Mintegy nyolc évtized után vehetik kézbe a magyar olvasók a teljes Egy polgár vallomásai című regényt, Márai Sándor remekművének eddigi cenzúrázott változata helyett.
2013. október 31., 18:022013. október 31., 18:02
A kötetet november 4-én jelenteti meg az életművet gondozó Helikon Kiadó. Kovács Attila Zoltán, a kiadó irodalmi vezetője az MTI-nek elmondta, hogy eddig a világon egyedül olasz nyelven volt elérhető az Egy polgár vallomásainak eredeti, 1934-35-ben megjelent teljes szövege, Európa többi országában – még Magyarországon is – csak a cenzúrázott, csonka változatot jelentették meg.
„Az irodalomtörténészek eddig is tudták, hogy az eredeti szöveg jelentősen különbözött az 1940-ben megjelent, majd az utána következő kiadásoktól” – jegyezte meg Kovács Attila Zoltán. Az irodalmár felidézte, hogy a művet egy bírósági procedúra után cenzúrázta az író. „Márai később túl is lőtt a célon, gondolom azért, hogy elkerülje a további pereket, ezért további részeket, egész fejezeteket, kortársairól írt jellemzéseket, titkos történeteket húzott ki a szövegből” – fogalmazott az irodalmi vezető, megjegyezve, hogy Márai üzenetértékkel írta a könyv elejére, hogy annak szereplői kitalált alakok. A személyiségi jogi pert Stumpf György, Márai gyerekkori tanítója, katolikus pap indította az író ellen 1936-ban, miután Márai könyvében számos becsmérlő sort írt róla, többek között tehetségtelen, felkapaszkodott fráternek nevezte. Stumpf a könyv bezúzását szerette volna elérni, de a bíróság végül mintegy kétezer pengő megfizetésére kötelezte az írót, aki vélhetően peren kívül egyezett meg egykori tanítójával. Az egyezség eredménye lehetett a végrehajtott cenzúra.
Demeter János barokk zenével társított természetfotóit bemutató tárlata nyitja az őszi kiállításszezont kedden a Liszt Intézet bukaresti központjában. A kiállítás október 10-ig látogatható.
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
szóljon hozzá!