
Márton Evelint (jobbra) Demeter Zsuzsa kérdezte
Fotó: Pap Melinda
Márton Evelin írónak, rádiós szerkesztőnek ítélték idén a Helikon irodalmi folyóirat Kemény Zsigmond Irodalmi Díját.
2019. november 24., 14:072019. november 24., 14:07
2019. november 24., 17:102019. november 24., 17:10
A Magyarország kolozsvári főkonzulátusán tartott díjátadó ünnepségen Karácsonyi Zsolt főszerkesztő és Csige Sándor konzul köszöntője után László Noémi költő mondott költői hangvételű laudációt. „Mi lenne velünk nélküled, drága jó mesemondó?” – kezdődött a méltatás, mely felidézte azt az olykor ismerős, máskor egzotikus világot, melybe Márton Evelin írásai révén „utazhatunk”.
„Azért adunk most zengzetes díjat neked, hogy küldetésed soha ne feledd el! Vezess minket tovább, a rengetegben” – zárult a méltatás.
A díjazottat Demeter Zsuzsa kritikus, szerkesztő faggatta, rámutatva: Márton Evelin „sokfelé terjeszkedő figura”, sokat utazik, sok helyen élt, így azt gondolhatnánk, sehol sincs otthon. Itt is itthon van, máshol is, és van, amikor sehol, mondta a meghívott, aki szinte valamennyi hazai folyóiratban publikál, ugyanis nem szeret visszautasítani felkérést.
Karácsonyi Zsolt főszerkesztő átadja a díjat
Fotó: Pap Melinda
Demeter Zsuzsa a regényt „nem tipikusan erdélyi magyar könyv”-ként jellemezte, úgy vélve, több köze van a dél-romániai életérzéshez. A szerző szerint a román kritikusok egy generáció korképének tartják, miközben sok benne az életrajzi elem. A „határátlépés” abban is megmutatkozik, hogy románul már írt verset, miközben magyarul nem mert, vallotta be. A románok felé való nyitásról elmondta,
„Most élünk, most kell tenni valamit” – összegzett.
Miközben pályatársai irodalmi műhelyekben bontogatták szárnyaikat, ő művészettörténetet tanult és versenyszerűen futott. Ma is szoros a kapcsolata a művészetekkel, főként a képzőművészettel, a sport pedig kitartásra nevelte, ugyanis ha valaminek nekifog, olyan, mintha edzése lenne. „Nem vettem komolyan soha azt, hogy író leszek, most is kételkedem benne néha” – vallotta be a díjazott.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
szóljon hozzá!