Csíky Boldizsár zeneszerző, tanár, zenetudós életműdíjat kapott
Fotó: Haáz Vince
Átadták a köztestületi díjakat a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) keddi közgyűlésén a Pesti Vigadóban, erdélyi személyiségek is részesültek a rangos elismerésben.
2022. április 05., 14:172022. április 05., 14:17
2022. április 05., 16:072022. április 05., 16:07
Az Életműdíjat Csíky Boldizsár marosvásárhelyi zeneszerzőnek, tanárnak, zenetudósnak; a Nagydíjat Jelenczki István filmrendezőnek, operatőrnek, fotó- és képzőművésznek; az Aranyérmet Böjte Csaba ferences szerzetesnek, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítójának; a Művészeti Írói Díjat Nátyi Róbert művészettörténésznek; a Kováts Flórián Emlékérmet Szegő György építésznek, művészeti írónak, látvány- és díszlettervezőnek adományozták. Az MMA tájékoztatása szerint a 2021. szeptember 27-i közgyűlésén döntött a 2021. évi köztestületi állandó díjak adományozásáról.
Életműdíjban részesíthető a magyar szellemi élet azon jeles művésze, akinek kiemelkedő munkássága, életműve példa a nemzet felemelkedéséért, megmaradásáért végzett odaadó, önzetlen és a személyes bátorságot sem nélkülöző munkálkodásra. Csíky Boldizsár kutatásokat végzett a marosvásárhelyi zenei élet múltjában, zenei, alkotói tevékenysége mellett egyengette, képviselte az erdélyi magyarság ügyét, majd Sütő András halála után vezető szerepet vállalt ezen a területen. Műveit Európa számos hangversenytermében, Japánban és az Egyesült Államokban is bemutatták – méltatta a díjazottat Tóth Péter akadémikus, az MMA Zeneművészeti Tagozatának vezetője.
Nagydíjban részesíthető az az akadémikus, aki a korábbi két évben kiemelkedő jelentőségű művészeti alkotást, művészetelméleti munkát hozott létre. Jelenczki István Magyar Örökség-díjas filmrendező, operatőr, fotó- és képzőművész, az MMA rendes tagja több mint négy évtizedes filmalkotói munkássága a magyar dokumentumfilmezés élvonalába tartozik – hangsúlyozta laudációjában Buglya Sándor, az MMA rendes tagja, a Film- és Fotóművészeti Tagozat vezetője, hozzátéve: Jelenczki István filmjeiben következetesen foglalkozik a magyar társadalom akut problémáival, művészeti életünk jeles személyiségeivel, a magyar történelemről szóló műveiben az igazságot keresi.
Böjte Csaba ferences szerzetes a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Aranyérmének átvétele után
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Aranyéremmel tüntethető ki az a személy vagy szervezet, aki munkájával, anyagi támogatásával, egyéb adományával vagy tevékenységével hozzájárult a magyar kultúra és művészet társadalmi elismertségének emeléséhez. Böjte Csaba ferences szerzetes gyermekmentő szervezetet hozott létre azzal a céllal, hogy felkarolja az Erdélyben sanyarú körülmények között, sokszor az éhhalál szélén tengődő gyermekeket. Munkájának köszönhetően mára több mint 2500 gyermek nevelkedik az intézmény valamelyik otthonában. „A gyermekotthon ma Erdély több mint 25 városában működtet bentlakó intézményt, és mintegy ötven településen napközi otthont” – emlékeztetett Tóth Péter.
Művészeti Írói Díjban részesíthető az a művészeti író, aki kiemelkedő és tartósan magas színvonalú tevékenységével, ismeretterjesztő, művészetelméleti vagy műkritikusi munkájával hozzájárult a magyar művészet közkinccsé tételéhez, egyszersmind emelve és megőrizve ezzel a magyar kultúra értékeit. Nátyi Róbert művészettörténész nevéhez kurátorként, rendezőként több mint 180 nemzetközi és hazai kiállítás, valamint csaknem 200 kiállításmegnyitó fűződik. Kutatásai kiterjednek többek között az ikonográfia, az ikonológia, a kurátori tevékenység, a művészethamisítás kérdéseire, a magyar műgyűjtés történetére és Szeged képzőművészetének témakörére is - méltatta a díjazottat Tóth Péter.
Kováts Flórián Emlékéremmel jutalmazható az a személy, aki hivatásbeli vagy civil tevékenységével jelentős művészeti és kulturális szervezőmunkát végez vagy a művészetszervezés, a művészeti igazgatás területén kiemelkedő tevékenységet folytat. Szegő György jelentős építészeti, művészeti kiállítások kurátora és tervezője, így a 2002-es Álmok Álmodói kiállításnak a Millenáris Parkban, valamint társkurátora volt a 2000. évi Velencei Építészeti Biennálé magyar kiállításának. Számos tematikus tárlat – köztük az I. és a II. Építészeti Nemzeti Szalon – megszervezése mellett a kortárs vizuális kultúra és művészet aktuális eredményeinek bemutatásával élen jár a nemzetközi kiállítói gyakorlat hazai átültetésében. „Munkája jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a Műcsarnok látogatóinak száma az elmúlt években megháromszorozódott” – emelte ki Buglya Sándor laudációjában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Dede Franciska, a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) kutatója tart előadást Kolozsváron arról, hogy milyen képek jelentek meg szobabelsőkről a 19-20. század fordulóján a nyomtatott lapokban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!