
Népzene és népi ének mesterkurzus az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítványnál Kolozsváron
Fotó: Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el a Krónika megkeresésére az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata annak kapcsán, hogy az alapítvány a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Karával együttműködésben államilag akkreditált magyar nyelvű népzene és népi ének képzést kínál a hallgatóknak. Az immár második évfolyamához érkező képzés konkrét kínálatáról, távlatairól és pozitív hozadékairól is kérdeztük a kulturális szervezőt.
2025. április 27., 19:492025. április 27., 19:49
Idén immár a második évfolyama indul Kolozsváron az államilag akkreditált magyar nyelvű népzene és népi ének képzésnek: az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Karával együttműködésben kínálja az oktatást a hallgatóknak. A népi hangszeres és népi ének képzés opcionális népzenei tantárgycsomag formájában egészíti ki a zenetanári képzést. Az Erdélyben több helyszínen működő EHHA kolozsvári intézetének kulturális szervezőjét, Nagy Katát arról is kérdeztük, hogy tulajdonképpen mi késztette az intézményt arra, hogy elindítsa a hiánypótló egyetemi képzést.
A mesterkurzusokon Kelemen László (balról a második) Kossuth-díjas folklorista, a Hagyományok Háza létrehozója is részt vett
Fotó: Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány
„A népzene és népdal terjesztése és megismertetése autentikus formában alapküldetése az EHHA-nak. Az alapítványnak közösséget teremtő és összetartó a tevékenysége, de
A képzés a népzene és népi ének tudományos alaposságú megismerésére és művelésére is vállalkozik” – mondta el a kulturális szervező.
Mint fogalmazott, örvendetes, hogy manapság sok helyen lehet hiteles módon népzenét és népdalt tanulni, a különböző táborokban vagy magániskolákban, képzéseken. Mint sorolta, Kolozsváron e tekintetben módfelett lényeges a Kallós Népzene Iskola munkája, ahol sok növendék – középiskolások, valamint a felnőtt korosztály – egyaránt megtanul muzsikálni vagy énekelni, viszont amennyiben megszerették a műfajt, nem volt lehetőségük ebben az irányban továbbtanulni.
„Ebből a felismerésből fakadóan
ahol őszinte tenni akarással és hozzáértéssel karolták fel az elképzelést. Így államilag elismert, intézményes formában képezzük a képzőket, vagyis a leendő pedagógusokat” – fejtette ki Nagy Kata.
Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Karával együttműködésben kínálja az oktatást a hallgatóknak
Fotó: Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány
Azt is megkérdeztük, hogy gyakorlatban mit kínál a képzés hallgatóknak, valamint hogy miként, hol fogják tudni kamatoztatni a képzés elvégzése után az ott megszerzett tudásukat.
„Jelenleg a népzenei képzés egy tantárgycsomag formájában érhető el azok számára, akik a zenepedagógia alapképzésre jelentkeznek. Ez a csomag magában foglalja az egyéni hangszeres és énekórákat, a repertoárismeretet és kamarazenélést, ez heti 2-3 órát jelent, és a kötelező opcionális tárgyak közül választható. Ezek a tárgyak az egyetem elvégzésekor a diplomamellékleten is megjelennek, így az elhelyezkedésben előnyt jelent a képzés” – mutatott rá a kulturális szervező.
Kifejtette, a népzenei jellegű tárgyak oktatását erdélyi és magyarországi népzenészekkel és népzenetanárokkal oldják meg, akiknek megfelelő a tudása, képzettsége.
Azt a réteget célozzuk, akik már nem csupán az ének és zene öröméért, hobbiszinten teszik ezt, hanem leendő pedagógusi elköteleződésük mellett vállalják magyar népi zenei műveltség továbbadásának felelősségét is” – magyarázta Nagy Kata.
„A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet”
Fotó: Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány
Arra is kitért, hogy
„Többször volt alkalmunk fellépési lehetőséget kínálni fesztiválokon, koncerten vagy kulturális rendezvényeken, ahol a nyilvánosság előtti szereplést is megszokhatják a diákok. Továbbá szakmai napokat és mesterkurzust szervezünk, ahol tulajdonképpen az egyetemi tudást mélyíthetik el a résztvevők egy-egy alkalom keretében, adatközlők segítségével. Ilyenkor mindig egy-egy néprajzi kistérség zenei hagyományaival és anyagával foglalkoznak” – fejtette ki a kulturális szervező.
Nagy Katát arról is kérdeztük, hogy az EHHA szervezőjeként hogyan látja, mik a fő lelki, pedagógiai, identitáserősítő pozitív hozadékai annak, ha valaki a magyar népzene hagyományait és gazdagságát megismeri, és módszeresen, szakszerűen tanítja.
