Farkas Ibolya színművésznő formálja meg az idős Léda alakját a marosvásárhelyi Spectrum Színház Ady és Adél – „Lázálmok” az életünkből című előadásában
Fotó: Spectrum Színház
Ady szerelmének, Lédának a szemszögéből mutatja be a költő és elhagyott kedvese viszonyát, a fájdalmas szakítást és a női önértékelés különféle vetületeit az a monodráma, amelyet a marosvásárhelyi Spectrum Színházban mutatnak be március 4-én. Az előadásról Török Viola rendező beszélt a Krónikának.
2023. március 04., 09:222023. március 04., 09:22
2023. március 04., 09:362023. március 04., 09:36
Az előadásban a marosvásárhelyi színjátszás nagyasszonya, a 84. életévét éppen most vasárnap betöltő, Poór Lili-díjas színművésznő, Farkas Ibolya látható; az Ady és Adél – ,,Lázálmok” az életünkből című produkciót Török Viola rendezi. Az Ady–Léda-történetnek nem túl gyakori a színpadi megközelítése, ezért is ígérkezik különlegesnek a Tatár Rózsa magyarországi szerző monodrámájából készült produkció.
„Érdekesnek tartottam, hogy a dráma a lázálom szóval határozza meg ezt a kapcsolatot, mert tényleg az lehetett. Az elhagyott nő számára nagyon nehéz feldolgozni az ilyen fajta szakítást, a dráma pedig ennek a feldolgozási folyamatnak a megközelítése: egy nagyon emberi közelítés” – mondta a rendező. Mint kifejtette, az előadás azt is körüljárja, hogy hatalmas fájdalmat jelenthetett Léda számára, amikor a nagy költő túllépett ezen a szerelmen.
Kiemelte, Farkas Ibolya színművésznő ötlete volt, hogy ezzel a témával és darabbal foglalkozzanak, és az is fontos a darabválasztásban, hogy az úgynevezett női témák kibontása kerüljön előtérbe a színpadon. „Lényeges, hogy a csalódás, a női önértékelés tematikáját miként tudjuk ma elmondani a színpadon. A darabot egyébként Magyarországon egy 62 éves színésznő adta elő, a mi feldolgozásunk más lesz, hiszen a marosvásárhelyi színjátszás nagyasszonya, Farkas Ibolya 84 éves. Az is nagyon nagy szó, hogy vállalta a másfél órás, egyszereplős előadást, én roppantul örvendek neki és csodálom őt. Tudom, hogy a közönség is nagyon várja, hogy viszontlássa a művésznőt a színpadon” – állapította meg a rendező.
Török Viola rendező: „lényeges, hogy a csalódás, a női önértékelés tematikáját miként tudjuk ma elmondani a színpadon”
Fotó: Haáz Vince
Az Ady–Léda-történettel leggyakrabban a költő verseinek, például az Elbocsátó, szép üzenetnek az optikáján keresztül szembesül az érdeklődő, ez az előadás azért is különleges, mert teljes mértékben a Léda szemszögéből közelíti meg a történetet.
Az előadás ismertetője idézi a költő Csolnak a holt-tengeren című versét: „Piros-fekete glóriával/ Evezz, evezz csak csöndesen./ Én tudom, hogy lelkembe süllyedsz/ S ott halsz meg majd, én szerelmesem.”
Ady neve és szerelmi költészete örökre összekapcsolódott Léda nevével, hiszen több mint százötven szerelmes költeménye több mint fele Lédához szólt. Brüll Adél, a nagyvilági úrinő és Ady találkozása mindkettejük életében sorsszerű élmény volt. Ady azonnal beleszeretett az asszony nagyvilági varázsába és sugárzó nőiességébe. Hosszú és viharos szerelmüknek a költő vetett véget. Kegyetlen szakítóversben számolt le nagy szerelmével, Lédával. Az Elbocsátó, szép üzenet az egyik leghíresebb szerelmi búcsúvers a magyar irodalomban. „Kérem a Sorsot, sorsod kérje meg,/ Csillag-sorsomba ne véljen fonódni / S mindegy, mi nyel el, ár avagy salak:/ Általam vagy, mert meg én láttalak / S régen nem vagy, mert már régen nem látlak.”
Farkas Ibolya 1939. március 5-én született Brassóban, Lohinszky Loránd (1924–2013) színművész, egyetemi tanár felesége. Farkas Ibolya a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben szerzett diplomát 1959-ben, és a város Nemzeti Színháza szerződtette. 1966–1968 között a kolozsvári társulat tagja volt, majd visszatért Marosvásárhelyre. 1980-ban több nyugat-európai országban vendégszerepelt. Amint a Wikipédián olvasható, 1981–1983, 1987–1991 és 1994–1995 között a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Magyar Tagozata tagja volt. 1990–2009 között tanított a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen. 2003-tól a Tompa Miklós Tárulat tagja. 2004-ben, a bukaresti I. L. Caragiale Színház és Filmművészeti Egyetemen doktori címet szerzett. A drámairodalom kiemelkedő női szerepeit alakította. Lírai hősnőinek egy részét a visszafogottság és a tiszteletet parancsoló tartózkodás jellemzi.
Öröm és megtiszteltetés az idén tízéves marosvásárhelyi Spectrum Színház számára, hogy a magyar kultúra területén jeleskedő, kiemelkedő alkotókat láthattak és láthatnak vendégül – mondta el a Krónikának Török István, a teátrum vezetője.
Kincses Elemér Covid-19 című tragikomédiáját mutatja be a marosvásárhelyi Spectrum Színház pénteken este hét órától.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Anger Ferenc rendezésében mutatja be Giuseppe Verdi Don Carlos című operáját a Kolozsvári Magyar Opera társulata csütörtökön este fél héttől.
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!