
Partiumi turnéra indul a Kallós Zoltán emlékére készült előadás
Fotó: Kinda Botond
Partiumi településeken mutatja be a Kallós Zoltán népzene- és néprajzkutató emlékére készült, Ritka magyar című néptáncelőadását az Udvarhely Néptáncműhely – jelentette be kedden a társulat.
2025. január 29., 17:292025. január 29., 17:29
Az Udvarhely Néptáncműhely Facebook-oldalán közzétett bejegyzés szerint február 5-én Nagykárolyban, 6-án Szilágypéren, míg 7-én Érmihályfalván mutatják be a produkciót.
A Ritka magyar – Kallós Zoltán emlékére című előadást 2024. május 8-án mutatták be először Székelyudvarhelyen. A cím egyrészt a neves népzenekutató apai-anyai szülőföldjének – Kis-Szamos melléke és Észak-Mezőség – tánc- és zenei hagyományára, az itt táncolt táncra vonatkozik. Másrészt utal a szórványosodó mezőségi magyarságra és a kiemelkedő életpályát magának tudó Kallós Zoltán személyére is – írta az MTI.
A címmel az alkotók Kallós Zoltán egyik fontos üzenetét is tolmácsolni szeretnék:
Mint írták, mivel Kallós Zoltánnak akkora hagyatéka van, hogy azt lehetetlen egyetlen előadásba belefogni, próbáltak reprezentatív táncanyagot választani, és az ő gyűjtéseit használták zenei anyagként. Az előadás Válaszúthoz és a Mezőséghez kapcsolódik, a néprajzkutató moldvai és csángóföldi gyűjtései egy későbbi előadás témái lehetnek.
A Ritka magyar az érzések, érzetek nyelvén a tiszta folklórból táplálkozva igyekszik Kallós Zoltán életére emlékezni. Az előadáshoz egyszerű díszleteket, jelmezeket használtak, hitelesen rekonstruálva az adott vidék viseletét.
A produkció szereplője az Udvarhely Néptáncműhely teljes tánckara
Fotó: Kátai Jocó
Az előadás zenei szerkesztője Kelemen László, rendező-koreográfusa Tőkés Csaba Zsolt, társkoreográfusai Kádár Ignác, Lőrincz Hortenzia és Tőkés Edit, jelmeztervezője Székely Melinda. Szereplője az Udvarhely Néptáncműhely teljes tánckara.
Kallós Zoltán (1926–2018) Kossuth-nagydíjas néprajzkutató, a Corvin-lánc kitüntetettje, a nemzet művésze a Kolozs megyei Válaszúton született.
Nagy sikert aratott gyűjteménye a Balladák könyve, amelyben négy néprajzilag jelentős táj – Mezőség, Kalotaszeg, Moldva, Gyimes – balladaköltészetét mentette meg a művelődés számára. Munkásságáért a kulturális örökségvédelem terén legrangosabbnak számító uniós elismeréssel, az Europa Nostra-díjjal is kitüntették.

Új névvel indítja 2024/25-ös évadát, Háromszék Táncszínházként folytatja tevékenységét a sepsiszentgyörgyi társulat.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
szóljon hozzá!