Hirdetés

Nyár végére várható a megújuló nagyszalontai Arany-palota átadása

A hónap végi műszaki átadást követően elkezdődik az Arany-palota épületének belső rendezése •  Fotó: Archív

A hónap végi műszaki átadást követően elkezdődik az Arany-palota épületének belső rendezése

Fotó: Archív

Mint ismeretes, teljesen megújul a nagyszalontai Arany-palota, új kulturális központ létesül az Arany János Emlékmúzeumnak otthont adó Csonkatorony mellett található épületben. Patócs Júlia, az Arany János Művelődési Egyesület elnöke arról beszélt lapunknak, hogyan haladnak a munkálatok, mire bukkantak időközben.

Tóth Gödri Iringó

2021. április 04., 09:502021. április 04., 09:50

Az Arany-palotaként ismert, múlt század eleji épület felújítása, illetve kulturális központtá alakítása már több éve tervben volt.

Először 2017-ben, a költőóriás születésének bicentenáriuma alkalmából, az Arany János relikviáit összesítő gyűjteménynek helyet adó Csonkatorony és az ott található emléktárgyak „újultak meg”, tavaly pedig sorra került az Arany-palota is.

Hirdetés

A munkálatok elvégzését a magyar kormány 180 millió forinttal finanszírozza.

korábban írtuk

Teljesen megújul a nagyszalontai Arany-palota: új kulturális központ létesül a Csonkatorony szomszédságában
Teljesen megújul a nagyszalontai Arany-palota: új kulturális központ létesül a Csonkatorony szomszédságában

Új kulturális központ létesül a nagyszalontai Arany János- Emlékmúzeumnak otthont adó Csonkatorony mellett található Arany-palotában. 

Patócs Júlia, az Arany János Művelődési Egyesület elnöke lapunknak kiemelte, Nagyszalonta mindig büszke volt nagy költő „fiára”, Arany Jánosra, így a település elöljárói már 1882 őszén, a temetésről hazafelé tartva megegyeztek abban, hogy a szülővárosnak kötelessége mindent megtenni a tárgyi és szellemi hagyaték megőrzése érdekében.

1894-ben megalakult az Arany János-emlékegyesület, mely néhány év alatt megvásárolta a szülőház telkét, majd a Bihar megyei város emblematikus épületét, a Csonkatornyot, később pedig a toronnyal szomszédos telket is, melyen bérházat építettek, megteremtve ezzel a múzeum működését biztosító anyagi hátteret.

Az ötvenes években államosították az egyesület vagyonát, de a múzeum továbbra is látogatható volt.

Az Arany-palotaként ismert bérház emeletén a városi könyvtár kapott helyet, földszintjén pedig üzlethelyiségeket alakítottak ki. Az 1989-es fordulatot követően az Arany-palota földszinti termeiben kép-, illetve műhelygaléria működött. Az egyesület csak 2016-ban kapta vissza az épületet egy visszaigénylési folyamat nyomán.

A felújítási munkálatok 2020 januárjában kezdődtek, az akkori tervek szerint augusztusra remélték az átadást. Patócs Júlia rámutatott, a támogatás megítélésekor egyéves futamidővel számoltak, azonban a romániai bürokrácia útvesztőjén nem olyan egyszerű áthatolni, mint ahogy képzelték, így szinte egy évbe telt, mire az építési engedély a kezükbe került.

Tavaly januárban, amikor elkezdődtek a munkálatok, azt remélték, hogy végre minden sínre került, de közbejöttek előre nem látható apróságok.

A szervezet vezetője szerint öreg épületek esetében nem szokatlan, hogy menet közben kell újonnan felmerülő problémákat megoldani. A járványügyi megszorítások miatt is volt késlekedés, a betegség nem kerülte el az épületen dolgozó munkacsoportokat sem.

Megújul, értékes kötetekkel bővül a könyvtár

„Most már az utolsó métereken járunk, a lépcsőházban, illetve az udvari munkálatok utáni helyreállításnál tartunk. A műszaki átadás még e hónap végén megtörténik, ezt követően a belső rendezés következik. Ünnepélyes átadót nyár végén szeretnénk tartani, bízunk abban, hogy akkorra a járványügyi helyzet is kedvezőbb lesz” – fogalmazott az egyesület elnöke.

