Kőrösi Csoma Sándor dardzsilingi sírjánál buddhista szertartás keretében emlékeztek meg a nyelvtudósról a hét végén
Fotó: Liszt Intézet Delhi
Kőrösi Csoma Sándor szellemiségét felidéző emlék- és dokumentációs központot létesítenek Kovásznán – mondta el a Krónikának Ferencz Éva, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület tagja, a központ kovásznai felelőse. A hétvégén emlékeztek meg a 180 éve elhunyt nyelvtudósról. Az eseményekről, Csoma emlékének háromszéki ápolásáról Szebeni Zsuzsát, a szervező Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy vezetőjét kérdeztük.
2022. április 12., 12:432022. április 12., 12:43
Szülőfalujában, a háromszéki Csomakőrösön református istentisztelet keretében, végső nyughelyénél, az indiai Dardzsilingben pedig buddhista szertartással emlékeztek a 180 éve elhunyt Kőrösi Csoma Sándorra a hét végén. Az eseményeket a sepsiszentgyörgyi és delhi Liszt Intézet szervezte. A teret és időt átívelő megemlékezést Erdő Mariann, a Liszt Intézet Delhi vezetője kezdeményezte, aki az évforduló alkalmából Delhiből Dardzsilingbe utazott a koszorúzásra, felajánlva egy párhuzamos esemény létrehozásának lehetőségét, amely összeköti a nyelvtudós szülőfaluját végső nyughelyével. A koszorúzás mindkét helyszínen szakrális elemmel egészült ki, a résztvevők lerótták kegyeletüket a magyarok őshazáját kereső nyelvtudós, a tibeti–angol szótár megalkotója előtt.
„Szeretnénk, hogy szülőföldjén és végső nyughelye helyszínén is életben tartsák az emlékét, tisztelegjenek szellemisége előtt” – mondta a szervezésben részt vevő Ferencz Éva, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület tagja.
Fotó: Liszt Intézet Delhi
Ferencz Éva azt is elmondta, évtizedek óta megfogalmazott igénynek eleget téve Kovásznán egy emlék- és dokumentációs központ létrehozásán dolgoznak. Az épülő emlékház munkálatainak megkezdése magyar állami forrásoknak, illetve Lezsák Sándor országgyűlési képviselő közbenjárásának is köszönhető – tudtuk meg az emlékpont kovásznai felelősétől. A kezdeményezés ugyanakkor Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnökének kitartása és közbenjárása nélkül sem jöhetett volna létre. Kiemelte, az egyesület egyúttal a Lakitelek Népfőiskola hálózatának részévé vált. A népfőiskola az anyagi támogatás mellett működési keretet is biztosít, amely hozzájárul, hogy az épülő emlékpont minél hatékonyabban szolgálhassa a kitűzött célt, valamint hogy a helyi közösség hasznára váljon.
– mondta Ferencz Éva. Rámutatott, a dokumentációs központ fő küldetése a Csomáról szóló megszerezhető kiadványok összegyűjtése. A Csoma-hagyaték legnagyobb részét a Magyar Tudományos Akadémia őrzi, ahol a nyelvtudós által egykor vásárolt könyvek mellett az úgynevezett Alexander-könyvek is megtalálhatók. Ezekben Csoma kérésére mesterei a tibeti irodalom és tudományosság egy-egy területét összegezték, illetve a nyelvtudósnak a tibeti műveltség és vallásosság kapcsán feltett kérdéseire válaszoltak. A londoni British Museumban, az Angol Gyarmati Levéltárban és Kalkuttában is őriznek a Csoma-hagyatékhoz tartozó kiadványokat, amelyeket az egyesület felhasználna.
– nyilatkozta Ferencz Éva. Az épülő központ másik fontos célkitűzése, hogy helyet biztosítson a kovásznai textilművész és néprajzkutató, Gazdáné Olosz Ella (1937 – 1993) munkáiból létrehozott galériának. Jelenleg Kovászna város önkormányzata őrzi az alkotásokat, de az egyesület tagjai szeretnék, ha méltó helyre kerülne a kivételes értékű hagyaték. Bár a járványhelyzet és az ukrajnai háborús helyzet nem tesz lehetővé építkezésbarát időket, a ház már a tetőfedési munkálatoknál tart, az egyesület tagjai pedig bíznak benne, hogy az alsó szintet hamarosan befejezik, hogy mielőbb megnyithassák a látogatók számára.
