Bogdán Zsolt Ady Endre műveiből készült előadóestjét láthatja-hallhatja ma a kolozsvári közönség
Fotó: Biró István/Kolozsvári Állami Magyar Színház
Márai Sándor, Ady Endre, Kányádi Sándor életműve, valamint a líra egésze előtt tisztelegnek Erdély-szerte április 11-én, a magyar költészet napján, amelyet József Attila születésnapja alkalmából tartanak 1964 óta.
2019. április 11., 07:272019. április 11., 07:27
2019. április 11., 08:202019. április 11., 08:20
Színházi eseményekkel, irodalmi estekkel ünneplik Erdély-szerte csütörtökön a magyar költészet napját, amelyet József Attila születésnapján, április 11-én tartanak magyar nyelvterületen 1964 óta. Bukarestben a Balassi Intézet a Bukaresti Egyetemmel együtt szervez a magyar költészetet népszerűsítő akciót. A Balassi Intézet bukaresti központjának közlése szerint az intézet székhelyén, illetve a Bukaresti Egyetem bölcsészkarán és az európai tanulmányok karán
Ezeket az íveket magukkal vihetik az érdeklődők.
Több színház is előadással készül a költészet napjára. A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház különleges felolvasószínházi kísérletre hívja a verskedvelőket.
A Márai Sándor műveit feldolgozó előadást három különböző város három különböző színháza és három különböző társulat közreműködésében láthatja a közönség, hiszen a Szugyiczky István ötlete alapján születő produkciót
A magyar költészet napja Márai Sándor születésnapja is egyben, 2019-ben pedig a költő, író halálának 30. évfordulójára emlékeznek, ezért döntött Szugyiczky István, az előadás szerkesztője és művészeti tanácsadója, a Harag György Társulat örökös tagja az április 11-ei bemutató mellett. Az előadás szereplői Boér Ferenc és Kovács Éva, a társulat örökös tagjai, valamint Nagy Csongor és Rappert-Vencz Stella. Felvételről hallhatja a közönség Szatmáron a társulat két legendás művészét, Ács Alajost és a napokban elhunyt Elekes Emma színművészt.
„Gyakori állítás, melyet már-már közhelyszerűen szokás mondogatni, hogy a színházművészet és az előadó-művészet a leginkább jelen idejű, a legélőbb, de épp ezért a legmúlandóbb és legillékonyabb művészet. Igaz is, nem is. Mi marad meg egy előadásból két évtized elteltével, különösen, ha az a befogadói emlékezet, amely rögzítette, még jóformán egy gyermeké volt? Mi marad meg, mi él tovább egy előadásból bennünk, feledékeny kortanúkban, akik még a befogadás pillanatában is csak tükör által, homályosan látjuk a láthatatlant? Alighanem éppen a lényeg marad: egy-egy átszellemült és átlényegült művész alakja, kisugárzása, lénye, és az a hangulat, amit bennünk kelteni tudott a hangjával, mimikájával és legapróbb mozdulatainak ősereje által” – írta az irodalmi esemény kapcsán Bessenyei Gedő István teatrológus, dramaturg, a Harag György Társulat művészeti igazgatója.
Magyarország kolozsvári főkonzulátusán a magyar költészet napján a Nest – erdélyi összművészeti gyűjtőpont audiovizuális irodalmi előadóesttel tiszteleg a magyar líra előtt.
Az est folyamán Fekete Hunor citerazenész bebizonyítja, hogy a citera mint eszköz nemcsak a könnyed, populáris dallamok világába tudja elkalauzolni a hallgatót, hanem képes utat törni magának az alternatív folklór kísérleti hangzásvilágába is.
A magyar költészet napja alkalmából a kincses városbeli Vallásszabadság Házában Bogdán Zsolt kétszeres UNITER- és Jászai-díjas, érdemes művész Ady Endre műveiből készült előadóestjét láthatjuk, melyet Szugyiczky István szerkesztett színpadra. Az előadás a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata és a Kolozsvári Állami Magyar Színház közös produkciója. „Itthon vagyok”, ezekkel a szavakkal indul Szugyiczky István „... függök ezen a zord élet-párkányon...” című Ady-estjének szövegkönyve, mely
A Csíki Játékszín közlése szerint a Márai-oratóriumot láthatja- hallhatja a közönség, az előadást azért állították össze erre az alkalomra, mert április 11-e nemcsak József Attila, hanem Márai Sándor születésnapja is. Az ünnepi előadás az író életútját mutatja be írásain, naplóbejegyzésein és versein keresztül. A csíkszeredai társulat egyébként egész napos rendezvénnyel készül a költészet napjára, hiszen csütörtökön délelőtt 11-kor a színház lépcsőjéről fog elhangzani a már hagyományossá vált városköszöntő versműsor, amely az idén 90 éve született Kányádi Sándor verseiből készült, délután pedig slam poetry vetélkedőt tartanak.
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának színészei a De szeretnék gazdag lenni! című versösszeállítás-sorozat következő darabját mutatják be. Díszmeghívott Markó Béla József Attila-díjas költő, a verseket Gáspárik Attila válogatta. A versek Berekméri Katalin, Fülöp Bea, Galló Ernő, Kiss Bora, Korpos András, Kovács Botond, Moldován Orsolya, Tompa Klára tolmácsolásában hangzanak el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!