, a pályázati felhívásban a nagybányaiak megfogalmazták az igényeiket, korhű öltözetben ábrázolt karaktereket kértek, akiknek arca hasonlítson a festőóriások arcvonásaira, és legyen interaktív a kompozíció.
Ez egy divatos irányzat, a zsánerszobor-kategóriába tartozna, de a nagybányai téma ennél fajsúlyosabb, és a szoborcsoport formanyelvezete komolyabb, mint a zsánerszobrok esetében, de ezt természetesen majd a közönség fogja eldönteni” – fejtette ki Deák Árpád. Hozzátette, a szoborcsoport esetében is megvan a lehetőség, hogy a járókelő beülhet a szobrok közé fényképezkedni, hiszen ez mostanában divatirányzatnak számít.
Pad helyett egy nagy kövön ül Hollóssy Simon
Fotó: RMDSZ/Nagybánya
„Mivel a Nagybányai Művésztelep alapítóinak esetében abban az időben az volt az újdonság, hogy nem műteremben festettek, hanem kimentek a szabadba, arra gondoltam, hogy a szobrokhoz nem padot teszek, mert az elég elcsépelt köztéri alkotások esetében, hanem egy nagy darab kőre ültettem Hollósy Simont és mellette van egy hely, oda ülhet, aki gondolja” – fejtette ki a szobrászművész. Hozzátette, körbe lehet sétálni a szoborcsoportot a járda szintjén, tehát nincsen az a hagyományosan monumentális szoborprezentálás.
Fotó: RMDSZ/Nagybánya
Deák Árpádot arra kértük, meséljen az alkotási folyamatról, a festők arcélének megalkotásáról. Felidézte, a munka megkezdésést megelőzi egy dokumentációs periódus, ekkor sokat olvasott utána, megnézegette a nagybányai iskola művészeti termését, mindenik festő munkásságát „átrágta”. „Mivel elég kevés használható fénykép létezik róluk, úgy próbáltam megoldani, hogy a legjellegzetesebb fotót választottam ki, azt, ami plasztikailag is megfelelt a célomnak” – részletezte az alkotó. Mint mondta, egyébként a művészek önarcképet is készítettek, például a Ferenczy Károlyé eléggé közismert, és ezt is felhasználta a művésztelep első nemzedéke kiemelkedő képviselője figurájának elkészítéséhez.
Arra is kitért, hogy a művésztelep alapítóiról készült valamennyi föllelhető fotót tekintetbe kellett vennie, hogy a két dimenziós látványt áttranszponálhassa három dimenzióba.
Különben a szoborcsoportot a művésztelep alapításának két évvel ezelőtti, 125. évfordulóján szerette volna felállítani az RMDSZ. A szobor költségeit csak 2021 végén sikerült belefoglalni a költségvetésbe, az összeget 960 ezer lejre emelték. December végén az önkormányzat a felállítást is átvállalta, a siker egyetlen szavazaton múlott. A projektet művészetpártolóként Cătălin Cherecheș polgármester is támogatta. „A művésztelep a város védjegye, nem csak magyar ügy” – szögezte le Pintér Zsolt, az RMDSZ területi elnöke.
A szoborcsoport 5 méter X 3,5 méter alapterületű és 2,1 méter magas lesz, bronzból készült. Az életnagyságúnál nagyobb szobrokat a turisták által kedvelt régi főtéren állítják fel, a művésztelep felé vezető Híd utcára néznek.
Nagybányai festők alkotásaiból összeállított tárlatot mutat be a közönségnek a Szatmár Megyei Múzeum az Iparosotthon kistermében, mivel az intézmény főépülete felújítás alatt áll.
Első ízben adnak át a magyar közösségért fáradozó Máramaros megyei személyiségeknek elismeréseket a magyar kultúra napján: a Hollósy Simon festőművészről elnevezett díjakat Nagybányán nyújtják át szombaton. Pintér Zsolt képzőművé
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A lázadásról, az emberi méltóságról, az angyalokról és a reményről beszélt Krasznahorkai László vasárnap Stockholmban. Az irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett magyar író a Svéd Királyi Akadémia ünnepi ülésén mondott ünnepi beszédet.
A Te szavadra a címe a Verbum Egyesület kiadásábanfrissen megjelent kötetnek, amely Gagyi Katinka erdélyi papokkal, szerzetesekkel, szerzetesnőkkel készített interjúit sorakoztatja fel.
Az 1806 és 1948 közötti időszak aradi színlapjait kutatta és rendszerezte, majd szerkesztette kötetbe a Kiskunfélegyházán élő, aradi származású Piroska házaspár, amely korábban az aradi magyar színjátszás 130 éves történetéről is könyvet írt.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!