
Márton Evelint (jobbra) Demeter Zsuzsa kérdezte
Fotó: Pap Melinda
Márton Evelin írónak, rádiós szerkesztőnek ítélték idén a Helikon irodalmi folyóirat Kemény Zsigmond Irodalmi Díját.
2019. november 24., 14:072019. november 24., 14:07
2019. november 24., 17:102019. november 24., 17:10
A Magyarország kolozsvári főkonzulátusán tartott díjátadó ünnepségen Karácsonyi Zsolt főszerkesztő és Csige Sándor konzul köszöntője után László Noémi költő mondott költői hangvételű laudációt. „Mi lenne velünk nélküled, drága jó mesemondó?” – kezdődött a méltatás, mely felidézte azt az olykor ismerős, máskor egzotikus világot, melybe Márton Evelin írásai révén „utazhatunk”.
„Azért adunk most zengzetes díjat neked, hogy küldetésed soha ne feledd el! Vezess minket tovább, a rengetegben” – zárult a méltatás.
A díjazottat Demeter Zsuzsa kritikus, szerkesztő faggatta, rámutatva: Márton Evelin „sokfelé terjeszkedő figura”, sokat utazik, sok helyen élt, így azt gondolhatnánk, sehol sincs otthon. Itt is itthon van, máshol is, és van, amikor sehol, mondta a meghívott, aki szinte valamennyi hazai folyóiratban publikál, ugyanis nem szeret visszautasítani felkérést.
Karácsonyi Zsolt főszerkesztő átadja a díjat
Fotó: Pap Melinda
Demeter Zsuzsa a regényt „nem tipikusan erdélyi magyar könyv”-ként jellemezte, úgy vélve, több köze van a dél-romániai életérzéshez. A szerző szerint a román kritikusok egy generáció korképének tartják, miközben sok benne az életrajzi elem. A „határátlépés” abban is megmutatkozik, hogy románul már írt verset, miközben magyarul nem mert, vallotta be. A románok felé való nyitásról elmondta,
„Most élünk, most kell tenni valamit” – összegzett.
Miközben pályatársai irodalmi műhelyekben bontogatták szárnyaikat, ő művészettörténetet tanult és versenyszerűen futott. Ma is szoros a kapcsolata a művészetekkel, főként a képzőművészettel, a sport pedig kitartásra nevelte, ugyanis ha valaminek nekifog, olyan, mintha edzése lenne. „Nem vettem komolyan soha azt, hogy író leszek, most is kételkedem benne néha” – vallotta be a díjazott.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!