Hirdetés

Petőfinek az életműve az érdekes, nem a halála – Hermann Róbert történész a költő-forradalmárhoz kapcsolódó mítoszokról

Hermann Róbert történész úgy véli, nem valószínű, hogy a költő holtteste valaha is előkerül, de szerinte nem is erre kell koncentrálni •  Fotó: Tóth Gödri Iringó

Hermann Róbert történész úgy véli, nem valószínű, hogy a költő holtteste valaha is előkerül, de szerinte nem is erre kell koncentrálni

Fotó: Tóth Gödri Iringó

Hány kézirata volt a Nemzeti dalnak? Elszavalta Petőfi a verset a Nemzeti Múzeumnál 1848. március 15-én? Mi történt vele 1849. július 11-én a segesvári-fehéregyházi ütközetben? Hősi halált halt, vagy esetleg fogságba esett? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre adott, pontosabban igyekezett választ adni Hermann Róbert történész, író, egyetemi oktató a Korunk Akadémia februári kiadásában Kolozsváron. Rámutatva egyúttal, hol kell keresnie az utókornak a nemzet költőjét.

Tóth Gödri Iringó

2023. február 23., 14:482023. február 23., 14:48

2023. február 23., 15:032023. február 23., 15:03

Szép számban gyűltek össze az érdeklődők szerda délután az Erdélyi Múzeum-Egyesület kincses városi előadótermében, hogy meghallgassák a Korunk Akadémia vendégelőadójának, Hermann Róbertnek Petőfi Sándorhoz kapcsolódó kutatási eredményeit. A Korunk Akadémia Fejezetek a magyar történelemből című sorozatának legújabb előadásának meghívottja rögtön az elején felkeltette a hallgatóság figyelmét. Azzal indított ugyanis, hogy a gyakran kötetekben, akár tankönyvekben is szereplő jelenet, melyen Petőfi a Nemzeti dalt szavalja a Nemzeti Múzeum előtt, a közhiedelemmel ellentétben nem 1848. március 15-én, hanem egy hónappal később, április 9-én ábrázolja a költőt.

Magának Petőfinek a saját feljegyzéseiben sem szerepel, hogy elszavalta aznap a verset a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, illetve a kortárs visszaemlékezések sem számolnak be erről.

Hirdetés

Csupán egyetlen forrás támasztja alá ezt a köztudatba beépült legendát, amit valószínűleg az indított el, hogy a Nemzeti dal kottakiadásának borítóján a költő a Nemzeti Múzeum lépcsőjén szaval – bár tény, hogy a képaláírás egy szóval sem említi, hogy március 15-ei lenne a jelenet.

Legenda versus valóság

Hermann Róbert kolozsvári előadása során azt is hangsúlyozta, hogy a jól ismert ábrázolás azért sem mutathat be március 15-i eseményeket, mert nem látunk rajta esernyőket vagy esőcseppeket, pedig aznap végig esett az eső. A magyarországi történész publicista, író – számos, az 1848-as forradalom és szabadságharccal foglalkozó könyv szerzője – hozzátette, valószínűleg az is hozzájárult ennek a legendának a köztudatba való beépüléséhez, hogy a Nemzeti Múzeum a március 15-i események egyik olyan helyszíne, ami ma is létezik, az épület fennmaradt – ez pedig ritkaság.

A kéziratok, átjavított változatok kapcsán a történész felidézte azt az anekdotát, mely szerint amikor március 15-én Petőfi a Pilvax Kávéházban írta a költeményt, egy Szikra Ferenc nevű ifjú hatására változtatta meg az eredetileg „rajta, magyar!” felkiáltást „talpra magyarra!”. Ezzel a történettel a legfőbb probléma az, hogy Petőfi naplója szerint a Nemzeti dalt még március 13-án írta Szendrei Júlia társaságában.

Korában nem volt mindenki oda érte

Hermann Róbert azt is felvázolta a közönségnek, hogy a március 15-én még közkedvelt költő népszerűsége miként romlott meg fokozatosan, többek között A királyokhoz című szókimondó verse miatt. Ehhez hozzájárult az is, hogy hajlamos volt akár szónoklatai által is inkább kiélezetté tenni az egyébként is feszült forradalmi helyzetet, miközben az emberek egyre inkább arra vágytak, hogy elcsendesedjenek az események.

