
Fotó: Kucsera Jeno
Bár hivatalosan még nem adták át a marosvásárhelyi Kultúrpalota földszinti, felújított képzőművészeti termét, az első tárlat, a Major Gizella képzőművész életművét bemutató kiállítás már látogatható.
2017. február 01., 15:482017. február 01., 15:48
Jobb alkalom nem is kínálkozhatott volna a felújított galéria használatba adására, mint az ötven évre visszatekintő pálya bemutatása – hangzott el a megnyitón, ahol a földszinti termet megtöltötték Major Gizella kortársai, egykori kollégái, tanítványai és barátai. Annak ellenére, hogy a kiállítóterem megújult, új lámpákkal szerelték fel, átfestették a falakat, a tárlatnyitó közönségnek most is állva kellett végighallgatnia a méltató szavakat román, illetve magyar nyelven, nagykabátban szorongva, mert sem ülőalkalmatosságok, sem fogasok nem kaptak helyet a teremben.
Major Gizella az 1960-as években kezdte képzőművészi pályafutását, mint elhangzott, ekkor a színek még kevésbé voltak fontosak számára, inkább grafikákat készített. A tárlatmegtekintést is eszerint javasolta a művész munkásságát méltató Nagy Miklós Kund: előbb a földszinti belső termet, ahol a fekete-fehér művek kaptak helyet, onnan kijövet az emeleti részt, majd újból a földszinten látható képeket kell megtekinteni, amelyekre már színkavalkád jellemző. Major Gizella elmondta, gyakran jár képzőművészeti alkotótáborokba, szívesen tesz eleget a meghívásoknak, Homoródon, a Bucsinon figyeli a természetet, várja a hatást, amit a táj, az erdő, a látvány gyakorol rá.
Úgy fogalmazott, a képeknek nem adott címet, a nézőre bízza, hogy találja ki annak mondanivalóját, próbálja meg átérezni a látottak hangulatát. A pályafutásának ötvenedik évfordulójához érkezett képzőművész hosszú évtizedeken át tanított, igazgatta azok útját, akik festészetre adták a fejüket, és igazán csak a tanári pálya befejeztével adta át magát teljesen az alkotásnak.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
szóljon hozzá!