
Fotó: EMŰK/ Facebook
A grafika és szobrászat határmezsgyéjén mozgó kompozíciós plakettek, erdélyi közéleti személyiségek és írók arcképcsarnoka is megtekinthető Gergely István szobrászművész pénteken nyíló életmű-kiállításán, amely július elejéig látogatható Sepsiszentgyörgyön az Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
2022. május 26., 22:112022. május 26., 22:11
2022. május 26., 22:212022. május 26., 22:21
Gergely István (1939–2008) szobrászművész életmű-kiállítását nyitják meg pénteken 18 órakor a sepsiszentgyörgyi székhelyű Erdélyi Művészeti Központ (EMŰK) földszinti kiállítótereiben. Gergely István a grafika és szobrászat határmezsgyéjén mozgó kompozíciós plaketteket alkotott, az erdélyi közéleti személyiségek és írók arcképcsarnokát is elkészítette.
A művész pályáját bemutató, július 2-ig látogatható tárlatot Bordás Beáta művészettörténész, a központ vezetője, valamint a művész unokaöccse, a szintén szobrászművész Gergely Zoltán rendezte.
Amint az EMŰK közleményében olvasható, Gergely István szobrai és domborművei erdélyi hétköznapjaink elengedhetetlen tartozékai. Életművének jelentős részét képezik műfajteremtő, patinázott gipszplakettjei, amelyek átívelve a grafika és szobrászat határait, önálló művészi nyelvezetet hoznak létre.
Gergely István (Csíkkozmás, 1939 – Kolozsvár, 2008) szobrászművész
Fotó: Wikipédia
A tárlaton ezek a még ma is az újszerűség erejével ható plakettek kapnak hangsúlyt, ugyanakkor
A csíkkozmási születésű Gergely István a marosvásárhelyi művészeti középiskolában tanult, ahol 1958-ban érettségizett. Ezt követően Vetró Artúr osztályában, Kós András és Balaskó Nándor szobrászattanárok keze alatt tanult a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán. Itt 1964-ben szerzett diplomát. 1964–1990 között középiskolai rajztanár Kolozsváron, ám a pedagógusi munka mellett megfeszített erővel dolgozik alkotói pályájának kiteljesítésén is.
valamint az erdélyi és egyetemes magyar művelődés és kultúrtörténet jeles személyiségeit megörökítő plakettek, de több jelentős munkája lelhető föl romániai köztereken és intézményekben is: így például a nagyváradi Körös-parti sétányon Lorántffy Zsuzsanna egész alakos bronzszobra, Alsócsernátonban Bod Péter és Végh Antal, Sepsiszentgyörgyön pedig Gábor Áron mellszobra.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.
Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.
Egy csaknem eltűnt építészeti világ és a helyiek féltve őrzött emlékei kaptak új otthont a Szilágy megyei Kárásztelken, ahol nemrég felavatták a tájházat. Az épület nemcsak a múlt tárgyi örökségét mutatja be, hanem közösségi térként is szolgál majd.
szóljon hozzá!