Népzene és népi ének mesterkurzus az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítványnál Kolozsváron
Fotó: Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el a Krónika megkeresésére az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata annak kapcsán, hogy az alapítvány a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Karával együttműködésben államilag akkreditált magyar nyelvű népzene és népi ének képzést kínál a hallgatóknak. Az immár második évfolyamához érkező képzés konkrét kínálatáról, távlatairól és pozitív hozadékairól is kérdeztük a kulturális szervezőt.
2025. április 27., 19:492025. április 27., 19:49
Idén immár a második évfolyama indul Kolozsváron az államilag akkreditált magyar nyelvű népzene és népi ének képzésnek: az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Karával együttműködésben kínálja az oktatást a hallgatóknak. A népi hangszeres és népi ének képzés opcionális népzenei tantárgycsomag formájában egészíti ki a zenetanári képzést. Az Erdélyben több helyszínen működő EHHA kolozsvári intézetének kulturális szervezőjét, Nagy Katát arról is kérdeztük, hogy tulajdonképpen mi késztette az intézményt arra, hogy elindítsa a hiánypótló egyetemi képzést.
A mesterkurzusokon Kelemen László (balról a második) Kossuth-díjas folklorista, a Hagyományok Háza létrehozója is részt vett
Fotó: Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány
„A népzene és népdal terjesztése és megismertetése autentikus formában alapküldetése az EHHA-nak. Az alapítványnak közösséget teremtő és összetartó a tevékenysége, de
A képzés a népzene és népi ének tudományos alaposságú megismerésére és művelésére is vállalkozik” – mondta el a kulturális szervező.
Mint fogalmazott, örvendetes, hogy manapság sok helyen lehet hiteles módon népzenét és népdalt tanulni, a különböző táborokban vagy magániskolákban, képzéseken. Mint sorolta, Kolozsváron e tekintetben módfelett lényeges a Kallós Népzene Iskola munkája, ahol sok növendék – középiskolások, valamint a felnőtt korosztály – egyaránt megtanul muzsikálni vagy énekelni, viszont amennyiben megszerették a műfajt, nem volt lehetőségük ebben az irányban továbbtanulni.
„Ebből a felismerésből fakadóan
ahol őszinte tenni akarással és hozzáértéssel karolták fel az elképzelést. Így államilag elismert, intézményes formában képezzük a képzőket, vagyis a leendő pedagógusokat” – fejtette ki Nagy Kata.
Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Karával együttműködésben kínálja az oktatást a hallgatóknak
Fotó: Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány
Azt is megkérdeztük, hogy gyakorlatban mit kínál a képzés hallgatóknak, valamint hogy miként, hol fogják tudni kamatoztatni a képzés elvégzése után az ott megszerzett tudásukat.
„Jelenleg a népzenei képzés egy tantárgycsomag formájában érhető el azok számára, akik a zenepedagógia alapképzésre jelentkeznek. Ez a csomag magában foglalja az egyéni hangszeres és énekórákat, a repertoárismeretet és kamarazenélést, ez heti 2-3 órát jelent, és a kötelező opcionális tárgyak közül választható. Ezek a tárgyak az egyetem elvégzésekor a diplomamellékleten is megjelennek, így az elhelyezkedésben előnyt jelent a képzés” – mutatott rá a kulturális szervező.
Kifejtette, a népzenei jellegű tárgyak oktatását erdélyi és magyarországi népzenészekkel és népzenetanárokkal oldják meg, akiknek megfelelő a tudása, képzettsége.
Azt a réteget célozzuk, akik már nem csupán az ének és zene öröméért, hobbiszinten teszik ezt, hanem leendő pedagógusi elköteleződésük mellett vállalják magyar népi zenei műveltség továbbadásának felelősségét is” – magyarázta Nagy Kata.
„A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet”
Fotó: Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány
Arra is kitért, hogy
„Többször volt alkalmunk fellépési lehetőséget kínálni fesztiválokon, koncerten vagy kulturális rendezvényeken, ahol a nyilvánosság előtti szereplést is megszokhatják a diákok. Továbbá szakmai napokat és mesterkurzust szervezünk, ahol tulajdonképpen az egyetemi tudást mélyíthetik el a résztvevők egy-egy alkalom keretében, adatközlők segítségével. Ilyenkor mindig egy-egy néprajzi kistérség zenei hagyományaival és anyagával foglalkoznak” – fejtette ki a kulturális szervező.
Nagy Katát arról is kérdeztük, hogy az EHHA szervezőjeként hogyan látja, mik a fő lelki, pedagógiai, identitáserősítő pozitív hozadékai annak, ha valaki a magyar népzene hagyományait és gazdagságát megismeri, és módszeresen, szakszerűen tanítja.
„A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet. Nyilván mint a legtöbb képzés, ez sem önmagáért való, hanem hosszú távon perspektívát kínáló, intézményes keretek között zajló program, küldetés.
És mint arra korábban már utaltam, nem csupán a tárgyi tudást kívánjuk továbbítani, hanem azt az értékrendet, életérzést és életformát, amit ez a kultúra teremt. Ma már legtöbben felvételek alapján tanulják meg a hagyományos muzsikálást, éneklést, és tökélyre vihetik a hiteles előadás minden részletének elsajátítását. Ez az előttük járó generációnak köszönhető, amelynek módjában állt összegyűjteni ezt a zenei anyagot” – mutatott rá Nagy Kata. Kifejtette, mára már kevesebb lehetőség nyílik megismerni közvetlenül azt a környezetet és életmódot, ami ennek a műveltségnek a bölcsője.
hiszen ez megerősíthet életvitelünkben és kapcsolati körünk bővítésének irányait is megszabhatja. Hozadéka ennek a programnak továbbá, hogy segít a falusi, kistáji közösségek önmagukra találásában, megerősíti őket abban, hogy kultúrájuk értékes, hogy ez az örökség a teljes magyar műveltség része és érdemes azt akár visszatanulni is” – mondta el Nagy Kata.
A képzéshez kapcsolódó mesterkurzusainkat rendszerint nyílttá teszi az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány
Fotó: Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány
Arra is kitért, hogy a képzéshez kapcsolódó mesterkurzusaikat rendszerint nyílttá teszik: a következő alkalommal kihelyezett formában, Széken találkoznak május 23-24-én, ahol helyi adatközlő zenészektől és énekesektől lehet majd tanulni.
„Ez tulajdonképpen terepgyakorlat lesz a diákok számára, ugyanakkor várjuk az érdeklődőket, akik minimális népzenei alapképzéssel rendelkeznek. A további részletekért kérjük, kövessék honlapunkat vagy Facebook-oldalunkat” – mutatott rá a kulturális szervező.
Magyarországon, majd Erdélyben is a hálózatot.
Kelemen László szerteágazó munkásságát március 15. alkalmából Kossuth-díjjal jutalmazták, ebből az alkalomból az elismerésről, pályájáról, a népi kultúra tovább éltetésének lehetőségeiről is beszélt a Krónikának.
Itt olvasható interjúnkban Kelemen László az akkreditált képzés távlatairól is beszélt.
Bemutatják Pozsony Ferenc Festett bútorok a Székelyföldön című kötetét Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön február 19-én és 20-án, szerdán és csütörtökön.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korábbi évekhez hasonlóan idén is székelyföldi turnéra indul a kolozsvári Puck Bábszínház magyar társulata.
Átadták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) díjait Kolozsváron a Protestáns Teológiai intézet dísztermében a kultúra területein tevékenykedőknek.
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!