A nagybányai festőiskola érmihályfalvi hagyatéka: hogyan meszelték le ,,restaurátorok” a templom freskóit?

Freskók az érmihályfalvi templomfalon

A Bihar megyei Érmihályfalva is magán viseli a híres festőiskola jegyeit. 1931-ben Fekete Jánosnak, a helybéli kéményseprőcég vezetőjének adományából kezdték el a Szent Antalnak ajánlott neogótikus római katolikus templom hajójának kifestését, amellyel Muhics Sándor nagyváradi mestert bízták meg.

A szentély hátsó falát Fekete Károly festette. Az oltár mögötti fal freskóján Szent Lőrinc életének és vértanúságának két epizódja látható. A freskón a jellegzetes érmelléki, mihályfalvi táj van megjelenítve a római katolikus templommal a háttérben. Lőrinc, a római egyház első szerzetes papja az egyház kincseit – arany és ezüst edényeit – kiosztotta a szegények között, hogy az ereklyék a halála után ne kerüljenek pogány kézbe. Lőrinc vértanút megkötözték, tüzes vasrostélyra fektették, és elevenen megsütötték. Lőrinc a legenda szerint eközben imádkozott Istenhez, könyörgött Rómáért és annak megtéréséért.

A többalakos kompozícióban mihályfalviak voltak a modellek, többek között Fekete János, az adományozó kéményseprő cég vezetője, Fekete Károly édesanyja, aki kezében arany paténát (a római katolikus egyház rítusában használt liturgikus kör alakú edényt) tart, mint idős koldusasszony, és még sokan mások a harmincas években az arcukat adták a freskókhoz.

Művészettörténeti értékek vesztek el

A templom híres freskóit a belső térrel egyetemben 2010 nyarán kezdték tehát „restaurálni”. A freskók helyreállítását és a belső munkálatokat egy Nagyváradról Mihályfalvára ingázó héttagú csapat vállalta. Vezetőjük akkoriban elmondta, hol is kezdődik és hol ér véget a restaurátori munka.

„Az én csapatom úgy van összeállítva, hogy az állványozástól, a kőműves munkán keresztül, a freskók helyreállításáig mindent el tud végezni. Jó két évtizeddel ezelőtt Bódi János szatmárnémeti templomrestaurátortól szereztem a mesterséghez való tudásomat. Ez egy nagyon összetett szakma, hisz mint mondtam, a kőművességtől a művészettörténeti ismeretekig mindent felölel. Erdély-szerte ismertek és keresettek vagyunk. Mi csak katolikus templomokon dolgozunk. A mi munkánkat dicséri a nagyváradi, valamint a marosvásárhelyi székesegyház helyreállítása is. Székelyföldön is restauráltunk már templomokat, többek között a sepsiszentgyörgyit. Harminc évvel ezelőtt még csak külső tatarozásokat vállaltam. Édesapám is ezzel foglalkozott, mondhatni hagyomány lett a családban. Egyik testvérem képzőművészetet végzett, így a művészhajlam sem újdonság számomra. Amikor kitanultam a belső terek, valamint a freskók titkait, akkor alapítottam saját céget. A restaurátori munka nagyon sok odafigyelést és szaktudást igényel. Szeretném átadni a fiataloknak is, de nincs ehhez megfelelő hajlamuk, sem türelmük. Pedig nagyon szép és hálás munka” – teszi még hozzá a mester, akinek akkori szavait azért idéztem, mert mint később kiderült, helyrehozhatatlan károkat okoztak a művészettörténeti hagyatékban, sőt voltak freskók, amelyek egyszerűen eltűntek a templom falairól.

Ilyen volt a szentély előtti falon a damaszkuszi úton haladó keresztényüldöző Saul (a későbbi Pál apostol) megtérése, valamint annak római missziós útjából vett bibliai történetek.

„Kezet fogtam Picassóval”

Fekete Károly művészeti tanulmányait tehát a nagybányai szabadiskolában kezdte, majd 1924–1930 között elvégezte a budapesti képzőművészeti főiskolát. Mesterei Réti István, Thorma János, Vaszary János voltak. Európai tanulmányútjai után Érmihályfalván dolgozott élete végéig.

Párizsban, Bécsben, Olaszországban, Svájcban, Németországban látott remekműveket, ismert meg nagymestereket a művészvilágból. Mint mondta, kezet fogott a nagy Picassoval is, akitől megkérdezte, az ő generációja mit tehet még mindazokhoz a csodákhoz, amelyeket az ismert festő ajándékozott a világnak? A nagymester azt tanácsolta neki, minden művész csak a szívéből merítkezzen.