
Igaz, hogy a látogatókkal történő személyes találkozás lehetősége szűkebb keretek közé szorult, több szempontból azonban kifejezetten kapóra jött a Maros Megyei Múzeum életében a járványhelyzet miatti zárva tartás.
2021. február 08., 21:212021. február 08., 21:21
Ötvös Koppány Bulcsú, az intézmény ideiglenes igazgatója elmondta, a márciusi országos karanténrendeletet követően a személyzet igyekezett áthelyezni az online térbe a múzeumi tevékenységeket. A nézőkkel a különböző közösségi platformokon tartották a kapcsolatot, ott válaszoltak az érdeklődők kérdéseire, a múzeum igazgatóhelyettese és ügyintézője azonban hozzáteszi, ebben a tekintetben – akárcsak a többi kulturális intézmény – nehéz évet tudnak maguk mögött.
Amikor az intézmény újra megnyitotta kapuit, elsősorban olyan tevékenységek kerültek előtérbe, melyek nem a közönséget érintik.
Ebben az időszakban a múzeum régészei, valamint a tudományos személyzet is mindvégig tevékenykedett. Nyáron, a korlátozások enyhülését követően a múzeum szabadtéri események szervezése révén teremtett lehetőséget a látogatókkal való találkozásra. Bár a Múzeumok éjszakája nevű rendezvény elmaradt, a lassan évtizedes hagyománnyal rendelkező Római Fesztivált tavaly is megszervezték. A Mikházán rendezett, 8. Római Fesztivál az előző évekhez képest félnapos eseménnyé zsugorodott, amelybe a szervezők igyekeztek minél több programpontot sűríteni. A korábbi két-háromezres létszámú látogatottsághoz képest a tavalyi évben az érdeklődők száma nyolcszáz körül mozgott.
A Maros Megyei Múzeum tavaly először vett részt az európai régészet napjának nemzetközi eseménysorozatán. A régészet tematikája köré épülő június 20-i rendezvényt elővigyázatossági okokból, szintén a mikházi Régészeti Parkban tartották, ahol az érdeklődők egy nyitott régészeti szelvényt is megtekinthettek. Ennek látogatottsága száz–százötven személyre becsülhető. A Rég-észek elnevezésű múzeumpedagógiai esemény, amely kifejezetten a mikházi fiatalokat célozta meg, szintén újdonságnak számít a Maros Megyei Múzeum programajánlatában.
– osztotta meg Ötvös Koppány Bulcsú. Az egynapos eseményen, mely kézműves tevékenységeket, a régészetről és a rómaiakról szóló előadásokat tartalmazott, idén puhatolózó jellegű volt, a szervezők azonban szeretnék, ha ez a későbbiekben többnapos eseménnyé, akár egy táborrá is kinőhetné magát.
Fotó: Haáz Vince
A járványügyi korlátozások az online térben való jelenlét újragondolására késztették az intézmény vezetőit. A múzeum igazgatója szerint ebben az időszakban olyan hiányosságokkal szembesültek ezen a téren, amelyeket mindenképp pótolni és javítani szeretnének.
Ugyanakkor az Erdély festészete a két világháború között című időszakos tárlat is megtekinthető online a Kultúrpalota honlapján.
Szántó Lóránt, a marosvásárhelyi Kultúrpalota osztályvezetője elmondta, az épület adminisztrálása szempontjából elsődleges feladat az épület jó állapotban való fenntartása és megőrzése, ehhez járult hozzá a belső terek digitalizálása is. „Nem kizárólag a virtuális követők toborzása a cél, hanem a jövőbeli látogatókat is szeretnénk megcélozni” – emelte ki az osztályvezető. Hozzátette ugyanakkor, hogy a látogathatóság korlátozása több szempontból is előnyt jelentett az intézmény belső, adminisztratív tevékenységeire nézve.
Az épületfelújítás mellett a készülőben levő kiállítások kigondolására és megtervezésére is jobban koncentrálhattak. Emellett az olyan muzeológusi teendőkkel, mint a gyűjteménykezelés, leltározás, felértékelés, illetve a jelentések megírásával is haladhattak.
A múzeum igazgatója elmondta, több kiállítástervet újra szeretnének gondolni, majd megvalósítani: idén készítik el a természetrajzi részleg állandó kiállítását, a néprajzi részleg új tárlatát, ugyanakkor folyamatban van a várépületbe tervezett várostörténeti, állandó kiállítás is. „Ezeknek a tevékenységeknek a fényében a járványhelyzet nem érintette rosszul az intézményt, csak a közönséggel való kapcsolatra nyomta rá a bélyegét” – összegezte Ötvös Koppány Bulcsú.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
szóljon hozzá!