A Sörgyári capriccio című, 1980-as csehszlovák játékfilm, melyet Jiří Menzel rendezett Bohumil Hrabal azonos című regényéből
Filmjeit átjárja egyfajta reménykeltő derű, mérhetetlen emberszeretet és tipikusan csehes életvidámság. Menzel olyan alkotó, aki szereti az embereket, a maguk gyarlóságaival, esendőségével együtt – mondta el megkeresésünkre Papp Attila Zsolt újságíró, a Filmtett portál munkatársa, lapunk volt munkatársa annak kapcsán, hogy elhunyt Jiři Menzel cseh filmrendező, számos ikonikus film alkotója.
2020. szeptember 07., 16:022020. szeptember 07., 16:02
– Ha lehetne röviden, mondjuk három jelzővel illetni a most elhunyt Jiři Menzel művészetét, melyek lennének ezek a jelzők és miért? Illetve: a menzeli életműből, az általa teremtett filmek univerzumából mi lehet leginkább az, amivel leginkább a közönség szívébe tudta lopni magát?
– Egyben a kettő: nagyon cseh és nagyon közép-európai – Menzelnél jobban talán senki nem táplálkozik abból a kulturális-történelmi örökségből, amit Csehország közelmúltja jelent (még talán a cseh újhullám másik ikonikus rendezője, Milos Forman az emigrációja előtti korszakában), és ami elválaszthatatlan egy sajátosan közép-európai, az egykori Monarchia békebeli hangulatát is megidéző-őrző világból, atmoszférából.
Menzel olyan alkotó, aki szereti az embereket, a maguk gyarlóságaival, esendőségével együtt, és filmjeit bevallottan nem valamiféle művészi „önmegvalósítás-kényszerből” készítette, hanem mert a nézőknek „szükségük van rájuk” („Én azért rendezek filmet, mert úgy érzem, hogy az embereknek szükségük van arra, amit létrehozok, és a moziból kijőve nagyobb lesz az életkedvük”, mondta egy interjúban.)
Papp Attila Zsolt újságíró, filmkritikus
– Oscar-díjat is kapott egyik filmje, a Szigorúan ellenőrzött vonatok, de számos más alkotása rangos európai elismeréseket söpört be, nemzetközi szinten is elismerték. Ha lehet ilyen megkülönböztetést tenni: mennyiben sajátosan kelet-közép-európai és mennyiben egyetemes a filmművészete?
– Nem hiszem, hogy a kettőt érdemes mereven elválasztani egymástól. Mondjuk úgy, az egyetemes filmművészetben egy sajátosan és összetéveszthetetlenül kelet-közép-európai színt képvisel.
– Menzel számos filmje alapjául Bohumil Hrabal írásai szolgálnak. Ilyen értelemben az író és a filmrendező elválaszthatatlan „alkotópáros”?
– Ami Hrabal az irodalomban, az Menzel a filmben. És nem csak azért, mert Menzel adaptálta Hrabal több könyvét is (Sörgyári capriccio, Szigorúan ellenőrzött vonatok, Őfelsége pincére voltam stb.), hanem azért, mert Hrabal műveinek szellemét is sikerült filmre vinnie. Nagyon ritka az ennyire kongeniális alkotópáros.
Jiři Menzel cseh filmrendező
Fotó: Wikimedia.org/Paul Katzenberger
– Vajon mi az, amiben Menzel művészete hatott, hat vagy ezután is hatni fog a kelet-közép-európai, esetleg a magyar filmművészetre?
– Azt, hogy miben fog hatni, nem tudom, csak azt, hogy miben lenne jó hatnia. Mindabban, amiről korábban szó volt: a megkülönböztethető, összetéveszthetetlen hangütésben, „színvilágban”, a saját kulturális-történelmi sorskérdéseinkre való odafigyelésben, a nemzetközi trendekre való fittyet hányásban.
Elhunyt 82 éves korában Jirí Menzel Oscar-díjas cseh rendező – közölte felesége, Olga Menzelová a Facebook-oldalán vasárnap. A cseh sajtó értesülése szerint a haláleset szombaton történt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.
Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!