Fotó: EMŰK/ Facebook
A grafika és szobrászat határmezsgyéjén mozgó kompozíciós plakettek, erdélyi közéleti személyiségek és írók arcképcsarnoka is megtekinthető Gergely István szobrászművész pénteken nyíló életmű-kiállításán, amely július elejéig látogatható Sepsiszentgyörgyön az Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
2022. május 26., 22:112022. május 26., 22:11
2022. május 26., 22:212022. május 26., 22:21
Gergely István (1939–2008) szobrászművész életmű-kiállítását nyitják meg pénteken 18 órakor a sepsiszentgyörgyi székhelyű Erdélyi Művészeti Központ (EMŰK) földszinti kiállítótereiben. Gergely István a grafika és szobrászat határmezsgyéjén mozgó kompozíciós plaketteket alkotott, az erdélyi közéleti személyiségek és írók arcképcsarnokát is elkészítette.
A művész pályáját bemutató, július 2-ig látogatható tárlatot Bordás Beáta művészettörténész, a központ vezetője, valamint a művész unokaöccse, a szintén szobrászművész Gergely Zoltán rendezte.
Amint az EMŰK közleményében olvasható, Gergely István szobrai és domborművei erdélyi hétköznapjaink elengedhetetlen tartozékai. Életművének jelentős részét képezik műfajteremtő, patinázott gipszplakettjei, amelyek átívelve a grafika és szobrászat határait, önálló művészi nyelvezetet hoznak létre.
Gergely István (Csíkkozmás, 1939 – Kolozsvár, 2008) szobrászművész
Fotó: Wikipédia
A tárlaton ezek a még ma is az újszerűség erejével ható plakettek kapnak hangsúlyt, ugyanakkor
A csíkkozmási születésű Gergely István a marosvásárhelyi művészeti középiskolában tanult, ahol 1958-ban érettségizett. Ezt követően Vetró Artúr osztályában, Kós András és Balaskó Nándor szobrászattanárok keze alatt tanult a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán. Itt 1964-ben szerzett diplomát. 1964–1990 között középiskolai rajztanár Kolozsváron, ám a pedagógusi munka mellett megfeszített erővel dolgozik alkotói pályájának kiteljesítésén is.
valamint az erdélyi és egyetemes magyar művelődés és kultúrtörténet jeles személyiségeit megörökítő plakettek, de több jelentős munkája lelhető föl romániai köztereken és intézményekben is: így például a nagyváradi Körös-parti sétányon Lorántffy Zsuzsanna egész alakos bronzszobra, Alsócsernátonban Bod Péter és Végh Antal, Sepsiszentgyörgyön pedig Gábor Áron mellszobra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!