
Müller Péter bűnügyi komédiáját, a Szemenszedett igazságot adja elő a Határon Túli Magyar Színházak Szemléjén a Csíki Játékszín.
2017. február 02., 13:222017. február 02., 13:22
Ezzel kapcsolatban a szerző a Thália Színház honlapján olvasható interjúban úgy nyilatkozott, még nem látta a produkciót, nagyon sajnálja, hogy nem tudott jelen lenni Csíkban, a bemutatón. „1956-ban lelőttek, és az egyik lábam ettől tulajdonképpen sérült. Nagyon felhoztam magam, a mai napig sportolok, de nehezen utazom. És mivel oda repülővel nem tudok menni, nekem kocsival messze van. Pedig rengeteget hívnak, és amíg fiatal voltam, boldogan jártam Erdélybe. Nagyon sok nagyszerű ember él ott, és úgy tudtam mindig megszólalni, mintha egész életemben köztük éltem volna. Azt tapasztaltam még ráadásul, hogy nagyon gazdag a színházi világuk” – fogalmazott Müller Péter.
Kifejtette, nagyon várja, hogy Budapesten láthassa a Csíki Játékszín produkcióját. „Remélem, hogy a közönségnek is tetszeni fog. Egy különös krimit látnak majd. Meggyőződésem, hogy ilyen ravasz bűnügyi történetet nemigen írtak még, mint ez. És ha csak úgy nézi valaki, mint egy krimit, hogy ki a bűnös, milyen bűntény történt ebben a városban, akkor is azt mondhatnám, hogy nincs a világon olyan Columbo-történet, ami ezzel a sztorival vetekedhetne” – mondta el a szerző.
Parászka Miklós, az előadás rendezője a Thália Színháznak úgy nyilatkozott, nem a véletlen műve volt, hogy bemutatták Csíkban Müller Péter darabját. „Akkor figyeltem fel rá, mikor 1990-ben, rögtön a forradalmi változások után a kolozsvári színházban Kötő József igazgató felkért egy darab megrendezésére. Az volt az egyetlen kikötése, hogy olyan előadás hozzunk létre, ami tükrözi az akkori folyamatokat. Ekkor került elém ez a darab, és megérintett a kérdés, amit felvet, mégpedig, hogy lehetséges-e morális alapon rendet teremteni a világban? 1990-ben ez a kérdésfelvetés hallatlanul aktuálisnak tűnt, ezért meg is rendeztem. Azóta eltelt 26 év, és a kérdés semmit nem veszített az aktualitásából, sőt ma talán még szembeötlőbb, mint akkoriban” – fogalmazott a rendező.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
szóljon hozzá!