
Mariupolis 2 című film stábja a rendező nélkül
Fotó: Facebook/ Edvinas Pukšta
Megrázta a 75. cannes-i fesztiválon a közönséget az ukrajnai Mariupolban az orosz erők által március végén megölt litván rendezőnek, Mantas Kvedaraviciusnak a helyszínen forgatott utolsó dokumentumfilmje.
2022. május 20., 20:332022. május 20., 20:33
2022. május 20., 21:342022. május 20., 21:34
Miközben a kelet-ukrajnai városban az Azovsztal üzemben az orosz erőkkel szemben utolsóként ellenálló ukrán Azov ezred tagjai sorra adják meg magukat, a Mariupolis 2 című dokumentumfilm azt mutatja meg, hogyan élnek tovább a helyiek a bombázások ellenére.
Mantas Kvedaravicius már készített egy filmet Mariupolban a kelet-ukrajnai háború idején, amelyet 2016-ban a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon mutattak be.
A narráció és zene nélküli, 1 óra 45 perces alkotásban egymást váltják a hosszú snittek a háborús tájképekről a helyiek mindennapi életét bemutató felvételekkel. Kiderül, hogyan próbálják meg a helyiek túlélni a háborút, közülük többen egy templom alagsorában elbújva. A film megmutatja, ahogy az emberek kijárnak levegőzni, ebédet főznek vagy valóságos expedícióra indulnak a lebombázott negyedekbe élelemért vagy egy elektromos generátorért. Mindeközben a bombázások és a lövések hangja folyamatosan követi a szereplőket.
A dokumentumfilmet pár nappal a fesztivál kezdete előtt hívták meg a szervezők a hivatalos programba, amelyet Thierry Frémaux művészeti igazgató szavai szerint áthat az ukrajnai háború, hiszen az elkerülhetetlenül mindenkit foglalkoztat.
Az 1976-ban született Mantas Kvedaravicius litván alkotót akkor ölték meg az orosz erők, amikor az egy hónapig tartó forgatást követően megpróbálta elhagyni az ukrajnai kikötővárost. Az általa készített felvételeket vele dolgozó barátnője, Hanna Bilobrova hozta el, és a filmet Dounia Sichov vágóval együtt ő rakta össze.
A fesztiválra további három ukrán film is meghívást kapott. Az egyik a Cannes-ban visszatérő vendégnek számító Szergej Loznyica – a 2014-ben forgatott Maidan és a 2018-as Donyecki-történetek rendezője – legújabb alkotása.
A fesztivál második legjelentősebb programjában, az Un Certain regard (Egy bizonyos nézőpont) elnevezésű válogatásban látható Makszim Nakonesnyi első filmje (Butterfly Vision), amelynek főhőse egy, a háborúban elköteleződő tanárnő, akit elrabolnak, és fogolycserének köszönhetően térhet haza Ukrajnába. A Rendezők Kéthete című párhuzamos programban pedig a Pamfir című ukrán film látható Dmitro Sukolitkij-Szobcsuk rendezésében.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Szerkezeti és tartalmi felújításon esett át az erdélyi kastélyok legnagyobb internetes enciklopédiája, a kastelyerdelyben.ro honlap – tájékoztatta szerkesztőségünket az Erdélyi Történelmi Családok Kutatóközpontja.
„Megtörténik, hogy a kitalált hős mintegy önálló életre kel és bevonz olyan témákat, amikkel valamikor találkoztam, elraktároztam. Ezek előjönnek, történetbe kívánkoznak” – fejtette ki első szépirodalmi könyve megírásáról Bodó Márta kolozsvári újságíró.
szóljon hozzá!