2012. január 12., 07:162012. január 12., 07:16
Az East Side Stories epizódjait átkötő szöveg és zenei keret teszi egységessé, történeteit pedig olyan neves kortárs írók jegyzik, mint Tar Sándor és Spiró György. A szkeccsfilm – miként címe is jelzi – a kelet-európai valóságot mutatja be. Bollók Csaba (The sunny side) története hőseinek megadatik, hogy három korban is megszülethetnek. A mű a századelő, a „virágzó szocializmus” és az új világ korában meséli el Gavro és Gina szerelmi történetét, amelynek tétje a személyes boldogság lehetősége vagy lehetetlensége a folyamatosan háborúk tépázta balkáni régióban.
Török Ferenc (The flip side) történetében egy idős hölgy régi, tárcsás telefonkészülékét adja le a postahivatalban, s a mű ezt a szimbolikus aktust ütközteti a mobiltelefonáló fiatalok életvitelével. Bodzsár Márk (The other side) munkájában egy mindenre rendszerszemlélettel és versenyként tekintő negyvenéves menedzser elkezd uszodába járni, hogy kordában tartsa súlyát. Úszásai során találkozik egy fiatalemberrel, akiről kiderül, hogy az ő cégénél dolgozik.
Hajdu Szabolcs (The wild side) története egy tíz éve Romániából érkező és itt családot alapító férfi életéről szól, aki az „ígéret földje” helyett kilátástalan életet talált Magyarországon. Munkája nincs, menedéke az alkohol, és az apa önpusztító hanyatlásán osztozik a család is. Az East Side Stories című filmet beválogatták az A kategóriás Kairói Nemzetközi Filmfesztivál programjába, Bacskó Tünde pedig elnyerte a legjobb színésznőnek járó díjat a 42. Magyar Filmszemlén. A szkeccsfilm rendezői a fiatal magyar film tehetséges és ismert alkotói, akik olyan sikerfilmeket rendeztek, mint az Iszka utazása, a Moszkva tér, a Szezon, a Fehér tenyér és a Bibliotheque Pascal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Látogatottsági adatok