
A marosvásárhelyi Nemzeti Színházban három előadás elmaradt, mert egyes munkatársak nem voltak beoltva
Fotó: Haáz Vince
Ne csak a közönségre, hanem a munkatársakra is vonatkozzon az előírás: védettségi igazolása mindenkinek legyen – véli Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója. Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera vezetője szerint a hatályos szabályozás értelmében nem kötelezheti a munkatársait az oltakozásra, hiszen beperelhetnék az intézményvezetőt, és megnyernék a pert.
„Temetünk reggeltől estig, de azon agyalunk, hogy a színészek hogyan ne oltathassák be magukat, mikor másfél éve kegyelemkenyéren élnek” – fogalmazott Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója annak kapcsán, hogy három előadás elmaradt, mert az alkalmazottak közül nem volt mindenki beoltva. Gáspárik a Székelyhon érdeklődésére elmondta,
Hasonlóképpen, a Tompa Miklós Társulatnál is voltak, akik nem adatták be maguknak a védőoltást. „A színház munkatársainak 95 százaléka be van oltva, aki nincs, az online dolgozik, vagy meglátjuk, hogy mi lesz” – fogalmazott az igazgató, hozzátéve, hogy mostantól valamennyi előadást megtartják.
Gáspárik Attila úgy véli, ha egy munkahelyen alkalmaznak valakit, annak egészségesnek kell lennie, orvosi papírt kell felmutatnia, hogy nincs fertőző betegsége. Tehát, amit ő kér az alkalmazottaktól, az nem ütközik törvénybe.
Felvetésünkre, hogy a jelenlegi törvények értelmében mindenkinek joga van a munkához, ezért nem is lehet kötelezővé tenni az oltást, illetve feltételként szabni, hogy csak az dolgozhat, aki beoltatta magát, Gáspárik úgy fogalmazott, hogy az alkotmányban sok minden elő van írva, például a szabad helyváltoztatás joga is, mégsem utazhat repülővel az, akinek nincs repülőjegye.
Gáspárik Attila
Fotó: Haáz Vince
– mondta, hozzátéve, hogy miután a színházi alkalmazottak másfél éve „kegyelemkenyéren” élnek, a fizetésüket megkapják a minisztériumtól, be kell oltatniuk magukat, nem pedig azon gondolkodniuk, hogy hogyan kerülhessék el azt.

Ne csak a közönségre, de a munkatársakra is vonatkozzon az előírás: védettségi igazolása mindenkinek legyen – véli Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója, miután három előadás elmaradt.
Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója a Krónika megkeresésére azt mondta, úgy saccolja, hogy a társulat tagjainak 70 százaléka van beoltva. „A ma érvényben lévő szabályozások értelmében játszhatnak még a beoltatlan művészek is a színpadon.
A mostani kormányrendelet azt is rebesgeti, hogy azokon a munkahelyeken, ahol ötvennél nagyobb létszámban tartózkodnak egy helyen az alkalmazottak, más szabályokat alkalmazzanak. Ezt azonban még nem fogadta el a parlament” – fejtette ki az igazgató.
Szép Gyula
Fotó: Gábos Albin
Hozzátette, az említett kategóriába esne az opera, hiszen opera- vagy operett-előadásokat nem lehet játszani kevesebb mint ötven személlyel. „Jelenleg nem lehet alkalmazni azt, amit a vásárhelyi intézményvezető mond, hiszen nincsen jogalapja. Nyilván én is pártolom, hogy minél többen kapják meg az oltást, a társulatnak is több ízben javasoltam, mert kötelezni nem lehet.
– mondta Szép Gyula. Hozzátette, az operában három szakszervezet is működik, amelyek tagjai résen vannak, ugyanakkor folyamatos a konzultáció az intézményben az igazgató és a szakszervezeti álláspontok között.
„Ami nincsen leszögezve törvény által, én azt nem kérhetem az alkalmazottaktól. Ha a parlament elfogadja a javaslatot, hogy kötelezik a közalkalmazottakat az oltás felvételére, akkor az másik helyzet már” – fogalmazott Szép Gyula. Arról is beszélt,
„Ez olyan, mintha a lovak közé dobnák a gyeplőt, de közben béklyót tesznek a lábukra. Egyébként az elmúlt időszakban az operában alkalmazkodtunk a helyzethez: ritkítottuk az előadásokat, hetente csak egyet terveztünk, mert nagy a tömeg: az előadásokon általában 150-en vagyunk egyszerre a függöny mögötti részben, a közönségen kívül” – mondta az intézményvezető.
A Kolozsvári Magyar Opera épülete
Fotó: Jakab Mónika
Kitért arra is, próbálják ekképpen csökkenteni annak veszélyét, hogy megfertőződjenek az emberek, hiszen tavaly ősszel botrány tört ki amiatt, hogy sokan megbetegedtek, miután részt vettek egy opera-előadáson, de remélhetőleg ilyesmi nem fordul elő az intézményi szintű jelentős átoltottság miatt. Egy évvel ezelőtt,
és a közönség soraiból is többen következtettek arra, hogy a premier alkalmával kapták el a vírust. „Követjük a törvényhozók leírt, törvényerejű rendelkezéseit, és aszerint menetelünk előre, ahogy lehet. Bezárni nem szeretnénk semmiképpen, ha egy mód van rá, inkább olyan előadásokat válogatunk a műsorba, amik rövidebbek, vagy amikben kevesebben lépnek fel” – mondta Szép Gyula.
Hozzátette, a kreativitásunk megvan már e tekintetben, azért is, mert másfél év alatt átmentek különböző fázisokon: volt online előadás, egyfelvonásos, volt olyan, hogy a zenekar ne legyen a süllyesztőben, hogy ne legyenek sokan egy helyen. „Egy sereg dolgot kipróbáltunk már, ezeket alkalmazzuk annak függvényében, hogy mit enged a hatóság” – fogalmazott Szép Gyula.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
szóljon hozzá!