
A hónap végi műszaki átadást követően elkezdődik az Arany-palota épületének belső rendezése
Fotó: Archív
Mint ismeretes, teljesen megújul a nagyszalontai Arany-palota, új kulturális központ létesül az Arany János Emlékmúzeumnak otthont adó Csonkatorony mellett található épületben. Patócs Júlia, az Arany János Művelődési Egyesület elnöke arról beszélt lapunknak, hogyan haladnak a munkálatok, mire bukkantak időközben.
2021. április 04., 09:502021. április 04., 09:50
Az Arany-palotaként ismert, múlt század eleji épület felújítása, illetve kulturális központtá alakítása már több éve tervben volt.
A munkálatok elvégzését a magyar kormány 180 millió forinttal finanszírozza.

Új kulturális központ létesül a nagyszalontai Arany János- Emlékmúzeumnak otthont adó Csonkatorony mellett található Arany-palotában.
Patócs Júlia, az Arany János Művelődési Egyesület elnöke lapunknak kiemelte, Nagyszalonta mindig büszke volt nagy költő „fiára”, Arany Jánosra, így a település elöljárói már 1882 őszén, a temetésről hazafelé tartva megegyeztek abban, hogy a szülővárosnak kötelessége mindent megtenni a tárgyi és szellemi hagyaték megőrzése érdekében.
1894-ben megalakult az Arany János-emlékegyesület, mely néhány év alatt megvásárolta a szülőház telkét, majd a Bihar megyei város emblematikus épületét, a Csonkatornyot, később pedig a toronnyal szomszédos telket is, melyen bérházat építettek, megteremtve ezzel a múzeum működését biztosító anyagi hátteret.
Az ötvenes években államosították az egyesület vagyonát, de a múzeum továbbra is látogatható volt.
A felújítási munkálatok 2020 januárjában kezdődtek, az akkori tervek szerint augusztusra remélték az átadást. Patócs Júlia rámutatott, a támogatás megítélésekor egyéves futamidővel számoltak, azonban a romániai bürokrácia útvesztőjén nem olyan egyszerű áthatolni, mint ahogy képzelték, így szinte egy évbe telt, mire az építési engedély a kezükbe került.
Tavaly januárban, amikor elkezdődtek a munkálatok, azt remélték, hogy végre minden sínre került, de közbejöttek előre nem látható apróságok.
„Most már az utolsó métereken járunk, a lépcsőházban, illetve az udvari munkálatok utáni helyreállításnál tartunk. A műszaki átadás még e hónap végén megtörténik, ezt követően a belső rendezés következik. Ünnepélyes átadót nyár végén szeretnénk tartani, bízunk abban, hogy akkorra a járványügyi helyzet is kedvezőbb lesz” – fogalmazott az egyesület elnöke.
A termek felújításán kívül a berendezést is kicserélték, a tűzvédelmi követelmények szerint immár fém polcrendszeren sorakoznak a kötetek.
„Ugyanitt jegyezném meg, hogy értékes kötetekkel bővül az olvasnivalók sora: Dánielisz Endre, városunk 96 éves helytörténésze teljes könyvtárát, dolgozószobájának minden kincsét felajánlotta egyesületünknek. Mindez a könyvtár mellett kap helyet, s ott bárki olvashatja, tanulmányozhatja majd a köteteket. Helytörténeti és nyelvészeti kincsek, lexikonok, szalontai szerzők művei vannak a gyűjteményben, számos olyan kiadvány, melyből nincs a városban másik példány, magántulajdonban sem” – ismertette az elnök.
Patócs Júliát arról is kérdeztük, hogy milyen volt egyesületük számára a tavalyi „járványos” év. Elmesélte, hogy sok rendezvényük elmaradt, kedvelt és megszokott programok, mint például a szentivánéji fesztivál, a karácsonyi vásár, de a rendezvény nélküli évet segített átvészelni a felújítás lehetőségének öröme.
– idézte fel az egyesületi vezető.
A tavalyi év folyamán próbáltak a közösségi médiában is jelen lenni, mintegy pótolni az offline aktivitást, így például szerveztek őszi mesemondó és rajzversenyt is online. Patócs Júlia szerint bár igyekeznek alkalmazkodni a helyzethez, alapvetően hiszik, hogy
„Amikor újra be tudjuk lakni az Arany-palotát, birtokba vehetjük az új, száz férőhelyes konferenciatermünket, előadóinkat saját vendégszobáinkban tudjuk majd elszállásolni. A manzárdon kialakított helyiségek akusztikája kis zenei estek rendezésére is lehetőséget ad majd. A földszinti galériában tágas kiállítási tér várja a képzőművészeket, és kisebb termeink is lesznek stúdiófoglalkozások rendezésére” – mesélt a tervekről az egyesületvezető.
Hozzátette, közben a szabadtéri programjaik számára is megszépül a tér,
Patócs Júlia arról is beszámolt, hogy a múzeum 2020-ban csak nagyon rövid ideig volt zárva, a Csonkatoronyban az év nagy részében fogadták a látogatókat, illetve fogadták volna, ha lettek volna. A művelődési egyesület elnöke szerint a járványhelyzet miatt tavaly nagyon kevesen érkeztek hozzájuk, de reménykednek, hogy az idei év jobb lesz, hiszen már vannak előjegyzéseik látogató csoportoktól.
Az egyesület Facebook-oldalán számolt be arról, hogy az ilyen jellegű felújítási munkálatok meglepetéseket, illetve izgalmakat is tartogathatnak, az épület padlásterében például egy múlt század eleji fegyverre bukkantak az építőmunkások.
– viccelődött Patócs Júlia.
Kérdésünkre, hogy esetleg művészettörténeti tanulmány készül-e a több mint százéves épület felújítása apropóján, Patócs Júlia elmondta, eddig nem esett szó róla, de elgondolkodnak rajta, esetleg a készülő, nagyszalontai Arany-bicentenáriumot dokumentáló kötetben szentelhetnének egy fejezetet ennek a témának.
Kifejtette, bár az épület 1912-ben épült, sok szempontból meghaladta a korát, az akkor ismert legújabb technológiai megoldásokat alkalmazták. Ennek köszönhető például az is, hogy most
„A Csonkatorony a maga egyszerűségével, két méter vastag falaival állja az idők viharát, az Arany-palota pedig az átgondolt, előrelátó kivitelezésének köszönhetően időtálló” – összegzett Patócs Júlia.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
szóljon hozzá!