Az első boltíveken a damaszkuszi út és Saulus története lemeszelve
Fotó: Sütő Éva
Máramaros megyeközpontját, Nagybányát az 1896-ban odatelepedett festők tették ismertté, ahol nagy hírű művészek is megfordultak. Többek között Mezey József, aki Petőfi Sándort is megörökítette, majd rövid időre Feszty Árpád is itt vendégeskedett, akinek a nevéhez a magyarok bejövetelét megörökítő Feszty-körkép fűződik. A művésztelep nagyjainak munkáit Érmihályfalva is őrzi.
2024. április 13., 20:282024. április 13., 20:28
2024. április 13., 21:492024. április 13., 21:49
A 19. század végén számos fiatal magyar festő tanult Münchenben, az akadémikus történelmi festészet központjában. 1895-ben Máramaros vármegye a millennium jegyében rendelte meg a német városban dolgozó Hollósy Simontól, hogy a történelmi nevezetességű Huszt várát (ma Kárpátalja) nagy méretű olajfestményben örökítse meg.
Nemsokára a nagybányai illetőségű Thorma Jánosban és Réti Istvánban született meg az ötlet: nyárára az egész müncheni festőiskola költözzön Nagybányára. A város vezetősége – Turman Olivér polgármesterrel az élen –, örömmel fogadta a festők nemzetközi csapatát: a Jókai dombon Stoll Béla felajánlása nyomán ideiglenes műtermet alakítottak ki számukra.
A nagybányai festőiskola így a modern magyar festészetet elindító mozgalma lett, amely egy évvel később, 1896-ban a nagybányai művésztelepen bontakozott ki. Ezt nevezik az iskola első korszakának, amelynek a második világháború vetett véget.
A művésztelep 1902-től szabad iskolává alakult, ahol az új magyar festőgeneráció minden jelentős alakja megfordult. Alapítói: Hollósy Simon, Réti István, Ferenczy Károly, Thorma János és Iványi-Grünwald Béla. Az iskola fő érdeme, hogy a naturalizmus és a plein-air festészet eredményeit honosította meg. A korai időszakban a nagybányai stílus egyik legmeghatározóbb egyénisége Ferenczy Károly volt.
A szentély mennyezete a négy evangélistával
Fotó: Sütő Éva
A Bihar megyei Érmihályfalva is magán viseli a híres festőiskola jegyeit. 1931-ben Fekete Jánosnak, a helybéli kéményseprőcég vezetőjének adományából kezdték el a Szent Antalnak ajánlott neogótikus római katolikus templom hajójának kifestését, amellyel Muhics Sándor nagyváradi mestert bízták meg.
közülük csak Fekete Károly (1898–1981) volt érmihályfalvi. A sekrestye fölött Páduai Szent Antal történetéből vett életképek elevenednek meg, a mennyezeten a négy evangélista őrzi a templom békéjét.
A hajó szentély felőli falain a damaszkuszi úton haladó keresztényüldöző Saulus (a későbbi Pál apostol) megtérése, valamint annak római missziós útjából vett képek voltak láthatóak, amíg egy 2010-ben felfogadott amatőr csapat „restaurációja” tönkre nem tette.
A sekrestye fölött Páduai Szent Antal történetéből vett életképek elevenednek meg
Fotó: Sütő Éva
A szentély hátsó falát Fekete Károly festette. Az oltár mögötti fal freskóján Szent Lőrinc életének és vértanúságának két epizódja látható. A freskón a jellegzetes érmelléki, mihályfalvi táj van megjelenítve a római katolikus templommal a háttérben. Lőrinc, a római egyház első szerzetes papja az egyház kincseit – arany és ezüst edényeit – kiosztotta a szegények között, hogy az ereklyék a halála után ne kerüljenek pogány kézbe. Lőrinc vértanút megkötözték, tüzes vasrostélyra fektették, és elevenen megsütötték. Lőrinc a legenda szerint eközben imádkozott Istenhez, könyörgött Rómáért és annak megtéréséért.
A többalakos kompozícióban mihályfalviak voltak a modellek, többek között Fekete János, az adományozó kéményseprő cég vezetője, Fekete Károly édesanyja, aki kezében arany paténát (a római katolikus egyház rítusában használt liturgikus kör alakú edényt) tart, mint idős koldusasszony, és még sokan mások a harmincas években az arcukat adták a freskókhoz.
