
Fotó: Krónika
2008. július 08., 00:002008. július 08., 00:00
„Az a furcsa helyzet állt elő, hogy az Egyesült Államokban vagy Nyugat-Európában nagyobb az érdeklődés irántunk, mint a saját szülővárosomban” – mondja Bodoni Zsolt, a tábort szervező Élesdi Művésztelep Egyesület alapító tagja. Az első művésztábort 1997-ben szervezték meg a Magyar Képzőművészeti Egyetem budapesti végzősei, azóta évente visszatérnek az alapítók és meghívottaik, hogy egy hónapon keresztül a Bihar megyei, Sebes-Körös menti városkában alkossanak. A telepnek idén is a régi református iskola ad otthont, augusztus 2-án itt szervezik meg azt a zárókiállítást, melyet ősszel elvisznek Budapestre. A telep működését a Nemzeti Kulturális Alap teszi lehetővé, a helyi önkormányzat nem segíti a művészeket, annak ellenére, hogy Élesd nevének egyre szélesebb nemzetközi ismertséget biztosítanak. Magyarország minden nagyobb városában láthatták már a művésztelep alkotóinak kiállításait, jövőre Salzburgban, Tallinban és Londonban mutatkoznak be, a tervek szerint pedig 2010-ben Isztambulban szerveznek kiállítást. A református egyház ingyen bocsátja az alkotók rendelkezésére az épületet, így járulva hozzá a telep működéséhez. Emellett sajátos mecenatúrát is kialakítottak: mindenki, aki 90 ezer forinttal (mintegy 1400 lejjel) hozzájárul a telep működéséhez, választhat egyet az itt készült képekből, szobrokból.
A mára nagykorúnak nevezhető, nemzetközi visszhangú művésztelep szervezői azt tervezték, hogy építenek egy saját, háromszintes alkotóházat: az alsó szinten a konyha és az étkező, a másodikon a műtermek, a harmadikon pedig a szobák kaptak volna helyet – ám a terv egyelőre akadályokba ütközik. A Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) 8 millió forintos (122 500 lejes) támogatásával 2004-ben megvásárolták a telket, és elkészült a száz négyzetméteres alapterületű épület első szintje. A HTMH megszűnésével viszont elapadtak a források, így az épület azóta is befejezetlenül áll. Jelenleg állagmegőrzésre sincs pénz, hiszen a kultúrát kevéssé támogatják mind Magyarországon, mind Romániában – számol be Bodoni.
Így idén a régi iskolában alkotnak a képzőművészek. Egyelőre tízen, a napokban még öt-hat művészt várnak. Fiatal kolozsvári alkotók is kilátogatnak Élesdre, rajtuk kívül Kese Katalin művészettörténészt, Nicholas Bakert és Bryan C. Brownt, egy londoni, illetve egy budapesti galéria tulajdonosát is várják.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.