
Fotózni tanuló székelyföldi fiatalok a gyergyószárhegyi műemléktemplom mellett
Fotó: Huszár Szilamér
Nemcsak minőségibb képeket fog készíteni az a fiatal, aki belekóstol a fényképezés rejtelmeibe, de fejlődik a szépérzéke, másként fogja látni a világot, és olyan „csodákat” vesz észre a környező világban, amik mellett addig elment – többek közt ez volt a célkitűzése annak a műhelymunkának, amelynek keretében tapasztalt fotográfusok tanítottak székelyföldi diákokat a fényképezés fortélyaira múlt héten Gyergyószárhelyen. A műhelymunkáról Huszár Szilamér sepsiszentgyörgyi fotográfust, oktatót kérdeztük.
2023. szeptember 16., 11:192023. szeptember 16., 11:19
2023. szeptember 16., 12:112023. szeptember 16., 12:11
Az esztétikai igényesség, a minőségi képi világ iránti fogékonyság felé irányították tapasztalt fotográfusok azokat a diákokat, akik részt vettek a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központban szervezett táborban. Huszár Szilamér sepsiszentgyörgyi fotográfus, aki oktatóként vett részt a gyergyószárhegyi központ, valamint Hargita megye tanácsa és a Sepsiszentgyörgyi Művészeti Népiskola partnerségében szeptember elején szervezett alkotóműhelyben, a Krónika megkeresésére arról beszélt,
A fényképezés rejtelmeibe nyerhettek betekintést a székelyföldi fiatalok
Fotó: Toró Attila
A műhelymunka során született fotókból kiállítás nyílt Gyergyószárhegyen a múlt hét végén. A tárlat következő állomása Sepsiszentgyörgy, ezen kívül azokban az iskolákban is kiállítják a képeket, ahová a résztvevő diákok járnak. „Tulajdonképpen a fotótábor egyik célja fejleszteni a fiatalok szépérzékét, a tudatosság felé terelni őket, hiszen az állandóan megvalósítható fényképezés mondhatni felhígult, a bármilyen felületre kiposztolt fotók pedig a szerzőt minősítik. Fontos, hogy fejlesszük a fiatalokban, diákokban az igényességre való törekvést, tehát hogy ne csak az legyen, hogy egy-két képet készítenek, aztán kidobják az online felületre. A szépérzék fejlesztésén túl az is lényeges, hogy a következő generáció igényesebben formálja meg, vagy képezze le vizuálisan a világot maga körül” – fejtette ki Huszár Szilamér, aki a Sepsiszentgyörgyi Művészeti Népiskola fotó szakának oktatásszervezője.
A táborban részt vevő diák fotója
Fotó: Tatár Zalán
Fotóit rendszeresen közli a National Geographic, 2021-ben pedig a Magyar Sajtófotó Pályázaton erdélyiként megnyerte szocio kategóriában a harmadik díjat. Azt is elmondta, hogy a mostani tábort Kolcsár Béla, a gyergyószárhegyi központ igazgatója kezdeményezte, aki meghívta őt, valamint Toró Attila szintén sepsiszentgyörgyi fotográfust, hogy oktassák a fiatalokat. A résztvevők iskolások voltak, közülük a legfiatalabb 12 éves, és olyan is akadt köztük, aki most fogott először igazi fényképezőgépet a kezében.
A csillagos eget is fotózták a fiatalok Müzlinger Attila asztrofotós vezetésével
Fotó: Münzlinger Attila
„Azt éreztük oktatókként, hogy a fiatalokban nagyon sok a potenciál, bennük a jövő. Minden műfaj érdekli őket, módfelett kíváncsiak sok mindenre, például a gépbeállításra is.
Diákok az általuk készített fotókkal
Fotó: Toró Attila
Mint kifejtette, az alkotóműhelyben az oktatók igyekeztek színessé tenni a palettát, ő maga pedig azt kezdeményezte, hogy mivel délutánonként fotóklub is szerepelt a programban, vonják be az oktatásba a helyi fotósokat is. „Túlzás nélkül mondhatom, hogy nemzetközileg elismert fotográfusok vannak a Székelyföldön. Münzlinger Attila a Kárpát-medence egyik legprofibb asztrofotósa, felkértük, hogy mutassa be az asztrofotózást – örömmel vállalta, így éjszakai fotózásban is részük volt a fiataloknak.
A táborban részt vevő diák fotója
Fotó: Szenner Csongor
A gyergyószárhegyi Lukács Géza fotós is vállalt egy oktatási modult, ő a „kályhacső” és a „kályhacsöves technológia” rejtelmeibe avatta be a diákokat: ez azt jelenti, hogy a legnagyobb hordozható teleobjektívvel való fényképezést mutatta be, tulajdonképpen bevezette a csapatot a nagy-nagy látószög világába: miként lehet ezzel az optikával állatot, személyt becserkészni” – ecsetelte Huszár Szilamér. Mint sorolta,
„A fiatalok érdeklődtek, hogy lesz-e a műhelymunkának folytatása. Ha lesz igény rá, akkor tematikusan fogjuk folytatni ezt a történetet, szakágakra bontva fogunk műhelymunkákat tartani, mert van, akit a portréfotózás érdekel inkább, másokat a természetfotózás – most a természetfotózás vitte a pálmát. De egyébként ez az egész oktatás többről szól, mint a fényképezésről” – mutatott rá a fotográfus.
Műhelymunka a fotótábor keretében
Fotó: Huszár Szilamér
Mint kifejtette, a műhelymunka során a résztvevők többféle érzéke is fejlődik, hiszen fiatal korban rengeteg minden fejleszthető.
Kiszélesedik egyfajta látásmód, egy olyan perspektíva, amin keresztül az egyén, a személyiség fejlődni tud. Ez különben bármelyik korosztálynál jellemző, csak a fiataloknak több idejük van csodákat felfedezni” – fogalmazott Huszár Szilamér.
A táborban részt vevő diák fotója
Fotó: Gáspár Lilla
Példaként hozta fel, hogy a táborban megfigyelték a fán a bodobácsot, és sokan azt mondták: csoda volt, hogy látták, hogy jé, az tényleg mászik, hány lába van, hiszen eddig csak annyit vettek észre egy hasonló jelenségből: ott a fa, azon valami kis piros izé.
odakint és nem a képernyő előtt pötyög. Tehát kimozdítjuk a fiatalokat a bezárt környezetből, ez is egy fontos hozadéka, tendenciája a műhelymunkának” – mondta Huszár Szilamér.
A táborban részt vevő diák fotója
Fotó: Fülöp Emese
Kiállításmegnyitó a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központban
Fotó: Toró Attila
A táborban részt vevő diák fotója
Fotó: Antal Emese

Napkeltét üdvözlő hattyúcsalád, sűrű ködből előbukkanó szarvastehén, ásítozó kuvik – a magát természetimádóként meghatározó Potozky László fotói, amelyek a bennünket körülölelő csodálatos élővilágra irányítják a figyelmet.

Puhaság, békesség, öröm, nyugalom, csoda, az élet csodája – ez jut eszembe, amikor Antal Emese fotóit látom. A háromgyermekes édesanya megismételhetetlen pillanatokat örökít meg: újszülöttekről készít fotókat idilli környezetben.
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
szóljon hozzá!