
Fotó: Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye/Facebook
Nagybányai festők alkotásait felvonultató kiállítás nyílik május 8-án 17 órakor Nagyváradon a római katolikus Barokk Püspöki Palota második emeleti kiállítótermeiben – közölte Facebook-oldalán a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.
2024. május 07., 17:222024. május 07., 17:22
A Nagybányai Művésztelep Megyei Szépművészeti Múzeum hozza el Nagyváradra a Nagybányai Szabad Festőiskola és annak utóélete című kiállítást.
Mint részletezik, a válogatás nem csupán népes alkotói tábort vonultat fel a művésztelepen korrigáló festőtanárokból és tanítványaik köréből, de változatosan épült fel, a festészet mellett a rajzos és a szobrászati arcát is bemutatja az „erdélyi Barbizon”.
A nagybányai művésztelep közel félévszázados működése zsigereiben formálta át Erdély festészeti életét, jótékony kisugárzása Romániát és Magyarországot is feltöltötte a Párizsból, Münchenből hozott új esztétikával a naturalizmus, a plein-air, az impresszionizmus, majd a neósok még szabadabb eszmevilágával. Soha még ennyire együtt nem lélegzett Erdély művészeti élete Európa nagyjaival, mint amikor 1896. május 6-án Hollósy Simon tanítványaival, Thorma Jánossal és Réti Istvánnal festőiskolát alapított a Kereszthegy lábánál.
de hatása máig kimutatható mindkét nyelvterület művészetében.

Máramaros megyeközpontját, Nagybányát az 1896-ban odatelepedett festők tették ismertté, ahol nagy hírű művészek is megfordultak. A művésztelep nagyjainak munkáit Érmihályfalva is őrzi.
Pataki Adorján operaénekes, Borsodi L. László költő, kritikus, Egri István képzőművész, restaurátor és Szenkovics Enikő műfordító kapta meg az idén az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat.
Máramarosszigeten a közösségért munkálkodók kaptak elismerést a magyar kultúra napján – jelentette be csütörtökön az RMDSZ Máramaros megyei szervezete.
Laczkó Vass Róbertet, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművészét nemcsak a színház és a Kolozsvári Magyar Opera színpadáról ismerheti a kultúrafogyasztó erdélyi közönség: a zene, az irodalom és a fotóművészet terén is jeleskedik.
A nagymúltú aradi Kölcsey Egyesület több mint húsz éve alapította a kitüntetést. A Magyar Kultúra Napja idei programját január 26-án, hétfőn tartják Aradon, a díjátadó után a békéscsabai Jókai Színház előadását láthatják az érdeklődők.
Ütő Gusztáv képzőművész, akcióművész, egyetemi tanár és Vinczeffy László képzőművész, képrestaurátor kapja idén a Háromszék kultúrájáért díjat, melyet január 22-én, a magyar kultúra napján adnak át Sepsiszentgyörgyön.
A magyar kultúra napja alkalmából a bukaresti Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ idén is gazdag programsorozattal várja az érdeklődőket. A rendezvények célja, hogy erősítsék a magyar–román kulturális párbeszédet.
Az előbemutató után a nagyközönség is láthatja a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legújabb produkcióját: Örkény István Tóték című darabját Horváth Hunor vitte színre.
Krasznahorkai László, Gyula városának első Nobel-díjas írója egy különleges ajándékkal gazdagította a magyarországi történelmi fürdővárost: Nobel-díjának egy hiteles másolatát adományozta szülővárosának.
Kortárs költők részvételével tartott panelbeszélgetéssel, koncerttel ünneplik a magyar kultúra napját január 24-én, szombaton Erdélyben, a gyalui várkastélyban – tájékoztatta az MTI-t a rendezvény szervezője, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A budapesti Nemzeti Színház és a Kolozsvári Állami Magyar Színház közös nyilatkozatot bocsátott ki az előadásról, amelyet Tompa Gábor, a kincses városi teátrum igazgatója állít színpadra a magyar fővárosban, ám a bemutató elmaradt.
szóljon hozzá!