2009. október 29., 10:072009. október 29., 10:07
Ebből az alkalomból először lehet majd együtt látni a Huszita Biblia részeit őrző mindhárom kódexet: az Újszövetséget tartalmazó Müncheni-, a Bécsi-kódexet, amely az Ószövetséget, illetve az Apor-kódexet, amely a zsoltárokat tartalmazza.
A negyedik legrégebbi magyar nyelvemléknek számító Apor-kódexet 1877-ben adományozta a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumnak báró Apor Zsuzsánna. Szövegét először 1881-ben közölték, majd 1942-ben hasonmását is kiadták Budapesten. A kódex ott vészelte át a második világháborút, 1953-ban került vissza Sepsiszentgyörgyre.
A valószínűleg a 15. században készült műtárgy állaga sokat romlott, magas savtartalmú tintája miatt betűi folyamatosan károsodtak, így megtekintésére eddig csak nagyon ritkán adódott lehetőség.
Az 500 éves Apor-kódex restaurálását a 2009-re meghirdetett Magyar Nyelv Éve programsorozat keretében és költségvetéséből vállalta fel a budapesti Balassi Intézet. A munkálatok költségei 1,78 millió forintra rúgtak, az eredmény pedig Érdi Marianne, az intézet restaurációs osztályának vezetője, valamint Tóth Zsuzsanna főrestaurátor több hónapos, Sepsiszentgyörgyön végzett munkáját dicséri.
A kódexről nemesmásolat és kiállítási anyag is készül, és így a páratlan értékű magyar nyelvemlék a közönség számára is hozzáférhetővé válik. Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója szerint 2009. október 29. nemcsak a múzeumok, hanem az egész magyar kultúra piros betűs ünnepe.
A világ számára is „tapinthatóvá” válik ugyanis az intézmény legféltettebb kincse, amelyet magyar állami pénzen sikerült restauráltatni a romániai szakma egyetértésével és közreműködésével. „Az Apor-kódexről készült nemesmásolatot és kiállítási anyagokat terveink szerint a 2010-ben megrendezendő kiállításon a hazai tárlatlátogatók is megcsodálhatják” – jelentette ki Vargha Mihály.
A csütörtökön Sólyom László köztársasági elnök által megnyitandó kiállítás 2010. február 28-áig látogatható a budapesti Országos Széchényi Könyvtárban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok