Fotó: Krónika
2008. július 08., 00:002008. július 08., 00:00
„Az a furcsa helyzet állt elő, hogy az Egyesült Államokban vagy Nyugat-Európában nagyobb az érdeklődés irántunk, mint a saját szülővárosomban” – mondja Bodoni Zsolt, a tábort szervező Élesdi Művésztelep Egyesület alapító tagja. Az első művésztábort 1997-ben szervezték meg a Magyar Képzőművészeti Egyetem budapesti végzősei, azóta évente visszatérnek az alapítók és meghívottaik, hogy egy hónapon keresztül a Bihar megyei, Sebes-Körös menti városkában alkossanak. A telepnek idén is a régi református iskola ad otthont, augusztus 2-án itt szervezik meg azt a zárókiállítást, melyet ősszel elvisznek Budapestre. A telep működését a Nemzeti Kulturális Alap teszi lehetővé, a helyi önkormányzat nem segíti a művészeket, annak ellenére, hogy Élesd nevének egyre szélesebb nemzetközi ismertséget biztosítanak. Magyarország minden nagyobb városában láthatták már a művésztelep alkotóinak kiállításait, jövőre Salzburgban, Tallinban és Londonban mutatkoznak be, a tervek szerint pedig 2010-ben Isztambulban szerveznek kiállítást. A református egyház ingyen bocsátja az alkotók rendelkezésére az épületet, így járulva hozzá a telep működéséhez. Emellett sajátos mecenatúrát is kialakítottak: mindenki, aki 90 ezer forinttal (mintegy 1400 lejjel) hozzájárul a telep működéséhez, választhat egyet az itt készült képekből, szobrokból.
A mára nagykorúnak nevezhető, nemzetközi visszhangú művésztelep szervezői azt tervezték, hogy építenek egy saját, háromszintes alkotóházat: az alsó szinten a konyha és az étkező, a másodikon a műtermek, a harmadikon pedig a szobák kaptak volna helyet – ám a terv egyelőre akadályokba ütközik. A Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) 8 millió forintos (122 500 lejes) támogatásával 2004-ben megvásárolták a telket, és elkészült a száz négyzetméteres alapterületű épület első szintje. A HTMH megszűnésével viszont elapadtak a források, így az épület azóta is befejezetlenül áll. Jelenleg állagmegőrzésre sincs pénz, hiszen a kultúrát kevéssé támogatják mind Magyarországon, mind Romániában – számol be Bodoni.
Így idén a régi iskolában alkotnak a képzőművészek. Egyelőre tízen, a napokban még öt-hat művészt várnak. Fiatal kolozsvári alkotók is kilátogatnak Élesdre, rajtuk kívül Kese Katalin művészettörténészt, Nicholas Bakert és Bryan C. Brownt, egy londoni, illetve egy budapesti galéria tulajdonosát is várják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Látogatottsági adatok