Kőrösi Csoma Sándor dardzsilingi sírjánál buddhista szertartás keretében emlékeztek meg a nyelvtudósról a hét végén
Fotó: Liszt Intézet Delhi
Kőrösi Csoma Sándor szellemiségét felidéző emlék- és dokumentációs központot létesítenek Kovásznán – mondta el a Krónikának Ferencz Éva, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület tagja, a központ kovásznai felelőse. A hétvégén emlékeztek meg a 180 éve elhunyt nyelvtudósról. Az eseményekről, Csoma emlékének háromszéki ápolásáról Szebeni Zsuzsát, a szervező Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy vezetőjét kérdeztük.
2022. április 12., 12:432022. április 12., 12:43
Szülőfalujában, a háromszéki Csomakőrösön református istentisztelet keretében, végső nyughelyénél, az indiai Dardzsilingben pedig buddhista szertartással emlékeztek a 180 éve elhunyt Kőrösi Csoma Sándorra a hét végén. Az eseményeket a sepsiszentgyörgyi és delhi Liszt Intézet szervezte. A teret és időt átívelő megemlékezést Erdő Mariann, a Liszt Intézet Delhi vezetője kezdeményezte, aki az évforduló alkalmából Delhiből Dardzsilingbe utazott a koszorúzásra, felajánlva egy párhuzamos esemény létrehozásának lehetőségét, amely összeköti a nyelvtudós szülőfaluját végső nyughelyével. A koszorúzás mindkét helyszínen szakrális elemmel egészült ki, a résztvevők lerótták kegyeletüket a magyarok őshazáját kereső nyelvtudós, a tibeti–angol szótár megalkotója előtt.
„Szeretnénk, hogy szülőföldjén és végső nyughelye helyszínén is életben tartsák az emlékét, tisztelegjenek szellemisége előtt” – mondta a szervezésben részt vevő Ferencz Éva, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület tagja.
Fotó: Liszt Intézet Delhi
Ferencz Éva azt is elmondta, évtizedek óta megfogalmazott igénynek eleget téve Kovásznán egy emlék- és dokumentációs központ létrehozásán dolgoznak. Az épülő emlékház munkálatainak megkezdése magyar állami forrásoknak, illetve Lezsák Sándor országgyűlési képviselő közbenjárásának is köszönhető – tudtuk meg az emlékpont kovásznai felelősétől. A kezdeményezés ugyanakkor Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnökének kitartása és közbenjárása nélkül sem jöhetett volna létre. Kiemelte, az egyesület egyúttal a Lakitelek Népfőiskola hálózatának részévé vált. A népfőiskola az anyagi támogatás mellett működési keretet is biztosít, amely hozzájárul, hogy az épülő emlékpont minél hatékonyabban szolgálhassa a kitűzött célt, valamint hogy a helyi közösség hasznára váljon.
– mondta Ferencz Éva. Rámutatott, a dokumentációs központ fő küldetése a Csomáról szóló megszerezhető kiadványok összegyűjtése. A Csoma-hagyaték legnagyobb részét a Magyar Tudományos Akadémia őrzi, ahol a nyelvtudós által egykor vásárolt könyvek mellett az úgynevezett Alexander-könyvek is megtalálhatók. Ezekben Csoma kérésére mesterei a tibeti irodalom és tudományosság egy-egy területét összegezték, illetve a nyelvtudósnak a tibeti műveltség és vallásosság kapcsán feltett kérdéseire válaszoltak. A londoni British Museumban, az Angol Gyarmati Levéltárban és Kalkuttában is őriznek a Csoma-hagyatékhoz tartozó kiadványokat, amelyeket az egyesület felhasználna.
– nyilatkozta Ferencz Éva. Az épülő központ másik fontos célkitűzése, hogy helyet biztosítson a kovásznai textilművész és néprajzkutató, Gazdáné Olosz Ella (1937 – 1993) munkáiból létrehozott galériának. Jelenleg Kovászna város önkormányzata őrzi az alkotásokat, de az egyesület tagjai szeretnék, ha méltó helyre kerülne a kivételes értékű hagyaték. Bár a járványhelyzet és az ukrajnai háborús helyzet nem tesz lehetővé építkezésbarát időket, a ház már a tetőfedési munkálatoknál tart, az egyesület tagjai pedig bíznak benne, hogy az alsó szintet hamarosan befejezik, hogy mielőbb megnyithassák a látogatók számára.
A csomakőrösi koszorúzást koordináló Szebeni Zsuzsa, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy vezetője a Krónika megkeresésére elmondta, hogy Csoma Sándor kivételessége – amelyre ma is érdemes emlékezni – a kutató szellemiségében és abban a magatartásban keresendő, amellyel a kitűzött célért hajlandó volt rengeteg áldozatot vállalni. Eredeti célját, az őshaza megtalálását ugyan nem teljesítette, de útja során olyan óriási értéket hozott létre, amely az egész világ számára figyelemre méltó – tette hozzá.
Fotó: Vörös T. Balázs
„Azt hiszem, leginkább ezt a magatartást érdemes átörökíteni. Természetesen beszélhetünk a nyelvészet szempontjából fontos, új szótárak létrehozásáról, a terepen való kutatómunkáról, de valójában olyan fizikai megpróbáltatás és a szellemi kihívás közös nevezője ez, amely kevés tudósnál van jelen” – vélekedett Szebeni Zsuzsa. Hozzátette, Csoma személyét leginkább Robert Browning A tudós temetése című költeményének egyik verssorával tudja megragadni: „ki tudni, nem élni akart”.
