Fotó: EMŰK/ Facebook
A grafika és szobrászat határmezsgyéjén mozgó kompozíciós plakettek, erdélyi közéleti személyiségek és írók arcképcsarnoka is megtekinthető Gergely István szobrászművész pénteken nyíló életmű-kiállításán, amely július elejéig látogatható Sepsiszentgyörgyön az Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
2022. május 26., 22:112022. május 26., 22:11
2022. május 26., 22:212022. május 26., 22:21
Gergely István (1939–2008) szobrászművész életmű-kiállítását nyitják meg pénteken 18 órakor a sepsiszentgyörgyi székhelyű Erdélyi Művészeti Központ (EMŰK) földszinti kiállítótereiben. Gergely István a grafika és szobrászat határmezsgyéjén mozgó kompozíciós plaketteket alkotott, az erdélyi közéleti személyiségek és írók arcképcsarnokát is elkészítette.
A művész pályáját bemutató, július 2-ig látogatható tárlatot Bordás Beáta művészettörténész, a központ vezetője, valamint a művész unokaöccse, a szintén szobrászművész Gergely Zoltán rendezte.
Amint az EMŰK közleményében olvasható, Gergely István szobrai és domborművei erdélyi hétköznapjaink elengedhetetlen tartozékai. Életművének jelentős részét képezik műfajteremtő, patinázott gipszplakettjei, amelyek átívelve a grafika és szobrászat határait, önálló művészi nyelvezetet hoznak létre.
Gergely István (Csíkkozmás, 1939 – Kolozsvár, 2008) szobrászművész
Fotó: Wikipédia
A tárlaton ezek a még ma is az újszerűség erejével ható plakettek kapnak hangsúlyt, ugyanakkor
A csíkkozmási születésű Gergely István a marosvásárhelyi művészeti középiskolában tanult, ahol 1958-ban érettségizett. Ezt követően Vetró Artúr osztályában, Kós András és Balaskó Nándor szobrászattanárok keze alatt tanult a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán. Itt 1964-ben szerzett diplomát. 1964–1990 között középiskolai rajztanár Kolozsváron, ám a pedagógusi munka mellett megfeszített erővel dolgozik alkotói pályájának kiteljesítésén is.
valamint az erdélyi és egyetemes magyar művelődés és kultúrtörténet jeles személyiségeit megörökítő plakettek, de több jelentős munkája lelhető föl romániai köztereken és intézményekben is: így például a nagyváradi Körös-parti sétányon Lorántffy Zsuzsanna egész alakos bronzszobra, Alsócsernátonban Bod Péter és Végh Antal, Sepsiszentgyörgyön pedig Gábor Áron mellszobra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Szerkezeti és tartalmi felújításon esett át az erdélyi kastélyok legnagyobb internetes enciklopédiája, a kastelyerdelyben.ro honlap – tájékoztatta szerkesztőségünket az Erdélyi Történelmi Családok Kutatóközpontja.
„Megtörténik, hogy a kitalált hős mintegy önálló életre kel és bevonz olyan témákat, amikkel valamikor találkoztam, elraktároztam. Ezek előjönnek, történetbe kívánkoznak” – fejtette ki első szépirodalmi könyve megírásáról Bodó Márta kolozsvári újságíró.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!