Katona Lajos alkotásai két hónapon keresztül tekinthetőek meg a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban
Fotó: Magyari Tekla/ Facebook
Katona Lajos 80 éves vak alkotó plasztikai kísérleteiből nyílt kiállítás szerdán a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, az időszakos, két hónapig látogatható tárlat a művész sajátos, újszerű kísérleteit mutatja be.
2022. június 09., 13:462022. június 09., 13:46
2022. június 09., 13:472022. június 09., 13:47
A megnyitón az alkotó – aki gyerekkorában robbanásos balesetben veszítette el a látását és az egyik kezét – egészségi állapota miatt nem lehetett jelen. A világot csupán tapintással érzékelő, kezével „látó”, világtalan szobrász munkái csodálatra méltóak:
Az Erdélyi Magyar Látássérültekért Alapítvány kezdeményezésére létrejött tárlatot Berze Imre szobrászművész nyitotta meg, jelen volt az egyesület részéről Máté Zsolt, fellépett Endes Ábrahám Ákos többszörösen díjazott vak versmondó és az ugyancsak látássérült Nagy Csengele. Az esemény házigazdája Miklós Zoltán, az intézmény igazgatója volt.
Fotó: Lőrincz Ildikó/Haáz Rezső műzeum/Facebook
A múzeum tájékoztatása szerint Katona Lajos csodával határos módon lépett túl a gyerekkori tragédián: vakon végezte el közép- és felsőfokú tanulmányait, filozófia-pedagógia és történelem szakon tanult. 1968-tól 2003-ig a Látássérültek Kolozsvári Líceumában tanított, többek között mértant az V-VIII. osztályos tanulók számára. Ez alatt volt alkalma jól megismerni e tárgy oktatásának nehézségeit, ami arra késztette, hogy hét fokozatosan tökéletesített változatban kidolgozza azt a rajzkészüléket, amely domború mértani rajzok szerkesztéséhez szükséges. Ezt a készüléket 1999-ben a Magyar Szabadalmi Hivatal szabadalmazta. Mindemellett kialakította a maga számára a faragás, a plasztikai formák alkotásának technikáját. Plasztikai kísérleteihez hosszasan tanulmányozta a tapintásos érzékelés szerepét a szobrászatban, az eszmei, művészettörténeti ismeretek megszerzése mellett különös gondot fordított sajátos eszköztára, az általa használható szerszámok kivitelezésére is.
A nyersanyag formája adta rendszerint az ötletet, az indította be képzeletét. A plasztikák többsége embert ábrázol, valamilyen testhelyzetben, ezen belül különösen foglalkoztatja az emberi fej megformálása. Katona Lajos több mint harmincöt esztendő alatt, 1975-től egészen 2011-ig harminc plasztikát készített, a székelyudvarhelyi tárlaton ezeknek egy részét tekinthetik meg az érdeklődők.
Fotó: Lőrincz Ildikó/Haáz Rezső műzeum/Facebook
„Intuíció és valamiféle belső indíttatás végeztette velem az alkotói munkát” – vallja Katona Lajos, akinek mindeddig 13 helyen volt már kiállítása Magyarország-szerte, illetve Kolozsváron. B. Tóth Klára így jellemezte munkáit: „a természeti népek termékenység szobrait és idolszerűen absztrahált fogadalmi szobrait juttatja eszünkbe, de mindez filozofikus mélységgel megfogalmazott, elvont formarendszerré tömörül.” Maga Katona Lajos formakísérleteknek minősíti a szobrait és kimondottan a látóknak ajánlja.
A kiállított plasztikák az Erdélyi Magyar Látássérültekért Egyesület tulajdonát képezik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!