Sötétben tapogatóznak. Alulfinanszírozott az örökségvédelem (képünk illusztráció)
Fotó: Haáz Vince
Országos szinten nehézkesen működnek a megyei művelődési igazgatóságok, az alulfinanszírozottság, az alacsony fizetések miatt nincsenek a rendszerben szakemberek, ez pedig veszélybe sodorja a teljes örökségvédelmet – hívta fel a figyelmet Csáki Árpád történész, a Kovászna Megyei Művelődési Igazgatóság vezetője.
2022. március 30., 07:542022. március 30., 07:54
Az intézményvezető – aki kedden a Kovászna megyei prefektus meghívására tartott sajtótájékoztatót – rámutatott, sokat elmond az örökségvédelem általános helyzetéről, hogy
Ugyanakkor tavalyhoz képest még így is a javult a helyzet: a kultúra 45 százalékkal több pénzt kapott, ám a költségvetése elmarad az uniós átlagtól, és nagyságrendekkel a „legboldogabb” északi államoktól, ahol a GDP 2–3 százalékát fordítják a kultúrára.
Mint elhangzott, az alulfinanszírozottság következménye, hogy a kilencvenes évek óta folyamatosan csökken a rendszerben dolgozók száma, jelenleg országos szinten mindössze 300-an dolgoznak az igazgatóságoknál, és közülük sem mindenki ezen a téren képzett. Építészekre, történészekre, régészekre, művészettörténészekre lenne szükség; az igazgatóságnál elvárás ugyan a legalább hétéves korábbi munkaviszony, ám a bér nem éri el az országos átlagszintet. Kovászna megyében például hárman dolgoznak: az igazgató történész, a másik két alkalmazott a közigazgatás és a gazdaság terén szerzett képesítést. Eközben nyolc állás lenne a szerkezeti felépítésben.
Pedig minden nagyobb beruházásra jóváhagyást kell adniuk: az engedélykérések száma már tavaly 15 százalékkal növekedett, idén szintén emelkedésre számítanak, hiszen az uniós, illetve kormányprogramok esetében már a megvalósíthatósági tanulmány szakaszában kell a műemlékvédelmi engedély, ugyanúgy, mint a környezetvédelmi jóváhagyás.
– mutatott rá az igazgató. Egy másik feladatuk lenne, hogy javaslatot tegyenek: különböző épületek rákerüljenek az örökségvédelmi listára, ám ezt is hátráltatja a szakemberhiány. Kovászna megyében 594 tétel szerepel a listán, ám ennél sokkal több lehetne, szögezte le Csáki Árpád.
Gyakran a közösség sem érzi fontosnak az örökség védelmét, Kovászna megyében mindössze öt község újította meg az általános rendezési tervét (PUG).
Ráduly István prefektus – aki évekig Uzon község polgármestere volt – kifejtette, az épített örökség nagy része magántulajdonban van, a polgármesteri hivatalok is javasolhatják, hogy felkerüljenek a védelmi listára,
Csáki Árpád kifejtette, előrelépés, hogy 2020 óta a kisebb beavatkozásokra, mint például egy meszelés, technikai dokumentáció elkészítése nélkül is kiadhatnak egy írásos jóváhagyást – tucatnyi esetben éltek ezzel a lehetőséggel, viszont nem jutnak el, hogy minden építőtelepet ellenőrizzenek, ez szintén a szakemberhiányra vezethető vissza. Rámutatott,
Ha ez nem történik meg, nem sikerül pontra tenni az igazgatóságok finanszírozását országos szinten, veszélybe kerül a működésük – szögezte le Csáki Árpád.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!