„A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet. Nyilván mint a legtöbb képzés, ez sem önmagáért való, hanem hosszú távon perspektívát kínáló, intézményes keretek között zajló program, küldetés.
És mint arra korábban már utaltam, nem csupán a tárgyi tudást kívánjuk továbbítani, hanem azt az értékrendet, életérzést és életformát, amit ez a kultúra teremt. Ma már legtöbben felvételek alapján tanulják meg a hagyományos muzsikálást, éneklést, és tökélyre vihetik a hiteles előadás minden részletének elsajátítását. Ez az előttük járó generációnak köszönhető, amelynek módjában állt összegyűjteni ezt a zenei anyagot” – mutatott rá Nagy Kata. Kifejtette, mára már kevesebb lehetőség nyílik megismerni közvetlenül azt a környezetet és életmódot, ami ennek a műveltségnek a bölcsője.
hiszen ez megerősíthet életvitelünkben és kapcsolati körünk bővítésének irányait is megszabhatja. Hozadéka ennek a programnak továbbá, hogy segít a falusi, kistáji közösségek önmagukra találásában, megerősíti őket abban, hogy kultúrájuk értékes, hogy ez az örökség a teljes magyar műveltség része és érdemes azt akár visszatanulni is” – mondta el Nagy Kata.
A képzéshez kapcsolódó mesterkurzusainkat rendszerint nyílttá teszi az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány
Fotó: Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány
Arra is kitért, hogy a képzéshez kapcsolódó mesterkurzusaikat rendszerint nyílttá teszik: a következő alkalommal kihelyezett formában, Széken találkoznak május 23-24-én, ahol helyi adatközlő zenészektől és énekesektől lehet majd tanulni.
„Ez tulajdonképpen terepgyakorlat lesz a diákok számára, ugyanakkor várjuk az érdeklődőket, akik minimális népzenei alapképzéssel rendelkeznek. A további részletekért kérjük, kövessék honlapunkat vagy Facebook-oldalunkat” – mutatott rá a kulturális szervező.
Magyarországon, majd Erdélyben is a hálózatot.
Kelemen László szerteágazó munkásságát március 15. alkalmából Kossuth-díjjal jutalmazták, ebből az alkalomból az elismerésről, pályájáról, a népi kultúra tovább éltetésének lehetőségeiről is beszélt a Krónikának.
Itt olvasható interjúnkban Kelemen László az akkreditált képzés távlatairól is beszélt.

Bemutatják Pozsony Ferenc Festett bútorok a Székelyföldön című kötetét Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön február 19-én és 20-án, szerdán és csütörtökön.
Krasznahorkai László, Gyula városának első Nobel-díjas írója egy különleges ajándékkal gazdagította a magyarországi történelmi fürdővárost: Nobel-díjának egy hiteles másolatát adományozta szülővárosának.
Kortárs költők részvételével tartott panelbeszélgetéssel, koncerttel ünneplik a magyar kultúra napját január 24-én, szombaton Erdélyben, a gyalui várkastélyban – tájékoztatta az MTI-t a rendezvény szervezője, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A budapesti Nemzeti Színház és a Kolozsvári Állami Magyar Színház közös nyilatkozatot bocsátott ki az előadásról, amelyet Tompa Gábor, a kincses városi teátrum igazgatója állít színpadra a magyar fővárosban, ám a bemutató elmaradt.
A Leonardo DiCaprio nevével fémjelzett film, az Egyik csata a másik után című fekete komédia, valamint a Hamnet című dráma vitte el a vasárnap este a kaliforniai Beverly Hillsben megrendezett 83. Golden Globe-díjátadó filmes fődíjait.
Szentes Zágon kolozsvári művész GDAŃSK50 Photo Remake Project fotókiállításával ünnepli a romániai fotóművészet napját Bukarestben a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ.
Szakmai tényfeltáró bizottság alakult az erdélyi magyar irodalmi élet 1989 előtti állambiztonsági vonatkozásainak vizsgálatára – közölte a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány csütörtökön az MTI-vel.
Különleges biztonsági intézkedések mellett kedden kiemelték a magyar koronázási palástot vitrinjéből a Magyar Nemzeti Múzeumban. A történelmi ereklye az épületen belül ideiglenesen egy másik védett helyet kapott.
Meghalt Tarr Béla filmrendező kedden – közölte az MTI-vel Fliegauf Bence rendező a család nevében.
Január 6. a keresztény liturgiában Vízkereszt vagy a Háromkirályok ünnepe, a karácsonyi ünnepkör zárónapja és a farsang kezdete is egyben. A katolikus egyházban a pap megszenteli a vizet, e naphoz számos népszokás is kötődik.
A 2026-os év már most körvonalazódik a közép-kelet-európai koncertnaptárban, és bár Erdély továbbra sem számít turnéközpontnak, idén Kolozsvárra is érkeznek komoly nevek.
szóljon hozzá!