Idézet
A közvélemény nagy része egyáltalán nem tartotta indokoltnak azt a fajta republikanizmust, amit a költő képviselt, illetve azt a fajta nagyon erőteljes, erkölcsiséggel párosult, de hogy úgy mondjam, mégis csak ideomán forradalmiságot, amivel folyamatosan azt hirdette, hogy a forradalomnak nincs vége,

hogy ez még csak az első felvonás volt” – magyarázta Hermann Róbert, hozzátéve, eközben a többség valamiféle jakobinus fordulattól tartva éppenhogy szerette volna elkerülni a Petőfi által sürgetett folytatást, a következő felvonást.

•  Fotó: Wikipédia Galéria

Fotó: Wikipédia

A történész részletesen kibontotta a forradalom utáni egy év eseményeit, kitérve arra, miként foszlott szét Petőfi számára a vidéki, politikusi karrier reménye, hogy életében a szabadságharc eseményeitől függetlenül is milyen jelentős volt ez az időszak, hiszen meghalt az édesapja, megszületett a gyereke.

Legendák a költő halála körül

A szakértő részletesen beszélt a nemzet költőjének halála körüli kérdésekről, hiedelmekről is. Hermann Róbert egyrészt leszögezte, hogy Petőfi Sándor nem is lehetett volna jelen a fehéregyházi csatában, mivel Bem József tábornok, az erdélyi hadsereg parancsnoka nem akarta magával vinni, ám a költő „nem bírt magával”. Az ütközetben épp ezért nem is vehetett részt, csupán egyféle „katasztrófaturistaként,” távolról szemlélhette az eseményeket.

Az orosz támadás után, menekülés közben látták utoljára, illetve egy őrnagy korabeli jelentése számolt be arról, hogy látták a holtestét.

Az anyaországi történész hozzátette, sok apró részlet utal arra, hogy valószínűleg a holttest nem a Petőfié volt, például az is, hogy a szemtanú szerint egy kitüntetésfüzért is volt a halotton, amit azonban a költő biztosan nem viselt, hiszen nem is lehetett volna jelen hivatalosan a csatában.

Hermann Róbert kitért arra az elméletre is, miszerint Petőfit a cári csapatok elhurcolták Szibériába, és később ott hunyt el. Felidézte, hogy azidőben Oroszországgal kölcsönös kiadatási egyezmény volt érvényben, és a korabeli dokumentumok, emlékiratok szerint mindkét fél tartotta is magát ehhez. Másfelől a gyakran emlegetett fogolylisták – épp az előbbi ok miatt – egyáltalán nem is léteztek.

A történész úgy véli, nem valószínű, hogy a költő holtteste valaha is előkerül, de szerinte nem is erre kell koncentrálni.

Idézet
Ahelyett, hogy azt keresgélnék, hol van eltemetve, Petőfit a könyvespolcon, no meg a szívünkben kell keresni”

– zárta kincses városi előadását Hermann Róbert történész.

korábban írtuk

Petőfiről tart előadást Kolozsváron Hermann Róbert magyarországi történész
Petőfiről tart előadást Kolozsváron Hermann Róbert magyarországi történész

Petőfi a forradalomban és szabadságharcban címmel tart előadást Kolozsváron a Korunk Akadémia sorozat keretében Hermann Róbert magyarországi történész.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 03., kedd

„Vizuális napló” az L. Deák Réka műveiből nyíló sepsiszentgyörgyi kiállítás

Sepsiszentgyörgyön csütörtökön nyitják meg L. Deák Réka Színek, formák, hangulatok című kiállítását.

„Vizuális napló” az L. Deák Réka műveiből nyíló sepsiszentgyörgyi kiállítás
Hirdetés
2026. március 02., hétfő

Három erdélyi társulat csatlakozott újonnan a MASZÍN – Magyar Színházi Szövetséghez

Szatmárnémetiben, a 7. MaFeszt helyszínén tartott sajtótájékoztatón jelentették be: három erdélyi magyar társulat csatlakozott újonnan a MASZÍN – Magyar Színházi Szövetséghez.