Az épületben található városi könyvtár is megújul, illetve megújult, hiszen az intézménynek helyet adó szinten már elkészültek a munkálatok.

A termek felújításán kívül a berendezést is kicserélték, a tűzvédelmi követelmények szerint immár fém polcrendszeren sorakoznak a kötetek.

A könyvtár állományát is átvizsgálták, selejtezték azokat a köteteket, melyek már nem érték el azt a minőséget, ami elvárható egy könyvtári kiadványtól, de ez nem jelenti azt, hogy kevésbé változatos lenne a kínálat.

„Ugyanitt jegyezném meg, hogy értékes kötetekkel bővül az olvasnivalók sora: Dánielisz Endre, városunk 96 éves helytörténésze teljes könyvtárát, dolgozószobájának minden kincsét felajánlotta egyesületünknek. Mindez a könyvtár mellett kap helyet, s ott bárki olvashatja, tanulmányozhatja majd a köteteket. Helytörténeti és nyelvészeti kincsek, lexikonok, szalontai szerzők művei vannak a gyűjteményben, számos olyan kiadvány, melyből nincs a városban másik példány, magántulajdonban sem” – ismertette az elnök.

Visszatérés az „Arany rangú” programokhoz

Patócs Júliát arról is kérdeztük, hogy milyen volt egyesületük számára a tavalyi „járványos” év. Elmesélte, hogy sok rendezvényük elmaradt, kedvelt és megszokott programok, mint például a szentivánéji fesztivál, a karácsonyi vásár, de a rendezvény nélküli évet segített átvészelni a felújítás lehetőségének öröme.

Idézet
Sok rendezvényt nem tudtunk megtartani, de közben láttuk, hogy termeink szépülnek, lehetőségeink gazdagodnak”

– idézte fel az egyesületi vezető.

A tavalyi év folyamán próbáltak a közösségi médiában is jelen lenni, mintegy pótolni az offline aktivitást, így például szerveztek őszi mesemondó és rajzversenyt is online. Patócs Júlia szerint bár igyekeznek alkalmazkodni a helyzethez, alapvetően hiszik, hogy

„lesz még egyszer ünnep a világon”, visszatérnek a turisták, újra lesz közönség, és minőségi, „Arany-rangú” kulturális programokkal várhatják a látogatókat.

„Amikor újra be tudjuk lakni az Arany-palotát, birtokba vehetjük az új, száz férőhelyes konferenciatermünket, előadóinkat saját vendégszobáinkban tudjuk majd elszállásolni. A manzárdon kialakított helyiségek akusztikája kis zenei estek rendezésére is lehetőséget ad majd. A földszinti galériában tágas kiállítási tér várja a képzőművészeket, és kisebb termeink is lesznek stúdiófoglalkozások rendezésére” – mesélt a tervekről az egyesületvezető.

Hozzátette, közben a szabadtéri programjaik számára is megszépül a tér,

háromszáz fős nézőtérrel rendelkező szabadtéri színpad, valamint vásárok, fesztiválok számára kiváló udvar is lesz.
 

Meglepetés a felújítási munkálatok során

Patócs Júlia arról is beszámolt, hogy a múzeum 2020-ban csak nagyon rövid ideig volt zárva, a Csonkatoronyban az év nagy részében fogadták a látogatókat, illetve fogadták volna, ha lettek volna. A művelődési egyesület elnöke szerint a járványhelyzet miatt tavaly nagyon kevesen érkeztek hozzájuk, de reménykednek, hogy az idei év jobb lesz, hiszen már vannak előjegyzéseik látogató csoportoktól.

A nyár végére tervezett átadási ünnepség kapcsán is optimisták, szabadtéri és benti eseményeket egyaránt terveznek. Ősztől folytatni szeretnék az Arany-szabadegyetem előadásait akár kisebb létszámmal, online közvetítéssel is.

Az egyesület Facebook-oldalán számolt be arról, hogy az ilyen jellegű felújítási munkálatok meglepetéseket, illetve izgalmakat is tartogathatnak, az épület padlásterében például egy múlt század eleji fegyverre bukkantak az építőmunkások.

