Népzene és népi ének mesterkurzus az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítványnál Kolozsváron
Fotó: Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el a Krónika megkeresésére az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata annak kapcsán, hogy az alapítvány a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Karával együttműködésben államilag akkreditált magyar nyelvű népzene és népi ének képzést kínál a hallgatóknak. Az immár második évfolyamához érkező képzés konkrét kínálatáról, távlatairól és pozitív hozadékairól is kérdeztük a kulturális szervezőt.
2025. április 27., 19:492025. április 27., 19:49
Idén immár a második évfolyama indul Kolozsváron az államilag akkreditált magyar nyelvű népzene és népi ének képzésnek: az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Karával együttműködésben kínálja az oktatást a hallgatóknak. A népi hangszeres és népi ének képzés opcionális népzenei tantárgycsomag formájában egészíti ki a zenetanári képzést. Az Erdélyben több helyszínen működő EHHA kolozsvári intézetének kulturális szervezőjét, Nagy Katát arról is kérdeztük, hogy tulajdonképpen mi késztette az intézményt arra, hogy elindítsa a hiánypótló egyetemi képzést.
A mesterkurzusokon Kelemen László (balról a második) Kossuth-díjas folklorista, a Hagyományok Háza létrehozója is részt vett
Fotó: Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány
„A népzene és népdal terjesztése és megismertetése autentikus formában alapküldetése az EHHA-nak. Az alapítványnak közösséget teremtő és összetartó a tevékenysége, de
A képzés a népzene és népi ének tudományos alaposságú megismerésére és művelésére is vállalkozik” – mondta el a kulturális szervező.
Mint fogalmazott, örvendetes, hogy manapság sok helyen lehet hiteles módon népzenét és népdalt tanulni, a különböző táborokban vagy magániskolákban, képzéseken. Mint sorolta, Kolozsváron e tekintetben módfelett lényeges a Kallós Népzene Iskola munkája, ahol sok növendék – középiskolások, valamint a felnőtt korosztály – egyaránt megtanul muzsikálni vagy énekelni, viszont amennyiben megszerették a műfajt, nem volt lehetőségük ebben az irányban továbbtanulni.
„Ebből a felismerésből fakadóan
ahol őszinte tenni akarással és hozzáértéssel karolták fel az elképzelést. Így államilag elismert, intézményes formában képezzük a képzőket, vagyis a leendő pedagógusokat” – fejtette ki Nagy Kata.
Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Karával együttműködésben kínálja az oktatást a hallgatóknak
Fotó: Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány
Azt is megkérdeztük, hogy gyakorlatban mit kínál a képzés hallgatóknak, valamint hogy miként, hol fogják tudni kamatoztatni a képzés elvégzése után az ott megszerzett tudásukat.
„Jelenleg a népzenei képzés egy tantárgycsomag formájában érhető el azok számára, akik a zenepedagógia alapképzésre jelentkeznek. Ez a csomag magában foglalja az egyéni hangszeres és énekórákat, a repertoárismeretet és kamarazenélést, ez heti 2-3 órát jelent, és a kötelező opcionális tárgyak közül választható. Ezek a tárgyak az egyetem elvégzésekor a diplomamellékleten is megjelennek, így az elhelyezkedésben előnyt jelent a képzés” – mutatott rá a kulturális szervező.
Kifejtette, a népzenei jellegű tárgyak oktatását erdélyi és magyarországi népzenészekkel és népzenetanárokkal oldják meg, akiknek megfelelő a tudása, képzettsége.
Azt a réteget célozzuk, akik már nem csupán az ének és zene öröméért, hobbiszinten teszik ezt, hanem leendő pedagógusi elköteleződésük mellett vállalják magyar népi zenei műveltség továbbadásának felelősségét is” – magyarázta Nagy Kata.
„A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet”
Fotó: Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány
Arra is kitért, hogy
„Többször volt alkalmunk fellépési lehetőséget kínálni fesztiválokon, koncerten vagy kulturális rendezvényeken, ahol a nyilvánosság előtti szereplést is megszokhatják a diákok. Továbbá szakmai napokat és mesterkurzust szervezünk, ahol tulajdonképpen az egyetemi tudást mélyíthetik el a résztvevők egy-egy alkalom keretében, adatközlők segítségével. Ilyenkor mindig egy-egy néprajzi kistérség zenei hagyományaival és anyagával foglalkoznak” – fejtette ki a kulturális szervező.
Nagy Katát arról is kérdeztük, hogy az EHHA szervezőjeként hogyan látja, mik a fő lelki, pedagógiai, identitáserősítő pozitív hozadékai annak, ha valaki a magyar népzene hagyományait és gazdagságát megismeri, és módszeresen, szakszerűen tanítja.
„A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet. Nyilván mint a legtöbb képzés, ez sem önmagáért való, hanem hosszú távon perspektívát kínáló, intézményes keretek között zajló program, küldetés.
És mint arra korábban már utaltam, nem csupán a tárgyi tudást kívánjuk továbbítani, hanem azt az értékrendet, életérzést és életformát, amit ez a kultúra teremt. Ma már legtöbben felvételek alapján tanulják meg a hagyományos muzsikálást, éneklést, és tökélyre vihetik a hiteles előadás minden részletének elsajátítását. Ez az előttük járó generációnak köszönhető, amelynek módjában állt összegyűjteni ezt a zenei anyagot” – mutatott rá Nagy Kata. Kifejtette, mára már kevesebb lehetőség nyílik megismerni közvetlenül azt a környezetet és életmódot, ami ennek a műveltségnek a bölcsője.
hiszen ez megerősíthet életvitelünkben és kapcsolati körünk bővítésének irányait is megszabhatja. Hozadéka ennek a programnak továbbá, hogy segít a falusi, kistáji közösségek önmagukra találásában, megerősíti őket abban, hogy kultúrájuk értékes, hogy ez az örökség a teljes magyar műveltség része és érdemes azt akár visszatanulni is” – mondta el Nagy Kata.
A képzéshez kapcsolódó mesterkurzusainkat rendszerint nyílttá teszi az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány
Fotó: Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány
Arra is kitért, hogy a képzéshez kapcsolódó mesterkurzusaikat rendszerint nyílttá teszik: a következő alkalommal kihelyezett formában, Széken találkoznak május 23-24-én, ahol helyi adatközlő zenészektől és énekesektől lehet majd tanulni.
„Ez tulajdonképpen terepgyakorlat lesz a diákok számára, ugyanakkor várjuk az érdeklődőket, akik minimális népzenei alapképzéssel rendelkeznek. A további részletekért kérjük, kövessék honlapunkat vagy Facebook-oldalunkat” – mutatott rá a kulturális szervező.
Magyarországon, majd Erdélyben is a hálózatot.
Kelemen László szerteágazó munkásságát március 15. alkalmából Kossuth-díjjal jutalmazták, ebből az alkalomból az elismerésről, pályájáról, a népi kultúra tovább éltetésének lehetőségeiről is beszélt a Krónikának.
Itt olvasható interjúnkban Kelemen László az akkreditált képzés távlatairól is beszélt.
Bemutatják Pozsony Ferenc Festett bútorok a Székelyföldön című kötetét Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön február 19-én és 20-án, szerdán és csütörtökön.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!