Mint egy új földrész felfedezése – László Noémi kolozsvári költő most megjelenő, első prózakötetétől

„Nem valamely adott mese volt előbb, hanem egy meséskönyv ötlete, amit hosszú ideig csak forgatgattam a fejemben. Felmerült bennem egy mesevilág, vagy inkább csak a koordinátái, és sokáig képtelen voltam szereplőkkel és eseményekkel megtölteni, pedig tudtam, hogy ott vannak, de nem láttam őket” – fogalmazott a szerző. Mint mondta, hosszasan és nehezen hívta elő végül ezt a mesefüzért, és nagyon reméli, hogy nem érződik rajta, mennyire megkínozta ez az írásfolyamat.

Mostanában inkább a próza kerül előtérbe

László Noémi már két és fél éve a Napsugár és Szivárvány gyermeklapok főszerkesztője. Kíváncsiak voltunk arra is, ez a munka segíti-e, ösztönzi-e abban, hogy inkább gyerekeknek szóló írásai szülessenek vagy hogy az úgynevezett gyermekirodalom felé forduljon. Elmondta, abban, hogy elkészült a már említett meséskönyv, kevésbé játszott szerepet ez a váltás.

Fura módon amíg nem voltam a szerkesztőség tagja, rendszeresen írtam verset a két gyereklapba, javarészt a főszerkesztő, Zsigmond Emese hatékonyságának köszönhetően” – emelte ki a szerző.

Krasznahorkai László, mert felemelően lepusztult és fájdalmasan szép. Tar Sándor, mert sírva-nevetve fetreng az útszéli sárban” – válaszolta László Noémi. Azt is megkérdeztük, a világirodalomból mely prózaírók a kedvencei. Úgy válaszolt, Virginia Woolf, mert „tejjel-mézzel folyó Kánaán”, Kazuo Ishiguro, mert „félelmetesen találékony és dermesztően fegyelmezett”, valamint Franz Kafka, mert „minden hiába, mégsem adja fel”.

Kérdésünkre, hogy mi a legnagyobb szépsége és nehézsége számára annak, hogy prózát ír, a szerző azt válaszolta, az, hogy más viszonyban áll a világgal, ha sikerül prózában kommunikálnia. „Olyan, mint egy új földrész felfedezése.

Mint mondta, azzal áltatja magát, hogy eljutott valahová, ahonnan ha néz, lát is ezt-azt, más módon és más szemmel, mint amit versben lehetséges. „Persze, kérdés, hogy igazam van-e. Ha nincs, úgy is jó, nem is lehet valójában igaza az embernek. Lehet, hogy eddig is néztem és láttam így, csak épp nem jutottam el odáig, hogy megfelelő szavakkal leírjam. És mostanában makacsabbul próbálkozom. Ki tudja, miért” – osztotta meg a szerző.

Szokatlan megoldások, csipetnyi keleti filozófia

Kérdésünkre, hogy mire számíthat a Keljfeljancsi – mesék hívőknek és hitetleneknek című kötet olvasója, László Noémi azt mondta: jó sok szóviccre, az biztos. „Bár nem erőltettem, valahogy beindult és utána nem állt le ez a dolog.

Hozzátette, tart attól, hogy a szülők jobban élvezik majd ezeket a meséket, mint a gyerekek, de reméli, azért ők sem alszanak bele. „Vagy éppen, hogy igen. Talán így is, meg úgy is célba érünk. Az az igazság, hogy írás közben nem volt x vagy y korú képzelt olvasóm, némiképp a magam örömére írtam ezeket a történeteket, mert miután megneszeltem, hogy vannak, muszáj volt előhúzni őket” – tette hozzá László Noémi. Úgy fogalmazott, mindenesetre ha ezek a mesék képletesen egy nyuszi, amit kalapból húzott elő, akkor jó kicsi kalapból jó nagy nyuszit emelt ki nagy kínkeservesen, de azért még így is elég szerethető.

Amikor valakinek a fejéből kinő egy egész falu vagy város

A szerző arról is beszélt, hogy milyen a kötet képanyaga; a meséket képileg Tomos Tünde keltette életre. „Meglepődtem, amikor a feltűnően fűzöld borítót megláttam, de a zöld, tudjuk, a remény színe, úgyhogy hátha ez csupa jót jelent” – mondta a borítóról.

„Meg az a két eset, amikor valakinek a fejéből kinő egy egész falu vagy város. Egyébként képileg olyan igazi meséskönyv lett ez, olyan érzésem volt, amikor először végignéztem az illusztrációkat, mintha valamelyik gyerekkori kedvencemben járnék, mondjuk a Lúdanyó meséiben, pedig igazán nem hasonlít rá, és mégis...” – fűzte hozzá a költő, író. Kérdésünkre, hogy tervez-e főként felnőtteknek szóló prózát írni, László Noémi azt mondta: mindig tervezte, továbbra is tervezi, aztán hogy lesz-e belőle valaha valami, az lassanként kiderül.

korábban írtuk

Amikor tálcán jön az ihlet – László Noémi költő és Kürti Andrea grafikus a legújabb, Darázsolás című kezdeményezésükről

Darázsolás – ez a neve László Noémi költő és Kürti Andrea grafikusművész, illusztrátor legújabb projektjének, amelyet az alkotópáros több közös kötetét megjelentető csíkszeredai Gutenberg Kiadó kezdeményezett. 

korábban írtuk

„A szó mágikus pálca és hűvös szike és tündöklő szablya” – László Noémi kolozsvári költő átvette a Balassi-kardot

László Noémi kolozsvári költő vehette át február 14-én, Bálint-napon a Balassi-emlékkard irodalmi díjat a budapesti Központi Papnevelő Intézet dísztermében.