A nyelvtudós szülőfalujában, Csomakőrösön két látogatható központ is található: az egykori szülőházának a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület által építtetett rekonstrukciója, valamint a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy és a helyi református egyház által létrehozott, interaktív emlékszoba. Utóbbi olyan közösségi térként határozza meg magát, amely Csoma Sándor életének fontosabb állomásait mutatja be a látogatók számára.
Az emlékházat a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület építtette 1998-ban, Csoma leégett szülőházának egykori helyén. Az egyesületet képviselő Ferencz Éva elmondta, az épület tulajdonképpen a korabeli házak „replikája”, amelyhez Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum egykori igazgatója válogatta össze a megtekinthető anyagot. A Csoma korára jellemző stílusban berendezett ház egy udvarral is rendelkezik, amely különböző tematikus rendezvényeknek adhat teret, és amely – mint Ferencz Éva rámutatott, szeretnék, ha nagyobb látogatottságnak örvendene. Mivel az egyesület a házra nem tartott igényt, elkészülte után a csomakőrösi református egyháznak adományozta – tette hozzá.
Szülőfalujában, a háromszéki Csomakőrösön református istentisztelet keretében emlékeztek
Fotó: Vörös T. Balázs
Ferencz Éva arról is beszélt, hogy a Csoma-megemlékezés Kovásznán az 1990-es évekig visszanyúló hagyománynak örvend. A rendszerváltás után az emlékápolás a Csoma-napok nevet vette fel, kezdetben tudományos konferencia keretében adott teret mindazoknak a tudósoknak és kutatóknak, akik Kőrösivel kapcsolatos felfedezéseiket, gondolataikat és meglátásaikat szerették volna megosztani. A három évtizedes múlttal rendelkező konferencia időközben Kovászna megye egyik legfontosabb kultúrturisztikai ünnepévé nőtte ki magát, amely diplomáciai figyelemre is érdemes – mutatott rá Ferencz Éva. Arra a kérdésre, mit érdemes leginkább átörökíteni és megőrizni Kőrösi Csoma Sándor szellemiségéből, úgy fogalmazott, azon csodálkozik, hogy a napjainkban nagy teret hódító Kelet-kutatásnak még nem része egy különálló, Csoma-fakultás.
– vélekedett. Mint mondta, „kapunyitónak” tartja Csoma Sándort, hiszen ő volt az, aki megnyitotta Kelet és Nyugat kapuját. „Azt már sosem tudjuk meg, mi történt volna, ha nem Nagy-Britanniának, hanem Magyarországnak lett volna lehetősége támogatni a nyelvtudóst. Mi mindenképp azon vagyunk, hogy ezt a kaput nyitva tartsuk, és minél több embert tereljünk be ebbe a térbe, ami az önazonosságunk, hovatartozásunk, eredetünk, a környező népekkel és kultúrákkal való rokonsági kapcsolataink tere is egyben” – tette hozzá Ferencz Éva.
Halálának 180. évfordulója alkalmából a háromszéki Csomakőrösön és az indiai Dardzsilingben is megemlékeznek a nagy nyelvtudósról, Kőrösi Csoma Sándorról – közölte a Liszt intézet Sepsiszentgyörgy.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Bukaresti Liszt Intézet idén immár 22. alkalommal rendezte meg a Magyar Zene Fesztivált, amely különleges találkozási pont a magyar zeneművészet és a román közönség számára.
A magyar irodalom közösségformáló szerepéről, az erdélyi kulturális örökség megőrzéséről és a múltfeltárás fontosságáról is szó esett a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány kolozsvári díjátadó gáláján.
A főként befogadó színházként működő, de azért évente egy-két saját produkciót is bemutató kamaraszínház összesen tíz nagyszínpadi és nyolc stúdióelőadást kínál a bérleteseknek: már a jövő héten egyet-egyet.
A rossz emlékű Funar-korszakot és egy közismert hollywoodi filmes figurát idéz meg ironokusan a kolozsvbári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) idei plakátja.
Pongrác, Szervác és Bonifác napjaihoz – május 12., 13. és 14. – a magyar néphagyományban számos időjárással kapcsolatos megfigyelés és hiedelem kapcsolódik.
Roman Gutek lengyel forgalmazó, producer és jelentős filmszemlék szervezője kapja elsőként az idén létrehozott Janovics Jenő-díjat a kolozsvári Transilvania nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF).
A 2026 májusára tervezett, VI. UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja idén elmarad – jelentette be hétfőn a Facebook-oldalán a Csíki Játékszín.
Nemes László Árva című játékfilmjét is vetítik a június 12. és 21. között tartandó kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF). Az alkotást az amerikai Film Independenttel kötött partnerség keretében mutatják be.
Barátom, a vámpír – ez a címe a családi előadásnak, amelyet a Csiky Gergely Állami Magyar Színház a magyarországi MárkusZínház független bábos műhelyével együtt mutat be.
„Kérem, szánjanak több pénzt a kultúrára!” – zárta rövid köszönőbeszédét Tompa Eszter, aki a 20. alkalommal megszervezett gálán átvette élete első Gopo-díját, a Kontinental '25 című alkotás főszerepéért.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!