Az érmihályfalvi festő, Fekete Károly önarcképe
Fotó: Sütő Éva
A templom híres freskóit a belső térrel egyetemben 2010 nyarán kezdték tehát „restaurálni”. A freskók helyreállítását és a belső munkálatokat egy Nagyváradról Mihályfalvára ingázó héttagú csapat vállalta. Vezetőjük akkoriban elmondta, hol is kezdődik és hol ér véget a restaurátori munka.
„Az én csapatom úgy van összeállítva, hogy az állványozástól, a kőműves munkán keresztül, a freskók helyreállításáig mindent el tud végezni. Jó két évtizeddel ezelőtt Bódi János szatmárnémeti templomrestaurátortól szereztem a mesterséghez való tudásomat. Ez egy nagyon összetett szakma, hisz mint mondtam, a kőművességtől a művészettörténeti ismeretekig mindent felölel. Erdély-szerte ismertek és keresettek vagyunk. Mi csak katolikus templomokon dolgozunk. A mi munkánkat dicséri a nagyváradi, valamint a marosvásárhelyi székesegyház helyreállítása is. Székelyföldön is restauráltunk már templomokat, többek között a sepsiszentgyörgyit. Harminc évvel ezelőtt még csak külső tatarozásokat vállaltam. Édesapám is ezzel foglalkozott, mondhatni hagyomány lett a családban. Egyik testvérem képzőművészetet végzett, így a művészhajlam sem újdonság számomra. Amikor kitanultam a belső terek, valamint a freskók titkait, akkor alapítottam saját céget. A restaurátori munka nagyon sok odafigyelést és szaktudást igényel. Szeretném átadni a fiataloknak is, de nincs ehhez megfelelő hajlamuk, sem türelmük. Pedig nagyon szép és hálás munka” – teszi még hozzá a mester, akinek akkori szavait azért idéztem, mert mint később kiderült, helyrehozhatatlan károkat okoztak a művészettörténeti hagyatékban, sőt voltak freskók, amelyek egyszerűen eltűntek a templom falairól.
Ilyen volt a szentély előtti falon a damaszkuszi úton haladó keresztényüldöző Saul (a későbbi Pál apostol) megtérése, valamint annak római missziós útjából vett bibliai történetek.
amelynek Saul megtérése és annak további történetei is áldozatul estek. Helyettük csak a fehérre meszelt falak maradtak. Szerencsére a főoltár mögötti Szent Lőrinc-nagyfreskókat és a sekrestye feletti Páduai Szent Antal életéből merített életképeket még idejében megmentették.
Az Égbenéző – a Fekete család síremléke, háttérben a katolikus templommal
Fotó: Sütő Éva
Fekete Károly művészeti tanulmányait tehát a nagybányai szabadiskolában kezdte, majd 1924–1930 között elvégezte a budapesti képzőművészeti főiskolát. Mesterei Réti István, Thorma János, Vaszary János voltak. Európai tanulmányútjai után Érmihályfalván dolgozott élete végéig.
Párizsban, Bécsben, Olaszországban, Svájcban, Németországban látott remekműveket, ismert meg nagymestereket a művészvilágból. Mint mondta, kezet fogott a nagy Picassoval is, akitől megkérdezte, az ő generációja mit tehet még mindazokhoz a csodákhoz, amelyeket az ismert festő ajándékozott a világnak? A nagymester azt tanácsolta neki, minden művész csak a szívéből merítkezzen.
Művészetét külföldön is elismerték. 1932-ben több festményét kivitték Amerikába, ahol nagy sikert arattak. Rómában és a Vatikánban is volt kiállítása, XI. Pius pápa magánkihallgatáson fogadta. Firenzében, majd Münchenben, Bécsben, Párizsban fejlesztette tudását. Egyéni művészetének biztossága, rutinossága, vonal- és ecsetvezetése a világhírű nagy festőművészek technikájának beható tanulmányozására vall – írták róla az európai lapok 1933-ban.
A hetvenes években még sokan láthatták őt a mihályfalvi cukrászdában, ahol megszokott helyén üldögélve szénvázlatokat készített a törzsvendégekről.
Főutcai házát, ahol élt, ma teljesen átalakították az új tulajdonosok. A város vezetősége a mai napig nem méltatta annyira, hogy egy kőtáblán megörökítse nevét az utcafronti falon, ugyanakkor a katolikusok sem méltatták többre a hagyatékért, amit ma is oly sokan megcsodálhatnak.
A Fekete családra – akinek adományából híres festői tették értékessé a templomfalakat – és a festőre, aki a nagynevű iskolában szerezte tudását, már csak egy ritka szép családi síremlék (Égbenéző) által fognak emlékezni, amely a temetődomb legmagasabb pontján áll.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!