
2009. október 29., 10:072009. október 29., 10:07
Ebből az alkalomból először lehet majd együtt látni a Huszita Biblia részeit őrző mindhárom kódexet: az Újszövetséget tartalmazó Müncheni-, a Bécsi-kódexet, amely az Ószövetséget, illetve az Apor-kódexet, amely a zsoltárokat tartalmazza.
A negyedik legrégebbi magyar nyelvemléknek számító Apor-kódexet 1877-ben adományozta a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumnak báró Apor Zsuzsánna. Szövegét először 1881-ben közölték, majd 1942-ben hasonmását is kiadták Budapesten. A kódex ott vészelte át a második világháborút, 1953-ban került vissza Sepsiszentgyörgyre.
A valószínűleg a 15. században készült műtárgy állaga sokat romlott, magas savtartalmú tintája miatt betűi folyamatosan károsodtak, így megtekintésére eddig csak nagyon ritkán adódott lehetőség.
Az 500 éves Apor-kódex restaurálását a 2009-re meghirdetett Magyar Nyelv Éve programsorozat keretében és költségvetéséből vállalta fel a budapesti Balassi Intézet. A munkálatok költségei 1,78 millió forintra rúgtak, az eredmény pedig Érdi Marianne, az intézet restaurációs osztályának vezetője, valamint Tóth Zsuzsanna főrestaurátor több hónapos, Sepsiszentgyörgyön végzett munkáját dicséri.
A kódexről nemesmásolat és kiállítási anyag is készül, és így a páratlan értékű magyar nyelvemlék a közönség számára is hozzáférhetővé válik. Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója szerint 2009. október 29. nemcsak a múzeumok, hanem az egész magyar kultúra piros betűs ünnepe.
A világ számára is „tapinthatóvá” válik ugyanis az intézmény legféltettebb kincse, amelyet magyar állami pénzen sikerült restauráltatni a romániai szakma egyetértésével és közreműködésével. „Az Apor-kódexről készült nemesmásolatot és kiállítási anyagokat terveink szerint a 2010-ben megrendezendő kiállításon a hazai tárlatlátogatók is megcsodálhatják” – jelentette ki Vargha Mihály.
A csütörtökön Sólyom László köztársasági elnök által megnyitandó kiállítás 2010. február 28-áig látogatható a budapesti Országos Széchényi Könyvtárban.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.