A Hollósy Simon, Réti István, Iványi-Grünwald Béla, Thorma János és Ferenczy Károly alakjáról készült szoborcsoportot pénteken avatják fel Nagybányán
Fotó: RMDSZ/Nagybánya
Nagybánya történelmi központjában, a régi főtéren avatják fel pénteken a Nagybányai Művésztelep alapítóiról készült szoborcsoportot, Deák Árpád nagyváradi szobrász alkotását. A Krónikának nyilatkozó művész beavatja az olvasót az alkotási folyamatba, és reményét fejezte ki, hogy a szoborcsoportról remélhetőleg visszatükröződik majd a festőóriások lelkülete. Az alkotás esetében lehetőség nyílik arra, hogy a járókelő beülhet a szobrok közé fényképezkedni, hiszen ez mostanában divatirányzatnak számít.
2023. május 11., 18:472023. május 11., 18:47
Nagybánya és a magyar közösség, valamint a magyar és egyetemes kultúrtörténet kimagasló személyiségeinek állít emléket a szoborcsoport, amelyet pénteken délben avatnak fel a város régi főterén. A Nagybányai Művésztelep alapítóit – Hollósy Simont, Ferenczy Károlyt, Iványi-Grünwald Bélát, Réti Istvánt, Thorma Jánost – megmintázó szoborcsoport finanszírozója és az ünnepség szervezője a város önkormányzata, kezdeményező az RMDSZ nagybányai szervezete, Pap Zsolt alpolgármester, valamint Pintér Zsolt városi önkormányzati képviselő, az RMDSZ Máramaros megyei szervezetének elnöke.
A járókelő beülhet a szobrok közé
A város történelmi központjában, a régi főtéren tekinthetik meg az érdeklődők a Nagybányai Művésztelep alapítóinak szobrait
Fotó: RMDSZ/Nagybánya
Az 1896-ban alakult művésztelep óriási jelentőségű a modern magyar képzőművészetben, tagjai közül egyedül Hollósy Simonnak van szobra Erdélyben, az alkotást 2021-ben állították a művész szülővárosában, Máramarosszigeten. A nagybányai szoborcsoport alkotójának, Deák Árpád nagyváradi szobrászművésznek több alkotása díszíti erdélyi városok köztereit, az egyik legismertebb a nagyváradi Holnap-szoborcsoport, de ő készítette el többek közt Samuel von Brukenthalnak, Erdély egykori szász kormányzójának a háromméteres bronzszobrát, amelyet 2021-ben avattak fel Nagyszeben központjában.
Deák Árpád nagyváradi szobrászművésznek számos erdélyi helyszínen áll köztéri szobra
Fotó: A szerző felvétele
Hollósy Simon, Réti István, Iványi-Grünwald Béla, Thorma János és Ferenczy Károly szobráról Deák Árpád a Krónika megkeresésére elmondta, a pályázati felhívásban a nagybányaiak megfogalmazták az igényeiket, korhű öltözetben ábrázolt karaktereket kértek, akiknek arca hasonlítson a festőóriások arcvonásaira, és legyen interaktív a kompozíció.
Ez egy divatos irányzat, a zsánerszobor-kategóriába tartozna, de a nagybányai téma ennél fajsúlyosabb, és a szoborcsoport formanyelvezete komolyabb, mint a zsánerszobrok esetében, de ezt természetesen majd a közönség fogja eldönteni” – fejtette ki Deák Árpád. Hozzátette, a szoborcsoport esetében is megvan a lehetőség, hogy a járókelő beülhet a szobrok közé fényképezkedni, hiszen ez mostanában divatirányzatnak számít.
Pad helyett egy nagy kövön ül Hollóssy Simon
Fotó: RMDSZ/Nagybánya
„Mivel a Nagybányai Művésztelep alapítóinak esetében abban az időben az volt az újdonság, hogy nem műteremben festettek, hanem kimentek a szabadba, arra gondoltam, hogy a szobrokhoz nem padot teszek, mert az elég elcsépelt köztéri alkotások esetében, hanem egy nagy darab kőre ültettem Hollósy Simont és mellette van egy hely, oda ülhet, aki gondolja” – fejtette ki a szobrászművész. Hozzátette, körbe lehet sétálni a szoborcsoportot a járda szintjén, tehát nincsen az a hagyományosan monumentális szoborprezentálás.
Fotó: RMDSZ/Nagybánya
Deák Árpádot arra kértük, meséljen az alkotási folyamatról, a festők arcélének megalkotásáról. Felidézte, a munka megkezdésést megelőzi egy dokumentációs periódus, ekkor sokat olvasott utána, megnézegette a nagybányai iskola művészeti termését, mindenik festő munkásságát „átrágta”. „Mivel elég kevés használható fénykép létezik róluk, úgy próbáltam megoldani, hogy a legjellegzetesebb fotót választottam ki, azt, ami plasztikailag is megfelelt a célomnak” – részletezte az alkotó. Mint mondta, egyébként a művészek önarcképet is készítettek, például a Ferenczy Károlyé eléggé közismert, és ezt is felhasználta a művésztelep első nemzedéke kiemelkedő képviselője figurájának elkészítéséhez.
Arra is kitért, hogy a művésztelep alapítóiról készült valamennyi föllelhető fotót tekintetbe kellett vennie, hogy a két dimenziós látványt áttranszponálhassa három dimenzióba.
Különben a szoborcsoportot a művésztelep alapításának két évvel ezelőtti, 125. évfordulóján szerette volna felállítani az RMDSZ. A szobor költségeit csak 2021 végén sikerült belefoglalni a költségvetésbe, az összeget 960 ezer lejre emelték. December végén az önkormányzat a felállítást is átvállalta, a siker egyetlen szavazaton múlott. A projektet művészetpártolóként Cătălin Cherecheș polgármester is támogatta. „A művésztelep a város védjegye, nem csak magyar ügy” – szögezte le Pintér Zsolt, az RMDSZ területi elnöke.
A szoborcsoport 5 méter X 3,5 méter alapterületű és 2,1 méter magas lesz, bronzból készült. Az életnagyságúnál nagyobb szobrokat a turisták által kedvelt régi főtéren állítják fel, a művésztelep felé vezető Híd utcára néznek.
Nagybányai festők alkotásaiból összeállított tárlatot mutat be a közönségnek a Szatmár Megyei Múzeum az Iparosotthon kistermében, mivel az intézmény főépülete felújítás alatt áll.
Első ízben adnak át a magyar közösségért fáradozó Máramaros megyei személyiségeknek elismeréseket a magyar kultúra napján: a Hollósy Simon festőművészről elnevezett díjakat Nagybányán nyújtják át szombaton. Pintér Zsolt képzőművé
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!