
Farkas Ibolya színművésznő formálja meg az idős Léda alakját a marosvásárhelyi Spectrum Színház Ady és Adél – „Lázálmok” az életünkből című előadásában
Fotó: Spectrum Színház
Ady szerelmének, Lédának a szemszögéből mutatja be a költő és elhagyott kedvese viszonyát, a fájdalmas szakítást és a női önértékelés különféle vetületeit az a monodráma, amelyet a marosvásárhelyi Spectrum Színházban mutatnak be március 4-én. Az előadásról Török Viola rendező beszélt a Krónikának.
2023. március 04., 09:222023. március 04., 09:22
2023. március 04., 09:362023. március 04., 09:36
Az előadásban a marosvásárhelyi színjátszás nagyasszonya, a 84. életévét éppen most vasárnap betöltő, Poór Lili-díjas színművésznő, Farkas Ibolya látható; az Ady és Adél – ,,Lázálmok” az életünkből című produkciót Török Viola rendezi. Az Ady–Léda-történetnek nem túl gyakori a színpadi megközelítése, ezért is ígérkezik különlegesnek a Tatár Rózsa magyarországi szerző monodrámájából készült produkció.
„Érdekesnek tartottam, hogy a dráma a lázálom szóval határozza meg ezt a kapcsolatot, mert tényleg az lehetett. Az elhagyott nő számára nagyon nehéz feldolgozni az ilyen fajta szakítást, a dráma pedig ennek a feldolgozási folyamatnak a megközelítése: egy nagyon emberi közelítés” – mondta a rendező. Mint kifejtette, az előadás azt is körüljárja, hogy hatalmas fájdalmat jelenthetett Léda számára, amikor a nagy költő túllépett ezen a szerelmen.
Kiemelte, Farkas Ibolya színművésznő ötlete volt, hogy ezzel a témával és darabbal foglalkozzanak, és az is fontos a darabválasztásban, hogy az úgynevezett női témák kibontása kerüljön előtérbe a színpadon. „Lényeges, hogy a csalódás, a női önértékelés tematikáját miként tudjuk ma elmondani a színpadon. A darabot egyébként Magyarországon egy 62 éves színésznő adta elő, a mi feldolgozásunk más lesz, hiszen a marosvásárhelyi színjátszás nagyasszonya, Farkas Ibolya 84 éves. Az is nagyon nagy szó, hogy vállalta a másfél órás, egyszereplős előadást, én roppantul örvendek neki és csodálom őt. Tudom, hogy a közönség is nagyon várja, hogy viszontlássa a művésznőt a színpadon” – állapította meg a rendező.
Török Viola rendező: „lényeges, hogy a csalódás, a női önértékelés tematikáját miként tudjuk ma elmondani a színpadon”
Fotó: Haáz Vince
Az Ady–Léda-történettel leggyakrabban a költő verseinek, például az Elbocsátó, szép üzenetnek az optikáján keresztül szembesül az érdeklődő, ez az előadás azért is különleges, mert teljes mértékben a Léda szemszögéből közelíti meg a történetet.
Az előadás ismertetője idézi a költő Csolnak a holt-tengeren című versét: „Piros-fekete glóriával/ Evezz, evezz csak csöndesen./ Én tudom, hogy lelkembe süllyedsz/ S ott halsz meg majd, én szerelmesem.”
Ady neve és szerelmi költészete örökre összekapcsolódott Léda nevével, hiszen több mint százötven szerelmes költeménye több mint fele Lédához szólt. Brüll Adél, a nagyvilági úrinő és Ady találkozása mindkettejük életében sorsszerű élmény volt. Ady azonnal beleszeretett az asszony nagyvilági varázsába és sugárzó nőiességébe. Hosszú és viharos szerelmüknek a költő vetett véget. Kegyetlen szakítóversben számolt le nagy szerelmével, Lédával. Az Elbocsátó, szép üzenet az egyik leghíresebb szerelmi búcsúvers a magyar irodalomban. „Kérem a Sorsot, sorsod kérje meg,/ Csillag-sorsomba ne véljen fonódni / S mindegy, mi nyel el, ár avagy salak:/ Általam vagy, mert meg én láttalak / S régen nem vagy, mert már régen nem látlak.”
Farkas Ibolya 1939. március 5-én született Brassóban, Lohinszky Loránd (1924–2013) színművész, egyetemi tanár felesége. Farkas Ibolya a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben szerzett diplomát 1959-ben, és a város Nemzeti Színháza szerződtette. 1966–1968 között a kolozsvári társulat tagja volt, majd visszatért Marosvásárhelyre. 1980-ban több nyugat-európai országban vendégszerepelt. Amint a Wikipédián olvasható, 1981–1983, 1987–1991 és 1994–1995 között a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Magyar Tagozata tagja volt. 1990–2009 között tanított a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen. 2003-tól a Tompa Miklós Tárulat tagja. 2004-ben, a bukaresti I. L. Caragiale Színház és Filmművészeti Egyetemen doktori címet szerzett. A drámairodalom kiemelkedő női szerepeit alakította. Lírai hősnőinek egy részét a visszafogottság és a tiszteletet parancsoló tartózkodás jellemzi.

Öröm és megtiszteltetés az idén tízéves marosvásárhelyi Spectrum Színház számára, hogy a magyar kultúra területén jeleskedő, kiemelkedő alkotókat láthattak és láthatnak vendégül – mondta el a Krónikának Török István, a teátrum vezetője.

Kincses Elemér Covid-19 című tragikomédiáját mutatja be a marosvásárhelyi Spectrum Színház pénteken este hét órától.
A korábbi évekhez hasonlóan idén is székelyföldi turnéra indul a kolozsvári Puck Bábszínház magyar társulata.
Átadták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) díjait Kolozsváron a Protestáns Teológiai intézet dísztermében a kultúra területein tevékenykedőknek.
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
szóljon hozzá!