Jókai életében a nők főszerepet játszottak
Fotó: lira.hu
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt. A Magvető Kiadónál megjelent mű Jókai Mór nőkhöz fűződő viszonyán keresztül fest meg egy kevésbé ismertebb, árnyaltabb Jókai-képet, amit most a jelenlevők is megsejthettek. A szerzővel Juhász Anna irodalmár, kulturális menedzser beszélgetett – érzékenyen, az irodalom iránt mérhetetlen szenvedéllyel.
2025. június 28., 12:582025. június 28., 12:58
Szécsi Noémi – aki pályafutását szépíróként, nem pedig dokumentarista kutatóként kezdte – számára Jókai Mór nem pusztán a „nagy mesélő”, hanem olyan ember, akihez közel lépve felsejlik egy bonyolult érzelmi háló. Könyve alapját a Jókai körüli nők – unokahúgok, rokonok, nevelt lányok – emlékiratai adják, ezekből bontakozik ki az az élet, amelynek középpontjában az író mellett a nők is ott álltak. Nemcsak mint mellékszereplők, hanem mint tanúk, alakítók és elszenvedők.
A könyvvásáron tartott beszélgetés során kiderült, hogy Szécsi Noémi szerint ezek a női visszaemlékezések – amelyek a 200 éve született író hétköznapjait örökítik meg – valójában saját történeteiket is elmesélik, még ha néha csak „sumákban” is.
Szécsi érzékenyen térképezi fel Jókai életének női szereplőit: az édesanyjától a feleségein át az unokahúgaiig. Kutatásai során nem az ismert történetek érdekelték igazán, hanem azok a marginálisnak hitt női nézőpontok, amelyekből egyszer csak elkezdett kirajzolódni egy rejtett világ. A világ, amelyben Jókai nőrokonai egyaránt főszereplők voltak. Nem csak az ő életük változott meg Jókai hatására, de az ő megfigyeléseik, emlékeik is formálták azt a képet, amit ma az íróról őrzünk.
A beszélgetés alatt sorra kerültek Jókai életének sorsfordító nőalakjai: az édesanyja, Pulay Mária, akivel már gyermekként rendkívül szoros kapcsolata volt – részben annak is köszönhetően, hogy két bátyja halála után „szivárványgyermekként” érkezett a családba. A történet, amelyben a keresztelőn a komaasszonyok nem engedték, hogy ismét Lajos legyen a neve, jól mutatja, milyen súlyos emlékek rakódtak már a születés köré.
Az anya emiatt kitagadta fiát, és ez az ellentét – ahogy Szécsi fogalmazott – „ős-konfliktusként” rögzült a Jókai család emlékezetében.
Juhász Anna erre a szálra reflektálva hangsúlyozta: mennyire különös, hogy Jókai életének női szereplői – anyja, felesége, nevelt lánya, majd második felesége – újra meg újra családi viták, generációs feszültségek középpontjában álltak, mintha a férfihoz fűződő kapcsolatuk mindig társadalmi ügy is lett volna.
Szécsi Noémi beszélt arról is, milyen volt az a kutatói munka, amely során „morzsákból” próbált meg teljes képet összeállítani: női memoárokból, levelekből, visszaemlékezésekből.
Szécsi hangsúlyozta: nemcsak az eszményi, „jókailány”-típus létezett, hanem komplex, társadalmilag aktív női figurák is.
A beszélgetés során külön blokkot kapott Jókai első felesége, Laborfalvi Róza alakja – az a nő, aki a maga idejében igazi sztár volt: kereső, egyedülálló anya, elismert színésznő, aki az 1848-as forradalom napjaiban ragadta meg a fiatal író figyelmét. A korkülönbség, a színésznői státusz és Róza előző kapcsolata miatt a házasság eleve konfliktusos volt – Jókai édesanyja kitagadta a fiát, és a rokonság soha nem fogadta be teljes szívvel a feleséget.
Mégis: ez a kapcsolat biztos bázist jelentett az írónak a sikeres évtizedek alatt.
A második házasság még nagyobb vihart kavart.
A rokonság tiltakozott, az országos sajtó felbolydult, és az idős író gyakorlatilag minden kapcsolatát megszakította a családjával. Az eseményen elhangzott, hogy ez a házasság nemcsak családi konfliktusokat, hanem mély érzelmi elszakadásokat is hozott: Jókai az utolsó éveit Bella és annak családja körében töltötte, teljesen kiszakadva addigi köreiből. Ez a késői szerelem sokat elmondott arról is, hogyan értelmezte Jókai a függetlenséget, a személyes választás jogát – és azt, hogy mennyire nem akarta, hogy mások mondják meg, kivel élhet együtt.
A beszélgetés vége felé egyre személyesebbé vált a hangulat: szó esett arról, hogy Jókai mennyi ellentmondást váltott ki a környezetéből, és hogyan próbálta meg irodalmi eszközökkel feldolgozni vagy éppen „kisimítani” a konfliktusokat. Ahogy Szécsi fogalmazott,
Szécsi Noémi számára Jókai már nem csupán kutatási téma volt, hanem egy belsővé vált történet része lett. A kolozsvári esemény nemcsak Jókai alakját hozta közelebb, hanem azokat a női sorsokat is, amelyek nélkül az ő története sem lenne teljes.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Bukaresti Liszt Intézet idén immár 22. alkalommal rendezte meg a Magyar Zene Fesztivált, amely különleges találkozási pont a magyar zeneművészet és a román közönség számára.
A magyar irodalom közösségformáló szerepéről, az erdélyi kulturális örökség megőrzéséről és a múltfeltárás fontosságáról is szó esett a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány kolozsvári díjátadó gáláján.
A főként befogadó színházként működő, de azért évente egy-két saját produkciót is bemutató kamaraszínház összesen tíz nagyszínpadi és nyolc stúdióelőadást kínál a bérleteseknek: már a jövő héten egyet-egyet.
A rossz emlékű Funar-korszakot és egy közismert hollywoodi filmes figurát idéz meg ironokusan a kolozsvbári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) idei plakátja.
Pongrác, Szervác és Bonifác napjaihoz – május 12., 13. és 14. – a magyar néphagyományban számos időjárással kapcsolatos megfigyelés és hiedelem kapcsolódik.
Roman Gutek lengyel forgalmazó, producer és jelentős filmszemlék szervezője kapja elsőként az idén létrehozott Janovics Jenő-díjat a kolozsvári Transilvania nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF).
A 2026 májusára tervezett, VI. UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja idén elmarad – jelentette be hétfőn a Facebook-oldalán a Csíki Játékszín.
Nemes László Árva című játékfilmjét is vetítik a június 12. és 21. között tartandó kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF). Az alkotást az amerikai Film Independenttel kötött partnerség keretében mutatják be.
Barátom, a vámpír – ez a címe a családi előadásnak, amelyet a Csiky Gergely Állami Magyar Színház a magyarországi MárkusZínház független bábos műhelyével együtt mutat be.
„Kérem, szánjanak több pénzt a kultúrára!” – zárta rövid köszönőbeszédét Tompa Eszter, aki a 20. alkalommal megszervezett gálán átvette élete első Gopo-díját, a Kontinental '25 című alkotás főszerepéért.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!