
A Rekettye egyesület munkája néptáncoktatással indult a 2000-es évek elején, azóta is nagy érdeklődés mutatkozik iránta
Fotó: Facebook/Rekettye Kulturális Egyesület
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között. Székely Sára, a civil szervezet elnöke a partiumi városban, valamint a határ menti Vállajon zajló képzéseikről, a gyerekek töretlen érdeklődéséről, soron következő eseményeikről beszélt a Krónikának.
2025. július 28., 08:012025. július 28., 08:01
Folyamatos megújulás, közösségépítés és hagyományápolás: ezek jellemzik a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület munkáját, amely a partiumi régió egyik legszínesebb civil szervezetévé nőtte ki magát 2001-es alakulása óta. Székely Sára, az egyesület elnöke szerint az évek során sikerült egy olyan közösségi erőteret kialakítaniuk, amely egyszerre szolgálja a családokat, gyerekeket, időseket és a hagyományos népi kultúra jövőjét.
„Csak nagyon kicsi helyen tudunk gazdálkodni, ezért folyamatosan megoldásokat keresünk arra, hogy foglalkozásainknak otthont találjunk. Több helyszínen tartunk képzéseket a városban is, mert elég szerteágazó tevékenységiköreink vannak” – mondta a Krónikának Székely Sára.
A Székely házaspár vállaji otthona szolgált helyszínül a júliusi népzenetábornak
Fotó: Facebook/Rekettye Kulturális Egyesület
Mint felidézte, az egyesület életét a néptáncoktatás indította el, de hamarosan helyet kaptak a népzenei műhelyek, kézműves foglalkozások, környezettudatos életre nevelés, nagycsaládos programok és mentálhigiénés foglalkozások is. Hangsúlyozta, céljuk, hogy minden korosztályt megszólítsanak, a legkisebbektől az idősekig.
A tábori programok közül az egyik legnépszerűbb a népzenei tábor, amelyet idén tizenegyedik alkalommal rendeztek meg – immár nemcsak napközis, hanem ott-alvós formában. „A tanítványaink fejlődése és életkora indokolttá tette, hogy itt-alvós formában folytassuk a tábort, és
Korábban Nagykárolyhoz tartozott, ez volt a vásári központja, és ugyanúgy svábok lakták, mint városunkat, így a kapcsolat természetesnek hatott” – magyarázta a néprajzkutató.
Kézműves foglalkozások is helyet kaptak a táborban
Fotó: Facebook/Rekettye Kulturális Egyesület
Rámutatott, a vállaji otthon mára mesebeli birodalommá vált a gyerekek számára: a házat Tündérlaknak, a csűrt Zengőcsűrnek, a dombos kertet Üveghegynek nevezték el. A gyerekek sátrakban alszanak, és közösen alakítják a közösségi tereket. A helyiek és szomszédok nyitottságának köszönhetően a tábori oktatások teraszokon is zajlanak, így az egész falu szinte bekapcsolódik a tábor életébe.
„Évente hét tábort szervezünk, Vállajon kettőt, Nagykárolyban is néhányat, és vándortáboraink is vannak. A nagycsaládosokkal minden évben új helyszínt fedezünk fel, a senior néptánctábor is mindig új közegben zajlik” – sorolta Székely Sára. Az idei nagy zenetábor 80 résztvevővel zajlott, ebből 60 gyermek vett részt az oktatáson. A résztvevők között rendszerint magyarországiak is vannak, Nyíregyházáról, Mátészalkáról is érkeznek vendégek, ám a táborokat tudatosan kis létszámmal szervezik, hogy a családias légkört és az egységes közösséget megőrizzék.
Vendégoktatók tanították a diákokat
Fotó: Facebook/Rekettye Kulturális Egyesület
A nyári szezon után folytatódik a néptánc- és népzenei oktatás, a kézműves foglalkozások, valamint az egyesület több nagy rendezvénye is. Ősszel például huszonkettedik alkalommal rendezik meg a táncháztalálkozót, de készülnek egy különleges székely találkozóra is, amelyre minden, Nagykárolyban élő székely származású fiatalt és időst várnak. E program célja a székely hagyományok újrafelfedezése és ápolása.
„Folyamatosan vendégoktatókkal dolgozunk, az volt a kezdeti elképzelés, hogy a legjobb oktatókat hívjuk meg Magyarországról, Erdélyből, a Partiumból. Az a célunk, hogy a tanítványaink maguk is oktatókká váljanak” – fogalmazott az elnök, aki néprajzkutatóként az egyesület jövőjének stratégiai irányait is alakítja.
A Nagykárolyi Ifjúsági Népzenei Találkozón is részt vettek a rekettyés tanítványok
Fotó: Facebook/Rekettye Kulturális Egyesület
A táborokban és a tanév során működő népzenei műhelyek mellett néptáncegyüttesük több generációt ölel fel, és működnek vonós zenekaraik, citeracsoportjaik is. Az egyesület elérhetőségei a hivatalos honlapon és Facebook-oldalon is szerepelnek, az érdeklődők itt jelentkezhetnek a különböző programokra, táborokba.
Az egyesület XI. Gyermek és Ifjúsági Néptáncfesztiváljának a nagykárolyi Károlyi-kastély adott otthont
Fotó: Facebook/Rekettye Kulturális Egyesület
A Te szavadra a címe a Verbum Egyesület kiadásábanfrissen megjelent kötetnek, amely Gagyi Katinka erdélyi papokkal, szerzetesekkel, szerzetesnőkkel készített interjúit sorakoztatja fel.
Az 1806 és 1948 közötti időszak aradi színlapjait kutatta és rendszerezte, majd szerkesztette kötetbe a Kiskunfélegyházán élő, aradi származású Piroska házaspár, amely korábban az aradi magyar színjátszás 130 éves történetéről is könyvet írt.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
szóljon hozzá!