Idézet
Előkerült a padlástérből egy puska, amit az épület valamelyik századeleji bérlője rejthetett el, s ott lapult a gerendák tövében. Nagyon reménykedtünk, hogy valami arannyal teli kincsesláda is előkerül, de boldogan megelégszünk hatalmas kincsünkkel, a mi Aranyunkkal”

– viccelődött Patócs Júlia.

Kérdésünkre, hogy esetleg művészettörténeti tanulmány készül-e a több mint százéves épület felújítása apropóján, Patócs Júlia elmondta, eddig nem esett szó róla, de elgondolkodnak rajta, esetleg a készülő, nagyszalontai Arany-bicentenáriumot dokumentáló kötetben szentelhetnének egy fejezetet ennek a témának.

Kifejtette, bár az épület 1912-ben épült, sok szempontból meghaladta a korát, az akkor ismert legújabb technológiai megoldásokat alkalmazták. Ennek köszönhető például az is, hogy most

a tetőtér úgy alakítható át, hogy használatba vehessék, ugyanis a fő tartóoszlopot – az egykorú épületekkel ellentétben – nem téglából emelték, hanem betonból, vasalattal, teherbírása ma is kielégítő. Az épületben már a század elején volt vízhálózat, fürdőszobák és modern szellőzőrendszer is.

„A Csonkatorony a maga egyszerűségével, két méter vastag falaival állja az idők viharát, az Arany-palota pedig az átgondolt, előrelátó kivitelezésének köszönhetően időtálló” – összegzett Patócs Júlia.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 23., vasárnap

Kalotaszegi népművészeket is díjaztak Budapesten

Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.

Kalotaszegi népművészeket is díjaztak Budapesten
Hirdetés
2026. augusztus 06., csütörtök

„Az ember megpróbálja a maga képére formálni a világ egy kis darabját”. Beszélgetés Szabó Zsolttal (2.)

A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.

„Az ember megpróbálja a maga képére formálni a világ egy kis darabját”. Beszélgetés Szabó Zsolttal (2.)
2026. augusztus 05., szerda

„Amíg hasznos munkát tudok végezni, addig csinálom” – Interjú a 80 éves Szabó Zsolttal, a Kolozsvár Társaság elnökével (1.)

Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.

„Amíg hasznos munkát tudok végezni, addig csinálom” – Interjú a 80 éves Szabó Zsolttal, a Kolozsvár Társaság elnökével (1.)
2026. augusztus 04., kedd

Aradi színházi ősbemutató is látható lesz a békéscsabai nemzetközi fesztiválon

Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.

Aradi színházi ősbemutató is látható lesz a békéscsabai nemzetközi fesztiválon
Hirdetés
2026. július 30., csütörtök

A Krónika egykori fotósa emlékére nyílik kiállítás

Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.

A Krónika egykori fotósa emlékére nyílik kiállítás
2026. július 21., kedd

Kulturális központként nyílik meg a nagyközönség előtt a több mint százéves, felújított víztorony

Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.

Kulturális központként nyílik meg a nagyközönség előtt a több mint százéves, felújított víztorony
2026. július 18., szombat

Közös örökségmentésre hívják a sarmaságiakat

A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.

Közös örökségmentésre hívják a sarmaságiakat
Hirdetés
2026. július 18., szombat

Szoborállítással tisztelegtek báró Kemény János emléke előtt a Helikon 100 jubileumi eseménysorozat keretében

Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.

Szoborállítással tisztelegtek báró Kemény János emléke előtt a Helikon 100 jubileumi eseménysorozat keretében
2026. július 17., péntek

Új műsorstruktúrával várja a nézőket szombattól az M1

Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.

Új műsorstruktúrával várja a nézőket szombattól az M1
2026. július 15., szerda

Kivizsgáltatnák a színházi kritikusok az erdélyi származású alkotónak kifizetett összegeket – Egymilliárdot már visszaszerzett a kormány

A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.

Kivizsgáltatnák a színházi kritikusok az erdélyi származású alkotónak kifizetett összegeket – Egymilliárdot már visszaszerzett a kormány
Hirdetés
Hirdetés