Pénztelen örökségvédelem: veszélybe került a megyei művelődési igazgatóságok működése

Ugyanakkor tavalyhoz képest még így is a javult a helyzet: a kultúra 45 százalékkal több pénzt kapott, ám a költségvetése elmarad az uniós átlagtól, és nagyságrendekkel a „legboldogabb” északi államoktól, ahol a GDP 2–3 százalékát fordítják a kultúrára.

Szakemberhiány minden téren

Mint elhangzott, az alulfinanszírozottság következménye, hogy a kilencvenes évek óta folyamatosan csökken a rendszerben dolgozók száma, jelenleg országos szinten mindössze 300-an dolgoznak az igazgatóságoknál, és közülük sem mindenki ezen a téren képzett. Építészekre, történészekre, régészekre, művészettörténészekre lenne szükség; az igazgatóságnál elvárás ugyan a legalább hétéves korábbi munkaviszony, ám a bér nem éri el az országos átlagszintet. Kovászna megyében például hárman dolgoznak: az igazgató történész, a másik két alkalmazott a közigazgatás és a gazdaság terén szerzett képesítést. Eközben nyolc állás lenne a szerkezeti felépítésben.

Pedig minden nagyobb beruházásra jóváhagyást kell adniuk: az engedélykérések száma már tavaly 15 százalékkal növekedett, idén szintén emelkedésre számítanak, hiszen az uniós, illetve kormányprogramok esetében már a megvalósíthatósági tanulmány szakaszában kell a műemlékvédelmi engedély, ugyanúgy, mint a környezetvédelmi jóváhagyás.

– mutatott rá az igazgató. Egy másik feladatuk lenne, hogy javaslatot tegyenek: különböző épületek rákerüljenek az örökségvédelmi listára, ám ezt is hátráltatja a szakemberhiány. Kovászna megyében 594 tétel szerepel a listán, ám ennél sokkal több lehetne, szögezte le Csáki Árpád.

Csak teher az örökségvédelem?

Gyakran a közösség sem érzi fontosnak az örökség védelmét, Kovászna megyében mindössze öt község újította meg az általános rendezési tervét (PUG).

Ráduly István prefektus – aki évekig Uzon község polgármestere volt – kifejtette, az épített örökség nagy része magántulajdonban van, a polgármesteri hivatalok is javasolhatják, hogy felkerüljenek a védelmi listára,

Csáki Árpád kifejtette, előrelépés, hogy 2020 óta a kisebb beavatkozásokra, mint például egy meszelés, technikai dokumentáció elkészítése nélkül is kiadhatnak egy írásos jóváhagyást – tucatnyi esetben éltek ezzel a lehetőséggel, viszont nem jutnak el, hogy minden építőtelepet ellenőrizzenek, ez szintén a szakemberhiányra vezethető vissza. Rámutatott,

Ha ez nem történik meg, nem sikerül pontra tenni az igazgatóságok finanszírozását országos szinten, veszélybe kerül a működésük – szögezte le Csáki Árpád.