
Hoppál Péter, Kallós Zoltán, Kelemen Hunor és Potápi Árpád János átvágja a nemzeti színű szalagot
Fotó: MTI/Biró István
A Kallós Zoltán néprajzi gyűjteményét bemutató kibővített válaszúti múzeum megnyitásával ünnepelték pénteken a múzeumot is működtető Kallós Zoltán Alapítvány fennállásának a 25. évfordulóját a Kolozs megyei településen.
2017. június 02., 17:002017. június 02., 17:00
2017. június 02., 21:022017. június 02., 21:02
Az eseményen Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár kijelentette: a Kárpát-medencei magyarság ugyan különböző országokban él, de kultúráját ugyanabból a kútból merítette. Úgy vélte: Bartók Béla, Kodály Zoltán és Kallós Zoltán bizonyította, hogy a Kárpát-medencei szellemi vagyon egységes és a magyar kulturális örökség egységét nem bontják meg államhatárok.
Az államtitkár Kodály Zoltánt idézve kijelentette:
Úgy vélte: Kallós Zoltán szellemi öröksége kitörölhetetlen a magyar kultúrából és a Kallós Zoltán Alapítvány Európa számára is irányt mutat. Hoppál Péter azt is megemlítette, hogy előkészítés alatt áll egy olyan terv, amely egységes programba foglalva vállalja fel a magyar népi kultúra támogatását.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár Kallós Zoltántól idézte:
Ez a kultúra őrzött meg bennünket egy évezreden át. Ezeket a hagyományokat kötelező éltetni, és átadni a következő nemzedékeknek”.
Fotó: MTI/Biró István
A népi kultúrának tulajdonította, hogy a magyarság a szláv-germán tengerben egy évezreden át meg tudta őrizni identitását. Az államtitkár szerint Kallós Zoltánnak a népi kultúrát átörökítő munkássága – akárcsak a közelgő pünkösd – a megújulás, a megmaradás szimbóluma, mérce a megmaradásban.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kijelentette: a 91 éves Kallós Zoltán életútja a romániai magyarság elmúlt száz évét példázza. A néprajzkutató legyőzte a történelmet a munkájával, kitartásával, életművével és Európát is gazdagabbá tette.
A válaszúti ünnepség keretében mutatták be Csinta Samu Úton az Ararát felé című könyvét, mely a 25 éves Kallós Zoltán Alapítványról szól és Kallós Zoltán népzenei gyűjtéseinek a 25. CD-jét. Csinta Samu elmondta: a könyv címe arra utal, hogy
a benne lévőknek nincs bizonyosságuk arról, hogy elérik az Ararátot, de kitartóan eveznek.
A 91 éves Kallós Zoltán az elhangzottakhoz csak annyit fűzött hozzá: amilyen szeretettel gyűjtötte a tárgyait, olyan szeretettel ajánlja mindenkinek a múzeumot.
A válaszúti Kallós Zoltán Néprajzi Múzeum és Népművészeti Központ a magyar állam támogatásával, a kúria kibővítése révén megkétszerezte kiállítófelületeit.
Fotó: MTI/Biró István
A kiállítás mindeddig nyolc tiszta szobát mutatott be azokról a tájakról és vidékekről, ahol Kallós Zoltán élt, tanított és gyűjtött. A három mezőségi tárgyi kultúrát és viseletet válaszúti, széki és belső-mezőségi tiszta szobákból ismerhette meg a látogató. Kalotaszeget egy Nádas-menti szoba és egy havasalji település tiszta szobája képviselte a gyűjteményben. A Nádas-menti szoba főleg Magyarvista és Méra, a havasalji pedig elsősorban Györgyfalva tárgyait mutatja be. Helyet kapott a kiállításban egy moldvai csángó szoba és egy erdélyi szász, valamint egy erdélyi román lakásbelső és néhány viselet is.
Fotó: MTI/Biró István
A pénteken felavatott múzeumépületben
Látható az a magnó, amellyel a néprajzkutató az összegyűjtött népballadák hangfelvételeit készítette és megtekinthetők azok a díjak is, amelyekkel elismerték Kallós Zoltán értékmentő munkásságát. A raktárrész szobáira üvegajtót tettek, amelyen keresztül a látogatók a ki nem állított tárgyak közé is beleshetnek. Az épületben a csoportok fogadására alkalmas teret és egy múzeumpedagógiai foglalkoztatót is kialakítottak.
A 10. kolozsvári Interferenciák fesztiválon Silviu Purcărete nagyszebeni Ezeregyéjszaka-adaptációja több mint harminc színész forgatagával, a londoni Akram Khan Company sikerdarabja, a Chotto Desh egyetlen táncos mozdulatainak nyelvén szólal meg.
Ötnapos rendezvénysorozattal ünnepli fennállásának 113. évfordulóját a Maros Megyei Könyvtár. A november 23–27. között zajló Philobiblon könyvbemutatókkal, író-olvasó találkozókkal és kulturális programokkal várja az érdeklődőket.
Kolozsvár és Nagyszeben évtizedek óta „szigetként” kapcsolja be Erdélyt a nemzetközi színházi vérkeringésbe.
Egy titokzatos ajándék, egy bátor kis emberke és egy fenyegető egérsereg: E.T.A. Hoffmann klasszikus meséjét, a Diótörőt állította színpadra a kolozsvári Puck Bábszínház.
Néptáncelőadások, koncertek, táncházak, kézműves foglalkozások és gyermekprogramok várják november 26. és 28. között a népi kultúra kedvelőit Kolozsváron, az immár huszonkettedik alkalommal megszervezett Kolozsvári Népzene és Néptánctalálkozón.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
szóljon hozzá!