
Új filmklub indul Marosvásárhelyen, amely művészfilmeket is könnyedebb alkotásokat is vetít a közönségnek, ugyanakkor kiemelt figyelmet szentel az erdélyi alkotóknak és alkotásoknak.
2017. január 19., 12:462017. január 19., 12:46
Közönségbarát, minőségi, régi és újabb filmeket vetít műfajra, nemzetiségre való tekintet nélkül, kiemelten figyelve az erdélyi alkotókra az Édentől keletre elnevezésű, újonnan induló marosvásárhelyi filmklub, amely a Maros Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács (MIET) szervezésében működik a G. Café támogatásával.
A filmklub keretében edukatív céllal, heti rendszerességgel vetítenek nagyjátékfilmeket havi tematikák szerint. Kísérőfilmként minden héten bemutatják erdélyi alkotók rövidfilmjeit, animációit, kisebb dokumentumfilmjeit, videoklipjeit is – közölték a kezdeményezők. Havonta egy alkalommal a filmklub felkér egy Marosvásárhelyen élő művészt, közéleti szereplőt, hogy hozza el és mutassa be egy kedvenc mozis alkotását.
„Ha az Amerikai Egyesült Államok és benne Hollywood a filméden, akkor mi, itt Keleten nagyon távol vagyunk tőle, mégis meghatározza a közízlést. Romániában és Magyarországon is számos fontos és minőségi film készül, az emberek mégis leginkább a nyugati filmeket nézik moziban, tévében, és lássuk be, a letöltések között is ezek dominálnak. Mi minden filmet komolyan szeretünk venni, legyen az „művészfilm\" vagy „tömegfilm” – közölték a filmklub szervezői és házigazdái, Németh Szabolcs Előd és Szabó R. Ádám filmkritikus.
Nehéz sorban az erdélyi filmklubok
A rendszerváltás utáni Erdélyben nem alakult ki a magyarországihoz hasonló filmklubmozgalom, sem magyar, sem román vagy vegyes nyelvű tevékenységként – írta nemrég a Filmtett.ro. A honlap számba vette a többnyire egymástól elszigetelten működő, hosszabb vagy rövidebb életű, kis filmlubokat, elsősorban a magyar többségű nagyvárosokban jelenleg is aktívakat. A filmklubok többnyire lelkes önkéntesek munkájának köszönhetően léteznek, ritkább esetben egyesületek tartják fenn, illetve van valamennyi anyagi keret is, hogy zökkenőmentesen működhessenek. A legtöbb erdélyi városban nehéz sorban tengődnek a filmklubok, sok lelkes kezdeményezés szűnik meg források vagy közönség hiányában. Csíkszeredában például a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem helyi karán, Részeg Imola és Tamás Dénes szervezésében működő Alternatív Filmklub érdeklődés hiányában, 2015-ben megszűnt.
Úgy fogalmaztak, amiként polcunkon Bodor Ádám és Esterházy Péter mellett Stephen King, Agatha Christie vagy a Harry Potter-sorozat van, úgy megfér egymás mellett a Saul fia, A hetedik pecsét és a Csillagok háborúja című film is.
„Ennek szellemében szeretnénk olyan alkotásokat hozni, amelyek a művészfilmes tartalmi igényességet akár popcornmozis könnyedséggel tálalják, legyen szó akár bűnügyi, romantikus filmről, skandináv, francia, netán Hongkongban, Hollywoodban készültről és természetesen románról, magyarról, erdélyiről. A filmeket felvezetjük, kontextualizáljuk, kiemeljük az érdekességeit, és a vetítések után beszélgetést is igyekszünk kezdeményezni, amely természetesen fakultatív\" – ígérik a házigazdák.
Az első vetítést 24-én kedden este 7 órától tartják, Alfred Hitchcock Hátsó ablak című, 1954-es thrillerét láthatja a közönség, a kísérőfilm Felméri Cecília Boldogságpasztillája lesz. Január 31-én este 7-től pedig a marosvásárhelyi László József rendező Human Places című, Marosvásárhelyről és lakóiról szóló rendhagyó dokumentumfilmje lesz megtekinthető, amelyet a rendező két rövidfilmje, A fej és A gödör fog kísérni. A vetítéseket a marosvásárhelyi G. Caféban tartják, a belépés ingyenes.
A magyar filmtörténet gyöngyszemei Nagyváradon
A Balassi Intézet jóvoltából 10 alkalomból álló vetítéssorozat indul útjára január 23-án, délután 5 órától a Partiumi Keresztény Egyetemen Nagyváradon. A hétfői eseményt Kósa András László, a Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet igazgatója nyitja meg, házigazda a Partiumi Magyar Művelődési Céh és a Partiumi Keresztény Egyetem. A filmalkotások minden alkalommal a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében található óriás kivetítőn tekinthetők meg, a vetítésekre a belépés ingyenes.
Az első két film Uher Ödön: Mire megvénülünk (1916, néma, 64 perc) élő zongorakísérettel és Janovics Jenő: Az utolsó éjszaka (1917, néma, 40 perc) szintén élő zenével. A Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet egyik fontos tevékenységi pillére a mozgóképkultúra képviselete. Nagyváradon a 10 részes vetítéssorozat keretében annak apropóján mutatják be a magyar filmtörténet gyöngyszemeit, hogy 120 éve vetítették az első filmet Budapesten.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
szóljon hozzá!