
Lesz ebből adócsökkentés? Több mint 10 ezer aláírással érkeztek Bukarestbe a székelyföldi polgármesterek
Fotó: Facebook/Korodi Attila
Több mint 10 ezer választópolgár aláírásával nyomatékosítva kérte hétfőn az adócsökkentés lehetővé tételét a kormánytól Korodi Attila csíkszeredai, Nagy Zoltán gyergyószentmiklósi és Szakács-Paál István székelyudvarhelyi polgármester.
2026. február 16., 15:392026. február 16., 15:39
2026. február 16., 15:522026. február 16., 15:52
„Törvényes lehetőséget kértünk az adók csökkentésére. Két Hargita megyei város, Gyergyószentmiklós és Székelyudvarhely polgármesterével közösen adtunk át ma több mint 10 000 aláírást Bukarestben a miniszterelnök kancellárjának, amelyben arra kértük, tegyék lehetővé az önkormányzatoknak, hogy még ebben az évben csökkenthessék az adókat” – jelentette be hétfőn a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere.
Mint írta, a csíkszeredai önkormányzat kezdeményezésére több mint 5000 csíkszeredai lakos írta alá a petíciót, amelyben azt kérik Ilie Bolojan kormányfőtől, hogy a 2026-os állami költségvetés elfogadása előtt biztosítson törvényes lehetőséget arra, hogy az önkormányzatok még az idei évben csökkenthessék a helyi adókat. Továbbá kérik a fogyatékkal élők számára korábban biztosított adókedvezmények visszaállítását is.
„Ehhez a kezdeményezéshez csatlakozott Gyergyószentmiklós és Székelyudvarhely is. A másik két város is petíciót indított.
– fogalmazott Korodi, köszönetet mondva minden aláírónak, hogy elmondta a véleményét, és hogy „összefogott egy fontos ügy mellett”.
„Bízunk benne, hogy a miniszterelnök meghallgatja a közösség hangját és mielőbb születik egy, a lakosok számára kedvezőbb döntés” – zárta posztját Csíkszereda elöljárója.
Amint arról korábban írtunk, a székelyföldi megyeszékhely önkormányzata február 3-ai ülésén döntött arról, hogy petícióval fordul Ilie Bolojan miniszterelnökhöz annak érdekében, hogy utólag lehessen csökkenteni a helyi adókat és illetékeket, illetve a fogyatékkal élőknek lehessen kedvezményeket biztosítani. Az azonnali, Zoomon megtartott helyi tanácsülést azt követően hívták össze, hogy megérkezett a pénzügyminisztériumtól a hivatalos válaszlevél, amely pontosítja az esetleges adócsökkentések lehetőségeit, és leszögezi, hogy álláspontjuk szerint ilyesmire nincs mód a törvény szerint.
A tanácsülésen Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere emlékeztetett, hogy a polgárok mind az online térben, mind a Szabadság téren megszervezett tiltakozó akción egyértelműen kifejezték nemtetszésüket, amit ő maga normális és jogos elvárásnak tart, ám a pénzügyminisztériumi válasz szerint nem lehet megvalósítani.

Petícióval fordul a csíkszeredai városvezetés Ilie Bolojanhoz annak érdekében, hogy utólag lehessen csökkenteni a helyi adókat és illetékeket, illetve a fogyatékkal élőknek lehessen kedvezményeket biztosítani – erről döntött kedden a város tanácsa.
„Mivel mi az emberekért vagyunk és képviseletük kiemelten fontos, a városvezetés úgy döntött, hogy Ilie Bolojan kormányfőnek egy olyan online és offline petíciót fogunk előterjeszteni, amelyhez kérjük a csíkszeredai lakók támogatását, amely a következőt kéri:
Mint ismeretes, több székelyföldi városban rendeztek tüntetéseket a január elsejétől kivetett adóemelések miatt. Az emberek az emelések eltörlését követelik, arra hivatkozva, hogy a beígért reformok, az állam kiadásainak csökkentése helyett Bukarest a lakosság megsarcolásával próbál fedezetet teremteni túlköltekezésére. A Bolojan-kabinet kormányzati felelősségvállalással tavaly életbe léptetett intézkedése nyomán idén mintegy 70-80 százalékkal emelkedett az ingatlantulajdonra kivetett éves adó mértéke, és átlagosan hasonló nagyságrendű, a szennyezés mértékétől függő emelést irányoztak elő a gépjárműadó esetében is. A kormány azzal indokolta az intézkedést, hogy az önkormányzatok a magas költségvetési hiány miatt már nem számíthatnak arra, hogy továbbra is a központi költségvetésből fedezik majd folyamatosan emelkedő kiadásaikat.

A helyi adók emelése mellett más, helyi tényezők is állhatnak a székelyföldi kormányellenes tüntetések hátterében – vélekedett Ilie Bolojan miniszterelnök.

A székely emberek példátlan közfelháborodásának oka az anyagilag eleve kitettebb helyzeten túl az RMDSZ elmúlt évekbeli politikájában, valamint az elégedetlenséget kirobbantó adók természetében keresendő – mondja interjúnkban Toró Tibor politológus.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
szóljon hozzá!