Három erdélyi társulat csatlakozott újonnan a MASZÍN – Magyar Színházi Szövetséghez
2026. február 27., péntek

Etno TikTak: film- és videópályázat diákoknak

A budapesti Néprajzi Múzeum idén is megszervezi a Nemzetközi Népismereti Filmszemlét, amelyre ifjúsági kategóriában is várja a pályamunkákat az egész Kárpát-medencéből, a 7–12. osztályos magyar diákoktól.

Etno TikTak: film- és videópályázat diákoknak
2026. február 26., csütörtök

UNITER: Tompa Gábor életműdíjat kap, számos magyar előadás és szakember a jelöltek listáján

Rendezői pályafutásáért életműdíjban részesíti Tompa Gábort, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatóját a Román Színházi Szövetség (UNITER). A szakmai testület szerdán tette közzé a 2025-ös év UNITER-díj jelöléseinek listáját.

UNITER: Tompa Gábor életműdíjat kap, számos magyar előadás és szakember a jelöltek listáján
Hirdetés
2026. február 24., kedd

MaFeszt immár hetedszer: erdélyi társulatok tíznapos seregszemléje Szatmárnémetiben

Visszatér Szatmárnémetibe a MASZÍN (Magyar Színházi Szövetség) vándorfesztiválja, a MaFeszt. A tíznapos, február 28-án kezdődő szemlén bemutatkoznak a MASZÍN tagszínházainak társulatai, prózai, tánc- és bábtagozatai.

MaFeszt immár hetedszer: erdélyi társulatok tíznapos seregszemléje Szatmárnémetiben
2026. február 24., kedd

Két előadással is fellép a debreceni XVI. DESZKA Fesztiválon a Kolozsvári Állami Magyar Színház

Két előadással, az ifj. Vidnyánszky Attila rendezte Ifjú barbárok és a Janovics című produkcióval lép fel a debreceni XVI. DESZKA Fesztiválon a Kolozsvári Állami Magyar Színház – adta hírül az erdélyi teátrum.

Két előadással is fellép a debreceni XVI. DESZKA Fesztiválon a Kolozsvári Állami Magyar Színház
2026. február 21., szombat

Szatmár megye megújult múzeumában nem csupán egyszerű szemlélő a látogató

Négynyelvű információk, érintőképernyős állomások, digitális térképek segítik a különböző korszakok és életutak megismerését a Szatmár Megyei Múzeumban, amelyet nemrég mi is meglátogattunk.

Szatmár megye megújult múzeumában nem csupán egyszerű szemlélő a látogató
Hirdetés
2026. február 19., csütörtök

A szatmári társulat UNITER-díjas előadása nyitja a budapesti nemzetközi színházi szemlét

A szatmári Harag György Társulat társulat UNITER-díjas előadása, a III. Richárd nyitja az április 10. és május 10. között tartandó budapesti Madách Imre Nemzetközi Színházi Találkozót (MITEM).

A szatmári társulat UNITER-díjas előadása nyitja a budapesti nemzetközi színházi szemlét
2026. február 19., csütörtök

Gyógyulás kultúrával: művészeti programokat írhatnak fel receptre az orvosok a kolozsvári járványkórházban

Folytatódik Kolozsváron a Kulturális recept az egészségért és jóllétért program: a járványkórház páciensei ingyenesen vehetnek részt többek között a magyar színház és opera programjain. A folytatásról csütörtökön sajtótájékoztatón számoltak be.

Gyógyulás kultúrával: művészeti programokat írhatnak fel receptre az orvosok a kolozsvári járványkórházban
2026. február 17., kedd

Módosul az előadó-művészeti intézmények alkalmazottainak munkaidő-nyilvántartása

Módosul az alkalmazottak munkaidő-nyilvántartásának szabályozása az előadó-művészeti intézményeknél – jelentette be kedden a kulturális minisztérium.

Módosul az előadó-művészeti intézmények alkalmazottainak munkaidő-nyilvántartása
Hirdetés
Hirdetés