
2009. október 29., 10:072009. október 29., 10:07
Ebből az alkalomból először lehet majd együtt látni a Huszita Biblia részeit őrző mindhárom kódexet: az Újszövetséget tartalmazó Müncheni-, a Bécsi-kódexet, amely az Ószövetséget, illetve az Apor-kódexet, amely a zsoltárokat tartalmazza.
A negyedik legrégebbi magyar nyelvemléknek számító Apor-kódexet 1877-ben adományozta a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumnak báró Apor Zsuzsánna. Szövegét először 1881-ben közölték, majd 1942-ben hasonmását is kiadták Budapesten. A kódex ott vészelte át a második világháborút, 1953-ban került vissza Sepsiszentgyörgyre.
A valószínűleg a 15. században készült műtárgy állaga sokat romlott, magas savtartalmú tintája miatt betűi folyamatosan károsodtak, így megtekintésére eddig csak nagyon ritkán adódott lehetőség.
Az 500 éves Apor-kódex restaurálását a 2009-re meghirdetett Magyar Nyelv Éve programsorozat keretében és költségvetéséből vállalta fel a budapesti Balassi Intézet. A munkálatok költségei 1,78 millió forintra rúgtak, az eredmény pedig Érdi Marianne, az intézet restaurációs osztályának vezetője, valamint Tóth Zsuzsanna főrestaurátor több hónapos, Sepsiszentgyörgyön végzett munkáját dicséri.
A kódexről nemesmásolat és kiállítási anyag is készül, és így a páratlan értékű magyar nyelvemlék a közönség számára is hozzáférhetővé válik. Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója szerint 2009. október 29. nemcsak a múzeumok, hanem az egész magyar kultúra piros betűs ünnepe.
A világ számára is „tapinthatóvá” válik ugyanis az intézmény legféltettebb kincse, amelyet magyar állami pénzen sikerült restauráltatni a romániai szakma egyetértésével és közreműködésével. „Az Apor-kódexről készült nemesmásolatot és kiállítási anyagokat terveink szerint a 2010-ben megrendezendő kiállításon a hazai tárlatlátogatók is megcsodálhatják” – jelentette ki Vargha Mihály.
A csütörtökön Sólyom László köztársasági elnök által megnyitandó kiállítás 2010. február 28-áig látogatható a budapesti Országos Széchényi Könyvtárban.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.