Nem dísz, nem relikvia: a könyv él – Megnyitotta kapuit a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét

„Egy város, amely könyveket ünnepel, egyben önmagát is ünnepli. Történelmét, gondolkodását, nyitottságát és sokszínűségét” – hangsúlyozta. A könyvhét emlékeztet arra is, hogy az olvasás nem magányos, hanem közösségi aktus: egy könyv lehet személyes élmény, de a róla szóló beszélgetés már kapcsolódás. „Ahol könyvet olvasnak, ott kérdeznek. Ahol kérdeznek, ott gondolkodnak. Ahol gondolkodnak, ott fejlődés van” – szögezte le.

A megnyitó következő felszólalója, Markó Béla költő, író beszédében felidézte, hogy milyen szabályokat tanult gyermekkorában: a kenyeret nem szabad eldobni, a fecskét nem szabad bántani, édesanyánkat szeretni kell és a könyvet nem szabad eltépni. Kifejtette, hogy bár gyerekkora óta sok minden megváltozott, a könyvhöz való viszonya nem.

„Mégsem hajítanék szemétre könyvet ma sem, ez számomra legalább annyira elképzelhetetlen, mint egyetérteni a halálbüntetéssel” – hangsúlyozta.

„A könyv nemcsak tárgy, hanem jog. Az olvasás joga. És ezt a jogot már az is korlátozza, ha a könyv nem hozzáférhető” – vélekedett, hozzátéve, hogy a könyv nem múlhat el, mert a könyv az identitás hordozója.

– mondta.

„Radnóti életének kulcsszava az áldozat. Egy 1940-es naplóbejegyzésében azt írja: ha még dolgom van, nem halhatok meg. Ha elpusztulok, akkor nem volt értelme annak, hogy éltem.”

„Teljesen mindegy, milyen érveket hozunk – ugyanazért a gondolatért lenáciznak és leliberóznak” – szögezte le, hozzátéve, hogy bár az írók, költők, festők sokszor értelmetlennek érzik munkájukat, a könyvhéthez hasonló események évről évre megmutatják: igenis van igény a gondolatra.

– vélekedett.

A megnyitón adták át a Kolozsvár Társaság által alapított Kolozsvár Büszkesége díjakat is, amelyek olyan személyiségeket ismernek el, akik hosszú távon gazdagították a város magyar kulturális és intézményi életét.

Győrffy Gábor laudációjában kiemelte: Cseke Péter újságíróként a kommunista cenzúra idején is a valóság feltárására törekedett, majd kutatóként az erdélyi magyar irodalom és művelődés kevéssé ismert fejezeteit tette elérhetővé. Munkái közül több évtizedekig nem jelenhetett meg, műveit indexre tette a hatalom.

Az 1990-es évektől kezdve a kolozsvári magyar újságíróképzés megalapítója és formálója volt, több generációnyi fiatal oktatójává vált. A Me.dok folyóirat elindítása, valamint a szakmai mester- és doktori képzések kidolgozása is nevéhez köthető. Laudációjában elhangzott: „egy rendhagyó, ugyanakkor mégis jellegzetes, elkötelezett erdélyi értelmiségi magatartás az övé”, aki koncepciózus gondolkodással és állhatatos következetességgel építette a közösségi tudást.

Tóth Guttman Emese a díjazott laudálása során felidézte, hogy a tüdőgyógyász szakorvosként kezdte Zilahon, majd kórházigazgatóként és közéleti szereplőként évtizedekig formálta a helyi magyar kulturális hálózatokat. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnökeként meghatározó szerepe volt abban, hogy az EMKE intézményesen is megerősödjön a Kárpát-medencében. Emellett zenei és művészeti események szervezője, közösségi rendezvények állandó résztvevője és támogatója.

A laudátor külön kiemelte, hogy Széman Péter számára az orvosi eskü nemcsak a gyógyításról szólt, hanem az értelmi és szellemi egészség szolgálatáról is. „Múlt, jelen és jövő úgy forrt össze nála, hogy az egyéntől a közösségig mindenki tanulhat belőle valamit” – hangzott el a méltatásban.

A Kolozsvári Ünnepi Könyvhét vasárnapig várja a látogatókat a kiadók standjaival, izgalmas beszélgetésekkel, Radnóti Miklós-kiállítással, dedikálásokkal, gyerekkönyves programokkal és esti koncertekkel. A könyvek, úgy tűnik, idén sem csak a polcokon vannak jelen – hanem a beszélgetésekben, kérdésekben és találkozásokban is.

korábban írtuk

Több mint félszáz szerző, 80 program várja a könyvbarátokat a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Több mint 50 szerzővel és nyolcvannál is több programmal várják az érdeklődőket a június 26. és 29. között tartandó 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhétre, melynek főbb meghívottjai Lars Saabye Christensen norvég-dán és Gabriel Adameșteanu román író.