Önálló szakká fejlesztenék a BBTE-n az államilag akkreditált magyar népzene és népi ének egyetemi képzést

A képzés a népzene és népi ének tudományos alaposságú megismerésére és művelésére is vállalkozik” – mondta el a kulturális szervező.

Mint fogalmazott, örvendetes, hogy manapság sok helyen lehet hiteles módon népzenét és népdalt tanulni, a különböző táborokban vagy magániskolákban, képzéseken. Mint sorolta, Kolozsváron e tekintetben módfelett lényeges a Kallós Népzene Iskola munkája, ahol sok növendék – középiskolások, valamint a felnőtt korosztály – egyaránt megtanul muzsikálni vagy énekelni, viszont amennyiben megszerették a műfajt, nem volt lehetőségük ebben az irányban továbbtanulni.

„Ebből a felismerésből fakadóan

ahol őszinte tenni akarással és hozzáértéssel karolták fel az elképzelést. Így államilag elismert, intézményes formában képezzük a képzőket, vagyis a leendő pedagógusokat” – fejtette ki Nagy Kata.

Azt a réteget célozzuk, akik már nem csupán az ének és zene öröméért, hobbiszinten teszik ezt, hanem leendő pedagógusi elköteleződésük mellett vállalják magyar népi zenei műveltség továbbadásának felelősségét is” – magyarázta Nagy Kata.

„Többször volt alkalmunk fellépési lehetőséget kínálni fesztiválokon, koncerten vagy kulturális rendezvényeken, ahol a nyilvánosság előtti szereplést is megszokhatják a diákok. Továbbá szakmai napokat és mesterkurzust szervezünk, ahol tulajdonképpen az egyetemi tudást mélyíthetik el a résztvevők egy-egy alkalom keretében, adatközlők segítségével. Ilyenkor mindig egy-egy néprajzi kistérség zenei hagyományaival és anyagával foglalkoznak” – fejtette ki a kulturális szervező.

A képzés lelki, pedagógiai, identitáserősítő pozitív hozadékai

Nagy Katát arról is kérdeztük, hogy az EHHA szervezőjeként hogyan látja, mik a fő lelki, pedagógiai, identitáserősítő pozitív hozadékai annak, ha valaki a magyar népzene hagyományait és gazdagságát megismeri, és módszeresen, szakszerűen tanítja.

„A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet. Nyilván mint a legtöbb képzés, ez sem önmagáért való, hanem hosszú távon perspektívát kínáló, intézményes keretek között zajló program, küldetés.

És mint arra korábban már utaltam, nem csupán a tárgyi tudást kívánjuk továbbítani, hanem azt az értékrendet, életérzést és életformát, amit ez a kultúra teremt. Ma már legtöbben felvételek alapján tanulják meg a hagyományos muzsikálást, éneklést, és tökélyre vihetik a hiteles előadás minden részletének elsajátítását. Ez az előttük járó generációnak köszönhető, amelynek módjában állt összegyűjteni ezt a zenei anyagot” – mutatott rá Nagy Kata. Kifejtette, mára már kevesebb lehetőség nyílik megismerni közvetlenül azt a környezetet és életmódot, ami ennek a műveltségnek a bölcsője.

hiszen ez megerősíthet életvitelünkben és kapcsolati körünk bővítésének irányait is megszabhatja. Hozadéka ennek a programnak továbbá, hogy segít a falusi, kistáji közösségek önmagukra találásában, megerősíti őket abban, hogy kultúrájuk értékes, hogy ez az örökség a teljes magyar műveltség része és érdemes azt akár visszatanulni is” – mondta el Nagy Kata.

Magyarországon, majd Erdélyben is a hálózatot.

Kelemen László szerteágazó munkásságát március 15. alkalmából Kossuth-díjjal jutalmazták, ebből az alkalomból az elismerésről, pályájáról, a népi kultúra tovább éltetésének lehetőségeiről is beszélt a Krónikának.

Itt olvasható interjúnkban Kelemen László az akkreditált képzés távlatairól is beszélt.

korábban írtuk

A festett bútorok hagyományába nyújtanak betekintést Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön

Bemutatják Pozsony Ferenc Festett bútorok a Székelyföldön című kötetét Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön február 19-én és 20-án, szerdán és csütörtökön.