Demeter András kulturális miniszter (jobbra) a tiltakozó színészeknek jelentette be, hogy visszavonja a vitatott javaslatát
Fotó: Kulturális minisztérium/Facebook
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely az állami színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő. Az RMDSZ-es tárcavezető hozzátette: a munkaidő-nyilvántartás rendezetlenségének problémája továbbra is fennáll, ezért más megoldásokat keresnek.
2026. február 10., 18:452026. február 10., 18:45
2026. február 10., 19:292026. február 10., 19:29
A bukaresti kulturális minisztérium nemrég napvilágra került, de már régóta tervezett kezdeményezése azt írta volna elő, hogy az állami színházakban és koncertintézményekben dolgozó művészeknek és alkalmazottaknak naponta, írásban kelljen jelenteniük, pontosan mivel töltötték a munkaidejüket. A tervezet szerint az alkotói munkát is egységes, adminisztratív munkaidő-nyilvántartásba sorolták volna.
A kezdeményezés heves vitát váltott ki a romániai színházi szakmában. Művészek, társulatok és szakmai szervezetek szerint a napi jelentések bevezetése az alkotói folyamat bürokratizálásához vezetne, és „irodai logika” szerint próbálná mérni a színpadi munkát. Ebben a feszült szakmai légkörben jelentette be Demeter András kulturális miniszter, hogy visszavonja a javaslatot, döntéséhez pedig hozzájárult az is, hogy kedden több nagyvárosban tüntetést rendeztek a színművészek, így tiltakozva a munkaidő-nyilvántartás bevezetése ellen.
Végül is nem lehet megoldásokat találni azok aktív részvétele nélkül, akikhez ezek az utasítások szólnak, mert ez erővel nem megy. Ezért úgy döntöttünk: más megoldást keresünk” – nyilatkozta az RMDSZ által delegált miniszter az Agerpres hírügynökségnek.
Demeter András – aki maga is színművész – hozzátette: egyelőre nem gondolkodott azon, milyen konkrét lépések következnek.
– fogalmazott a tárcavezető. A minisztérium később úgy pontosított: a kezdeményezést nem egyszerűen visszavonják, hanem felülvizsgálják, és a bevezetés határidejének elhalasztásáról is tárgyalnak. A tárca hangsúlyozta: a számvevőszék által jelzett, a munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos problémák továbbra is megoldásra várnak, ezért a szabályozási folyamat nem áll le, csak más formában folytatódik.
Hangsúlyozták, hogy a tervezetet több hónapos előkészítés után egy munkacsoport terjesztette elő, de mivel nem alakult ki szakmai konszenzus, a csoportot bővítik, és új javaslatokat dolgoznak ki a színházi szakma képviselőivel együtt. A tárca célja továbbra is az, hogy olyan megoldást találjanak, amely a pénzügyi ellenőrzési elvárásoknak is megfelel, ugyanakkor figyelembe veszi az alkotói munka sajátosságait.
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar és román társulatának tagjai kedden közösen demonstráltak az előadó-művészeti intézmények egységes munkaidő-nyilvántartására vonatkozó szabályzat ellen
Fotó: Haáz Vince
A bejelentés előzménye, hogy a bukaresti I. L. Caragiale Nemzeti Színház színészei kedden tiltakozó akciót szerveztek a minisztérium kezdeményezése ellen, amely a munkaidő napi jelentésekben történő nyilvántartását írta volna elő. A művészek egyúttal Demeter András miniszter lemondását követelték. A projektet a február 3-án kibocsátott, 766-os számú körlevélben ismertették, amely az állami teátrumok és koncertszervező intézmények személyzetének egységes munkaszervezéséről és munkaidő-nyilvántartásáról szól.
„Úgy véljük, ez a projekt megöli a kreativitást a kultúrában, és a művészeket »napi jelentések íróivá«, a művészeti igazgatót vagy a menedzsert pedig mindannyiunk »jelentéstevőjévé« teszi. A művész munkája nem mérhető napi nyolc órában: nemcsak a színpadon zajlik, hanem önmagával is – hajnaltól éjszakáig, az év tíz hónapjában, heti hat napon át, és egyetlen színpadi óra is nehezen számszerűsíthető érzelmi terheléssel jár” – közölték a Nemzeti Színház színészei.
Mint megírtuk, a minisztériumi elképzelés már a bejelentése után jelentős szakmai ellenállást váltott ki. A Román Színházi Szövetség (UNITER) szenátusa nyílt levélben tiltakozott a kezdeményezés ellen, amely a számvevőszék ajánlásai nyomán született, és a színházakban dolgozók munkaidejének egységesítését célozta. A szervezet szerint a tervezet a művészi alkotás bürokratizálását jelenti, mert a minisztérium „a mérhetetlent akarja mérni”:
A vita hátterében az áll, hogy a számvevőszék már 2023 óta szorgalmazza a munkaidő pontos nyilvántartását az állami előadó-művészeti intézményekben. A minisztérium részéről korábban azzal indokolták a szabályozási szándékot, hogy egyes színházakban előfordul: művészek évek óta nem lépnek színpadra, mégis ugyanúgy fizetést kapnak, mint azok, akik heti több mint negyven órát dolgoznak.
A kezdeményezés elleni tiltakozás nemcsak Bukarestben, hanem Kolozsváron és Marosvásárhelyen is utcára vitte a színháziakat.
Az előírások szerint a művészeknek a próbák és előadások mellett az úgynevezett „láthatatlan munkát” – például a szövegtanulást vagy az egyéni felkészülést – is rögzíteniük kellene a napi jelentésekben. A tervezetet előbb harmincnapos tesztidőszakban alkalmazták volna, majd ennek tapasztalatai alapján vezették volna be más intézményekben is.
A tiltakozáson felszólaló színészek szerint a kezdeményezés félreérti az alkotói munka természetét. Henn János színművész úgy fogalmazott: a művészi teljesítmény nem mérhető úgy, mint a fizikai munka, hiszen a felkészülés, a lelki ráfordítás és az életmódbeli áldozatok jelentős része láthatatlan a hagyományos munkaidő-kimutatásokban. Szerinte a művészet hatása túlmutat a jogi és adminisztratív kereteken, mert a néző élményében él tovább.
Pál Attila, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatója közölte: az intézményben nem vezetik be a rendelkezéseket, mert szerinte több ponton is törvénybe ütköznek
Fotó: Haáz Vince
A színészek azt is hangsúlyozták, hogy a kulturális szféra régóta vár egy átgondolt, sajátosságait figyelembe vevő törvényi szabályozásra, ehelyett azonban most egy merev adminisztratív rendszert próbálnak ráerőltetni az intézményekre. Úgy vélik, a tiltakozás és a szakmai szolidaritás azért fontos, mert a tervezet egyfajta tesztként is értelmezhető arra, mennyire fogadja el a szakma az ilyen jellegű beavatkozásokat.
A Székelyhon beszámolója szerint
Hozzátette, korábban létezett olyan rendszer, amely a munkaidőt és a jövedelmet a mennyiség, a minőség és a szakmai tapasztalat alapján határozta meg, és szerinte inkább ehhez hasonló, a művészi teljesítményt figyelembe vevő megoldásokra lenne szükség.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!