Az oltások beadatását 2014-ben kezdték tömegesen megtagadni a szülők Romániában
Fotó: Veres Nándor
Hatósági fellépést sürget a Salvați Copiii gyermekmentő alapítvány a gyermekbetegségek elleni oltások tömeges megtagadása miatt. Az alapítvány arra hívta fel a figyelmet, hogy már csak a gyermekek kevesebb mint fele, alig 47 százaléka kapja meg a kanyaró, mumpsz és rózsahimlő (rubeola) elleni kombinált MMR-védőoltás első adagját, a szülők többsége ugyanis megtagadja a vakcina beadását.
2026. február 16., 15:572026. február 16., 15:57
A jelenség hátterében a közérthető tájékoztatás hiánya, a közösségi médiában terjesztett rémhírek áradata és az egészségügyi rendszert gúzsba kötő bürokrácia áll az alapítvány szerint. A G4media.ro portál által idézett közleményükben az oltás beadásáról szóló jelentések egyszerűsítését, a szülőkkel érintkező egészségügyi személyzet hatékony kommunikációs tréningjének megszervezését sürgetik.
– idézte a portál Gabriela Alexandrescut, az alapítvány ügyvezető elnökét.
A G4Media az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adataira hivatkozva kiemelte: 2024. február 1-je és 2025. január 31-e között az Európai Unióban 32 265 kanyarós fertőzést regisztráltak, ebből 27 568 Romániából származott.
A kanyaró nagyon könnyen terjed, és megállításához elengedhetetlen a magas, legalább 95 százalékos lakossági átoltottság. Mivel a betegségnél csak tüneti kezelés áll rendelkezésre, a leghatékonyabb védekezés ellene a két dózisból álló, kombinált MMR (kanyaró, mumpsz, rubeola) oltás. A gyermekek 15 hónaposan kapják az első, majd 11 évesen (6. osztály) az emlékeztető oltást.
A kanyarójárvány kitörése után, 2017-ben a román egészségügyi hatóságok az oltásmegtagadás büntetésével akarták elejét venni annak, hogy – a kanyaróhoz hasonlóan – más, felszámoltnak hitt ragályos betegségek okozzanak járványt az országban, de szándékuk heves ellenállásba ütközött az oltások mellékhatásaitól tartó, a kanyaró körüli médiakampány mögött gyógyszeripari érdekeket sejtő civil szervezetek részéről.
Ilyen körülmények között a több európai országot érintő, négy évig tartó kanyarójárvány 2020 júliusáig több mint húszezer igazolt megbetegedést okozott, és 64 halálos áldozatot követelt Romániában.
A román közegészségügyi intézet összesítése szerint az utóbbi három évben (2023. január 1-jétől 2025. december 31-ig terjedő időszakban) 35 736 kanyarós megbetegedést észleltek az országban a 15 év alatti gyermekek, illetve 3188-at a 15-19 év közötti kamaszok esetében. A betegség 30 esetben volt halálos kimenetelű.
Nő az oltásellenesek tábora, amit szélsőséges román pártok ki is használnak. A családorvosok szerint az uniós országok többségében kötelező gyerekkori vakcinák beadása nálunk veszélybe kerülhet. Orvosokkal jártuk körül az aggasztó romániai helyzetet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint 2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában.
A 2026 első felében bejelentett kiberbiztonsági incidensek 42 százalékát telefonos csalások (vishing) tették ki – derül ki a Román Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) statisztikájából.
Az AUR továbbra is magabiztosan vezeti a romániai pártok népszerűségi listáját.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) szerdán közölte, hogy kibertámadás érte az intézményt, amely fennállása óta a legsúlyosabb informatikai leállást okozta.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert ironizáló üzenetet tett közzé szerdán a Facebookon a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
Szerdától ismét erősödik a hőség Romániában: az ország nyugati, déli és délkeleti térségeiben fokozatosan kiterjed a hőhullám, miközben a meteorológusok több megyére zivatarok miatt is sárga jelzésű figyelmeztetést adtak ki.
A romániai diákok 2026. szeptember 7-én, hétfőn ülnek vissza az iskolapadba, a legtöbb tanuló számára pedig 2027. június 18-án ér véget a tanév. Az oktatási minisztérium nyilvánosságra hozta a 2026–2027-es tanév hivatalos szerkezetét.
„Nem tudunk levegőt venni a saját otthonunkban, a gyerekek fuldokolnak, az idősek alig kapnak levegőt” – így írják le helyzetüket jászvásári lakosok, akik szerint ismét elviselhetetlenné vált a környéket beterítő bűz.
Több mint két évtizedes mélypontra csökkent a vízhozam a Duna romániai szakaszán, a belépésnél (Báziásnál) mért másodpercenkénti 1800 köbméteres érték alig több mint egy harmada a júliusi átlagnak – írta az MTI a Digi24.ro hí
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!