Megalakult a Magyar Művészeti Akadémia Erdélyi Bizottsága. A bizottság tagjai: (a legalsó sorban, balról jobbra) Richly Gábor főtitkár (MMA), Balázs-Bécsi Gyöngyi bizottsági társelnök (Erdélyi Bizottság), Turi Attila elnök (MMA), Vargha Mihály bizottsági elnök, Kiss János alelnök (MMA). A második sorban balról jobbra: Jakobovits Márta, Pregitzer Fruzsina bizottsági tagok. A lépcső tetején lévő sorban balról jobbra: Bogos Ernő, Haáz Sándor, Pávai István, Ádám Gyula, Sántha Attila bizottsági tagok
Fotó: Szathmáry Melinda/MMA
Hídszerepet töltene be a különböző művészeti ágak között, népszerűsítené az erdélyi alkotók munkásságát a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) frissen megalakult Erdélyi Bizottsága. A bizottság és munkacsoport céljairól, programjairól, hiánypótló szerepéről Balázs-Bécsi Gyöngyi, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Erdélyi Bizottságának társelnöke beszélt a Krónikának.
2025. április 03., 08:022025. április 03., 08:02
Megalakult a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Erdélyi Bizottsága a hétvégén Budapesten. A bizottság kiemelt feladatai közé tartozik, hogy javaslatot tegyen az MMA elnöksége felé az Erdély területén megvalósuló programok egyedi támogatására, az erdélyi aktivitások fejlesztési irányaira, emellett kapcsolatot építsen a helyi kulturális szereplőkkel, művészekkel, civil és egyházi szervezetekkel, önkormányzatokkal.
Balázs-Bécsi Gyöngyi, a bizottság társelnöke, az MMA rendes tagja a Krónikának elmondta, a Magyar Művészeti Akadémia ezelőtt két évvel regionális szinten munkacsoportokat hozott létre Debrecenben, Győrben, Kecskeméten, Miskolcon, Pécsen, Szegeden, Veszprémben, most pedig az erdélyi munkacsoport megalakulását is indítványozták. „A bizottság a munkacsoport megalakulásáig fejti ki tevékenységét,
– magyarázta a társelnök. Hozzátette, feladatuknak tekintik továbbá, hogy összekötő kapocsként teret adjanak az erdélyi és magyarországi művészeknek a bemutatkozásra.
„Nagyon sok olyan erdélyi művész van, akinek munkásságát érdemes lenne megismertetni a nagyközönséggel. A fiatal művészeknek sokszor anyagiak miatt nem adatik meg, hogy széles körben bemutatkozhassanak. Terveink között szerepel, hogy a művészeti akadémia programjai keretében minél szélesebb körben ismertté tegyük a különböző művészeti ágakban alkotókat, felmutassuk az általuk képviselt értékeket mind a fiatalok, mind az idősebb generáció előtt, illetve a mentorprogram keretében teret biztosítsunk a fejlődésre” – fejtette ki Balázs-Bécsi Gyöngyi, a testület népművészetért felelős tagja. Rámutatott arra is, hogy az akadémia nemcsak az erdélyi és magyarországi művészek bemutatkozásának kíván a színtere lenni, hanem
A frissen megalakult bizottság elnöke Vargha Mihály, társelnöke Balázs-Bécsi Gyöngyi
Fotó: Szathmáry Melinda/MMA
A Magyar Művészeti Akadémia tagja elmondta továbbá, jelenleg a munkacsoport programjának a kialakításán, a működési irányelvek megfogalmazásán dolgoznak, amit a testület létrehozása követ majd. Az erdélyi munkacsoportban is a Magyar Művészeti Akadémia mind a kilenc tagozata képviselteti magát. A regionális munkacsoportoknak akadémikus és nem akadémikus köztestületi tagjai egyaránt vannak, akik önkéntes alapon, térítésmentesen végzik tevékenységüket. Munkájukat a regionális elnökök irányítják.
A munkacsoportok elsődleges feladata, hogy
A regionális munkába hosszabb távon bekapcsolódhatnak az MMA művészeti ösztöndíját elnyert fiatal alkotók is.
A frissen megalakult bizottság elnöke Vargha Mihály, az MMA rendes tagja (Képzőművészeti Tagozat) lett, míg társelnöki tisztjét Balázs-Bécsi Gyöngyi, az MMA rendes tagja (Népművészeti Tagozat) tölti be. A bizottság további tagjai Ádám Gyula, az MMA levelező tagja (Film- és Fotóművészeti Tagozat); Bogos Ernő, az MMA rendes tagja (Építőművészeti Tagozat); Haáz Sándor, az MMA rendes tagja (Zeneművészeti Tagozat); Jakobovits Márta, az MMA rendes tagja (Iparművészeti és Tervezőművészeti Tagozat); Pávai István, az MMA levelező tagja (Művészetelméleti Tagozat); Pregitzer Fruzsina, az MMA rendes tagja (Színházművészeti Tagozat); Sántha Attila Barna, az MMA levelező tagja (Irodalmi Tagozat).
Átadták a köztestületi díjakat a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) keddi közgyűlésén a Pesti Vigadóban, erdélyi személyiségek is részesültek a rangos elismerésben.
Átadták csütörtökön este a marosvásárhelyi Teleki Téka restaurált Palota-termét. A nyolc évig tartó munkálatok során eredeti állapotukban állították helyre a Franz Neuhauser nagyszebeni festő által a XIX. század elején készített falfestményeket.
Különleges kulturális élmény várja az érdeklődőket október 24-én Bánffyhunyadon, ahol a Déryné Program keretében színházi előadásokkal, tematikus középiskolai foglalkozásokkal gazdagodhat a helyi közösség.
Újabb magyar Nobel-díjjal gazdagodott a nemzet. Újabb legmagasabb szintű elismerés egy újabb K betűs személyiségnek. Kertész Imrét, Karikó Katalint és Krausz Ferencet követően ezúttal Krasznahorkai László.
A zilahi emléktábla-avatással megtörtént Szilágyi István „visszahonosítása”, ugyanis a Kossuth-díjas író mindig is ezer szállal kötődött a Szilágysághoz – mondta el a Krónika megkeresésére Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője.
Hetvenkilenc éves korában elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő – jelentette be szombaton a People magazin a család szóvivőjére hivatkozva.
A nagybányai Teleki Magyar Ház működtetői, valamint a programjaikon résztvevő közösség számára is visszaigazolás a nemrég elnyert Magyar Örökség díj. A rangos elismerést Dávid Lajos intézményvezető értékelte a Krónikának.
Két nagyszabású kiállítást nyit meg a napokban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a román fővárosban: Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek.
Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – nyilatkozta Krasznahorkai László író a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.
Nyolcszáz gyerek részvételével ünnepli megalapításának 45. évfordulóját a legkisebbeknek szóló gyermeklap, a Szivárvány szerkesztősége.
Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik.
szóljon hozzá!