Fotó: EMŰK/ Facebook
A grafika és szobrászat határmezsgyéjén mozgó kompozíciós plakettek, erdélyi közéleti személyiségek és írók arcképcsarnoka is megtekinthető Gergely István szobrászművész pénteken nyíló életmű-kiállításán, amely július elejéig látogatható Sepsiszentgyörgyön az Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
2022. május 26., 22:112022. május 26., 22:11
2022. május 26., 22:212022. május 26., 22:21
Gergely István (1939–2008) szobrászművész életmű-kiállítását nyitják meg pénteken 18 órakor a sepsiszentgyörgyi székhelyű Erdélyi Művészeti Központ (EMŰK) földszinti kiállítótereiben. Gergely István a grafika és szobrászat határmezsgyéjén mozgó kompozíciós plaketteket alkotott, az erdélyi közéleti személyiségek és írók arcképcsarnokát is elkészítette.
A művész pályáját bemutató, július 2-ig látogatható tárlatot Bordás Beáta művészettörténész, a központ vezetője, valamint a művész unokaöccse, a szintén szobrászművész Gergely Zoltán rendezte.
Amint az EMŰK közleményében olvasható, Gergely István szobrai és domborművei erdélyi hétköznapjaink elengedhetetlen tartozékai. Életművének jelentős részét képezik műfajteremtő, patinázott gipszplakettjei, amelyek átívelve a grafika és szobrászat határait, önálló művészi nyelvezetet hoznak létre.
Gergely István (Csíkkozmás, 1939 – Kolozsvár, 2008) szobrászművész
Fotó: Wikipédia
A tárlaton ezek a még ma is az újszerűség erejével ható plakettek kapnak hangsúlyt, ugyanakkor
A csíkkozmási születésű Gergely István a marosvásárhelyi művészeti középiskolában tanult, ahol 1958-ban érettségizett. Ezt követően Vetró Artúr osztályában, Kós András és Balaskó Nándor szobrászattanárok keze alatt tanult a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán. Itt 1964-ben szerzett diplomát. 1964–1990 között középiskolai rajztanár Kolozsváron, ám a pedagógusi munka mellett megfeszített erővel dolgozik alkotói pályájának kiteljesítésén is.
valamint az erdélyi és egyetemes magyar művelődés és kultúrtörténet jeles személyiségeit megörökítő plakettek, de több jelentős munkája lelhető föl romániai köztereken és intézményekben is: így például a nagyváradi Körös-parti sétányon Lorántffy Zsuzsanna egész alakos bronzszobra, Alsócsernátonban Bod Péter és Végh Antal, Sepsiszentgyörgyön pedig Gábor Áron mellszobra.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Megsérült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház egyik színésznője a teátrum vasárnap esti próbáján. A színésznő könnyebb sérüléseket szenvedett, a próbákat felfüggesztették.
Hat történelmi felekezet templomai lesznek nyitva szeptember 13-án Nagyszebenben a kilenc napig tartó Ars SACRA egyházművészeti fesztivál első napján.
Május elején nyílt meg és október 26-ig látogatható a Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia című időszaki kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az idén 200 éves Magyar Tudományos Akadémiát bemutató tárlat nemcsak a tudományos közösséget szólítja meg.
Különleges helyszínre érkezik a Hunyadi-sorozat: a kincses városban megnyílnak Mátyás király szülőházának kapui egy maratoni vetítésre.
A Csoóri Sándor-program részeként idén 2,5 milliárd forint támogatást osztanak szét 1600 népművészettel, néptánccal és néphagyományokkal foglalkozó szervezet között Magyarországon és külhonban is.
Szeptember 5. és 7. között tartják a WonderPuck Utcaszínházi Fesztivált Kolozsváron.
A parajdi bányakatasztrófa károsultjainak megsegítésére, a közösségi összefogás erejére hívták fel a figyelmet a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház hétvégi sporteseményének résztvevői.
Bocsárdi László a 40 éve alakult gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház alapító-rendezője volt, majd hosszú ideig vezette a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházat.
Bartók Béla halálának 80. évfordulójára emlékeznek a zeneszerző Temes megyei szülővárosában, Nagyszentmiklóson – tájékoztatta a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) szegedi regionális munkacsoportja az MTI-t.
szóljon hozzá!