Márton Evelint (jobbra) Demeter Zsuzsa kérdezte
Fotó: Pap Melinda
Márton Evelin írónak, rádiós szerkesztőnek ítélték idén a Helikon irodalmi folyóirat Kemény Zsigmond Irodalmi Díját.
2019. november 24., 14:072019. november 24., 14:07
2019. november 24., 17:102019. november 24., 17:10
A Magyarország kolozsvári főkonzulátusán tartott díjátadó ünnepségen Karácsonyi Zsolt főszerkesztő és Csige Sándor konzul köszöntője után László Noémi költő mondott költői hangvételű laudációt. „Mi lenne velünk nélküled, drága jó mesemondó?” – kezdődött a méltatás, mely felidézte azt az olykor ismerős, máskor egzotikus világot, melybe Márton Evelin írásai révén „utazhatunk”.
„Azért adunk most zengzetes díjat neked, hogy küldetésed soha ne feledd el! Vezess minket tovább, a rengetegben” – zárult a méltatás.
A díjazottat Demeter Zsuzsa kritikus, szerkesztő faggatta, rámutatva: Márton Evelin „sokfelé terjeszkedő figura”, sokat utazik, sok helyen élt, így azt gondolhatnánk, sehol sincs otthon. Itt is itthon van, máshol is, és van, amikor sehol, mondta a meghívott, aki szinte valamennyi hazai folyóiratban publikál, ugyanis nem szeret visszautasítani felkérést.
Karácsonyi Zsolt főszerkesztő átadja a díjat
Fotó: Pap Melinda
Demeter Zsuzsa a regényt „nem tipikusan erdélyi magyar könyv”-ként jellemezte, úgy vélve, több köze van a dél-romániai életérzéshez. A szerző szerint a román kritikusok egy generáció korképének tartják, miközben sok benne az életrajzi elem. A „határátlépés” abban is megmutatkozik, hogy románul már írt verset, miközben magyarul nem mert, vallotta be. A románok felé való nyitásról elmondta,
„Most élünk, most kell tenni valamit” – összegzett.
Miközben pályatársai irodalmi műhelyekben bontogatták szárnyaikat, ő művészettörténetet tanult és versenyszerűen futott. Ma is szoros a kapcsolata a művészetekkel, főként a képzőművészettel, a sport pedig kitartásra nevelte, ugyanis ha valaminek nekifog, olyan, mintha edzése lenne. „Nem vettem komolyan soha azt, hogy író leszek, most is kételkedem benne néha” – vallotta be a díjazott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Megsérült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház egyik színésznője a teátrum vasárnap esti próbáján. A színésznő könnyebb sérüléseket szenvedett, a próbákat felfüggesztették.
Hat történelmi felekezet templomai lesznek nyitva szeptember 13-án Nagyszebenben a kilenc napig tartó Ars SACRA egyházművészeti fesztivál első napján.
Május elején nyílt meg és október 26-ig látogatható a Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia című időszaki kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az idén 200 éves Magyar Tudományos Akadémiát bemutató tárlat nemcsak a tudományos közösséget szólítja meg.
Különleges helyszínre érkezik a Hunyadi-sorozat: a kincses városban megnyílnak Mátyás király szülőházának kapui egy maratoni vetítésre.
A Csoóri Sándor-program részeként idén 2,5 milliárd forint támogatást osztanak szét 1600 népművészettel, néptánccal és néphagyományokkal foglalkozó szervezet között Magyarországon és külhonban is.
Szeptember 5. és 7. között tartják a WonderPuck Utcaszínházi Fesztivált Kolozsváron.
A parajdi bányakatasztrófa károsultjainak megsegítésére, a közösségi összefogás erejére hívták fel a figyelmet a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház hétvégi sporteseményének résztvevői.
Bocsárdi László a 40 éve alakult gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház alapító-rendezője volt, majd hosszú ideig vezette a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!