Sötétben tapogatóznak. Alulfinanszírozott az örökségvédelem (képünk illusztráció)
Fotó: Haáz Vince
Országos szinten nehézkesen működnek a megyei művelődési igazgatóságok, az alulfinanszírozottság, az alacsony fizetések miatt nincsenek a rendszerben szakemberek, ez pedig veszélybe sodorja a teljes örökségvédelmet – hívta fel a figyelmet Csáki Árpád történész, a Kovászna Megyei Művelődési Igazgatóság vezetője.
2022. március 30., 07:542022. március 30., 07:54
Az intézményvezető – aki kedden a Kovászna megyei prefektus meghívására tartott sajtótájékoztatót – rámutatott, sokat elmond az örökségvédelem általános helyzetéről, hogy
Ugyanakkor tavalyhoz képest még így is a javult a helyzet: a kultúra 45 százalékkal több pénzt kapott, ám a költségvetése elmarad az uniós átlagtól, és nagyságrendekkel a „legboldogabb” északi államoktól, ahol a GDP 2–3 százalékát fordítják a kultúrára.
Mint elhangzott, az alulfinanszírozottság következménye, hogy a kilencvenes évek óta folyamatosan csökken a rendszerben dolgozók száma, jelenleg országos szinten mindössze 300-an dolgoznak az igazgatóságoknál, és közülük sem mindenki ezen a téren képzett. Építészekre, történészekre, régészekre, művészettörténészekre lenne szükség; az igazgatóságnál elvárás ugyan a legalább hétéves korábbi munkaviszony, ám a bér nem éri el az országos átlagszintet. Kovászna megyében például hárman dolgoznak: az igazgató történész, a másik két alkalmazott a közigazgatás és a gazdaság terén szerzett képesítést. Eközben nyolc állás lenne a szerkezeti felépítésben.
Pedig minden nagyobb beruházásra jóváhagyást kell adniuk: az engedélykérések száma már tavaly 15 százalékkal növekedett, idén szintén emelkedésre számítanak, hiszen az uniós, illetve kormányprogramok esetében már a megvalósíthatósági tanulmány szakaszában kell a műemlékvédelmi engedély, ugyanúgy, mint a környezetvédelmi jóváhagyás.
– mutatott rá az igazgató. Egy másik feladatuk lenne, hogy javaslatot tegyenek: különböző épületek rákerüljenek az örökségvédelmi listára, ám ezt is hátráltatja a szakemberhiány. Kovászna megyében 594 tétel szerepel a listán, ám ennél sokkal több lehetne, szögezte le Csáki Árpád.
Gyakran a közösség sem érzi fontosnak az örökség védelmét, Kovászna megyében mindössze öt község újította meg az általános rendezési tervét (PUG).
Ráduly István prefektus – aki évekig Uzon község polgármestere volt – kifejtette, az épített örökség nagy része magántulajdonban van, a polgármesteri hivatalok is javasolhatják, hogy felkerüljenek a védelmi listára,
Csáki Árpád kifejtette, előrelépés, hogy 2020 óta a kisebb beavatkozásokra, mint például egy meszelés, technikai dokumentáció elkészítése nélkül is kiadhatnak egy írásos jóváhagyást – tucatnyi esetben éltek ezzel a lehetőséggel, viszont nem jutnak el, hogy minden építőtelepet ellenőrizzenek, ez szintén a szakemberhiányra vezethető vissza. Rámutatott,
Ha ez nem történik meg, nem sikerül pontra tenni az igazgatóságok finanszírozását országos szinten, veszélybe kerül a működésük – szögezte le Csáki Árpád.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!