
Nádasdy Ádám 79 éves korában hunyt el
Fotó: Stekovics Gáspár/Wikipédia
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
2026. március 30., 11:562026. március 30., 11:56
Nádasdy Ádám, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia és a Digitális Irodalmi Akadémia tagja, a Magvető Kiadó szerzője volt.
Török András a hozzátartozók kérését tolmácsolva azt írta: „a gyászoló család a sajtó és a közvélemény megértését kéri, hogy ezekben a nehéz napokban nyilatkozattételért ne keressék őket”.
költő, esszéista, műfordító, nyelvész, az ELTE professor emeritusa, 2024-től a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.
Angol–olasz szakon végzett az ELTE-n, majd ugyanott vált az angol nyelvészet meghatározó oktatójává és népszerű ismeretterjesztőjévé. Nemcsak tudósként, hanem közérthető nyelvmagyarázóként is sokat tett azért, hogy a nyelvről szóló korszerű gondolkodás szélesebb közönséghez jusson el.
Költőként és prózaíróként fontos kötetei közé tartozik a Komolyabb versek, az A rend, amit csinálok, a Jól láthatóan lógok itt, a Hordtam az irhámat, valamint nyelvészeti-ismeretterjesztő munkái közül a Hárompercesek a nyelvről, a Milyen nyelv a magyar? és a Milyen nyelv az angol?.
Műfordítóként különösen nagy hatásúak voltak Shakespeare-fordításai, illetve Dante Isteni színjátékának új magyar fordítása, amelyet az Artisjus méltatása is korszakos teljesítményként emelt ki.
Munkásságát számos rangos elismeréssel jutalmazták: Déry Tibor-jutalom (1990), Robert Graves-díj (1993), Füst Milán-díj (2000), Budapestért díj és Szépíró-díj (2003), a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj (2005), Országh László-díj (2012), Artisjus irodalmi nagydíj (2017), AEGON művészeti díj (2020), Alföld-díj (2020), továbbá 2021-ben életműdíjat is kapott.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Dede Franciska, a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) kutatója tart előadást Kolozsváron arról, hogy milyen képek jelentek meg szobabelsőkről a 19-20. század fordulóján a nyomtatott lapokban.
Könyvbemutatóra hívják a közönséget március 23-án 18 órától a Kriza János Néprajzi Társaság kolozsvári székházába.
Hogyan hat a vizuális kommunikációra a mesterséges intelligencia (MI/AI)? Elveszi-e a reklámgrafikusok munkáját? Balázs Zoltán egyetemi adjunktussal, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) művészeti tanszékének vezetőjével jártuk körül a témát.
szóljon hozzá!