
Megalakult a Magyar Művészeti Akadémia Erdélyi Bizottsága. A bizottság tagjai: (a legalsó sorban, balról jobbra) Richly Gábor főtitkár (MMA), Balázs-Bécsi Gyöngyi bizottsági társelnök (Erdélyi Bizottság), Turi Attila elnök (MMA), Vargha Mihály bizottsági elnök, Kiss János alelnök (MMA). A második sorban balról jobbra: Jakobovits Márta, Pregitzer Fruzsina bizottsági tagok. A lépcső tetején lévő sorban balról jobbra: Bogos Ernő, Haáz Sándor, Pávai István, Ádám Gyula, Sántha Attila bizottsági tagok
Fotó: Szathmáry Melinda/MMA
Hídszerepet töltene be a különböző művészeti ágak között, népszerűsítené az erdélyi alkotók munkásságát a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) frissen megalakult Erdélyi Bizottsága. A bizottság és munkacsoport céljairól, programjairól, hiánypótló szerepéről Balázs-Bécsi Gyöngyi, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Erdélyi Bizottságának társelnöke beszélt a Krónikának.
2025. április 03., 08:022025. április 03., 08:02
Megalakult a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Erdélyi Bizottsága a hétvégén Budapesten. A bizottság kiemelt feladatai közé tartozik, hogy javaslatot tegyen az MMA elnöksége felé az Erdély területén megvalósuló programok egyedi támogatására, az erdélyi aktivitások fejlesztési irányaira, emellett kapcsolatot építsen a helyi kulturális szereplőkkel, művészekkel, civil és egyházi szervezetekkel, önkormányzatokkal.
Balázs-Bécsi Gyöngyi, a bizottság társelnöke, az MMA rendes tagja a Krónikának elmondta, a Magyar Művészeti Akadémia ezelőtt két évvel regionális szinten munkacsoportokat hozott létre Debrecenben, Győrben, Kecskeméten, Miskolcon, Pécsen, Szegeden, Veszprémben, most pedig az erdélyi munkacsoport megalakulását is indítványozták. „A bizottság a munkacsoport megalakulásáig fejti ki tevékenységét,
– magyarázta a társelnök. Hozzátette, feladatuknak tekintik továbbá, hogy összekötő kapocsként teret adjanak az erdélyi és magyarországi művészeknek a bemutatkozásra.
„Nagyon sok olyan erdélyi művész van, akinek munkásságát érdemes lenne megismertetni a nagyközönséggel. A fiatal művészeknek sokszor anyagiak miatt nem adatik meg, hogy széles körben bemutatkozhassanak. Terveink között szerepel, hogy a művészeti akadémia programjai keretében minél szélesebb körben ismertté tegyük a különböző művészeti ágakban alkotókat, felmutassuk az általuk képviselt értékeket mind a fiatalok, mind az idősebb generáció előtt, illetve a mentorprogram keretében teret biztosítsunk a fejlődésre” – fejtette ki Balázs-Bécsi Gyöngyi, a testület népművészetért felelős tagja. Rámutatott arra is, hogy az akadémia nemcsak az erdélyi és magyarországi művészek bemutatkozásának kíván a színtere lenni, hanem
A frissen megalakult bizottság elnöke Vargha Mihály, társelnöke Balázs-Bécsi Gyöngyi
Fotó: Szathmáry Melinda/MMA
A Magyar Művészeti Akadémia tagja elmondta továbbá, jelenleg a munkacsoport programjának a kialakításán, a működési irányelvek megfogalmazásán dolgoznak, amit a testület létrehozása követ majd. Az erdélyi munkacsoportban is a Magyar Művészeti Akadémia mind a kilenc tagozata képviselteti magát. A regionális munkacsoportoknak akadémikus és nem akadémikus köztestületi tagjai egyaránt vannak, akik önkéntes alapon, térítésmentesen végzik tevékenységüket. Munkájukat a regionális elnökök irányítják.
A munkacsoportok elsődleges feladata, hogy
A regionális munkába hosszabb távon bekapcsolódhatnak az MMA művészeti ösztöndíját elnyert fiatal alkotók is.
A frissen megalakult bizottság elnöke Vargha Mihály, az MMA rendes tagja (Képzőművészeti Tagozat) lett, míg társelnöki tisztjét Balázs-Bécsi Gyöngyi, az MMA rendes tagja (Népművészeti Tagozat) tölti be. A bizottság további tagjai Ádám Gyula, az MMA levelező tagja (Film- és Fotóművészeti Tagozat); Bogos Ernő, az MMA rendes tagja (Építőművészeti Tagozat); Haáz Sándor, az MMA rendes tagja (Zeneművészeti Tagozat); Jakobovits Márta, az MMA rendes tagja (Iparművészeti és Tervezőművészeti Tagozat); Pávai István, az MMA levelező tagja (Művészetelméleti Tagozat); Pregitzer Fruzsina, az MMA rendes tagja (Színházművészeti Tagozat); Sántha Attila Barna, az MMA levelező tagja (Irodalmi Tagozat).

Átadták a köztestületi díjakat a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) keddi közgyűlésén a Pesti Vigadóban, erdélyi személyiségek is részesültek a rangos elismerésben.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Dede Franciska, a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) kutatója tart előadást Kolozsváron arról, hogy milyen képek jelentek meg szobabelsőkről a 19-20. század fordulóján a nyomtatott lapokban.
szóljon hozzá!