A csomakőrösi koszorúzást koordináló Szebeni Zsuzsa, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy vezetője a Krónika megkeresésére elmondta, hogy Csoma Sándor kivételessége – amelyre ma is érdemes emlékezni – a kutató szellemiségében és abban a magatartásban keresendő, amellyel a kitűzött célért hajlandó volt rengeteg áldozatot vállalni. Eredeti célját, az őshaza megtalálását ugyan nem teljesítette, de útja során olyan óriási értéket hozott létre, amely az egész világ számára figyelemre méltó – tette hozzá.
Fotó: Vörös T. Balázs
„Azt hiszem, leginkább ezt a magatartást érdemes átörökíteni. Természetesen beszélhetünk a nyelvészet szempontjából fontos, új szótárak létrehozásáról, a terepen való kutatómunkáról, de valójában olyan fizikai megpróbáltatás és a szellemi kihívás közös nevezője ez, amely kevés tudósnál van jelen” – vélekedett Szebeni Zsuzsa. Hozzátette, Csoma személyét leginkább Robert Browning A tudós temetése című költeményének egyik verssorával tudja megragadni: „ki tudni, nem élni akart”.
A nyelvtudós szülőfalujában, Csomakőrösön két látogatható központ is található: az egykori szülőházának a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület által építtetett rekonstrukciója, valamint a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy és a helyi református egyház által létrehozott, interaktív emlékszoba. Utóbbi olyan közösségi térként határozza meg magát, amely Csoma Sándor életének fontosabb állomásait mutatja be a látogatók számára.
Az emlékházat a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület építtette 1998-ban, Csoma leégett szülőházának egykori helyén. Az egyesületet képviselő Ferencz Éva elmondta, az épület tulajdonképpen a korabeli házak „replikája”, amelyhez Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum egykori igazgatója válogatta össze a megtekinthető anyagot. A Csoma korára jellemző stílusban berendezett ház egy udvarral is rendelkezik, amely különböző tematikus rendezvényeknek adhat teret, és amely – mint Ferencz Éva rámutatott, szeretnék, ha nagyobb látogatottságnak örvendene. Mivel az egyesület a házra nem tartott igényt, elkészülte után a csomakőrösi református egyháznak adományozta – tette hozzá.
Szülőfalujában, a háromszéki Csomakőrösön református istentisztelet keretében emlékeztek
Fotó: Vörös T. Balázs
Ferencz Éva arról is beszélt, hogy a Csoma-megemlékezés Kovásznán az 1990-es évekig visszanyúló hagyománynak örvend. A rendszerváltás után az emlékápolás a Csoma-napok nevet vette fel, kezdetben tudományos konferencia keretében adott teret mindazoknak a tudósoknak és kutatóknak, akik Kőrösivel kapcsolatos felfedezéseiket, gondolataikat és meglátásaikat szerették volna megosztani. A három évtizedes múlttal rendelkező konferencia időközben Kovászna megye egyik legfontosabb kultúrturisztikai ünnepévé nőtte ki magát, amely diplomáciai figyelemre is érdemes – mutatott rá Ferencz Éva. Arra a kérdésre, mit érdemes leginkább átörökíteni és megőrizni Kőrösi Csoma Sándor szellemiségéből, úgy fogalmazott, azon csodálkozik, hogy a napjainkban nagy teret hódító Kelet-kutatásnak még nem része egy különálló, Csoma-fakultás.
– vélekedett. Mint mondta, „kapunyitónak” tartja Csoma Sándort, hiszen ő volt az, aki megnyitotta Kelet és Nyugat kapuját. „Azt már sosem tudjuk meg, mi történt volna, ha nem Nagy-Britanniának, hanem Magyarországnak lett volna lehetősége támogatni a nyelvtudóst. Mi mindenképp azon vagyunk, hogy ezt a kaput nyitva tartsuk, és minél több embert tereljünk be ebbe a térbe, ami az önazonosságunk, hovatartozásunk, eredetünk, a környező népekkel és kultúrákkal való rokonsági kapcsolataink tere is egyben” – tette hozzá Ferencz Éva.
Halálának 180. évfordulója alkalmából a háromszéki Csomakőrösön és az indiai Dardzsilingben is megemlékeznek a nagy nyelvtudósról, Kőrösi Csoma Sándorról – közölte a Liszt intézet Sepsiszentgyörgy.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!