
Fotó: Kucsera Jeno
Bár hivatalosan még nem adták át a marosvásárhelyi Kultúrpalota földszinti, felújított képzőművészeti termét, az első tárlat, a Major Gizella képzőművész életművét bemutató kiállítás már látogatható.
2017. február 01., 15:482017. február 01., 15:48
Jobb alkalom nem is kínálkozhatott volna a felújított galéria használatba adására, mint az ötven évre visszatekintő pálya bemutatása – hangzott el a megnyitón, ahol a földszinti termet megtöltötték Major Gizella kortársai, egykori kollégái, tanítványai és barátai. Annak ellenére, hogy a kiállítóterem megújult, új lámpákkal szerelték fel, átfestették a falakat, a tárlatnyitó közönségnek most is állva kellett végighallgatnia a méltató szavakat román, illetve magyar nyelven, nagykabátban szorongva, mert sem ülőalkalmatosságok, sem fogasok nem kaptak helyet a teremben.
Major Gizella az 1960-as években kezdte képzőművészi pályafutását, mint elhangzott, ekkor a színek még kevésbé voltak fontosak számára, inkább grafikákat készített. A tárlatmegtekintést is eszerint javasolta a művész munkásságát méltató Nagy Miklós Kund: előbb a földszinti belső termet, ahol a fekete-fehér művek kaptak helyet, onnan kijövet az emeleti részt, majd újból a földszinten látható képeket kell megtekinteni, amelyekre már színkavalkád jellemző. Major Gizella elmondta, gyakran jár képzőművészeti alkotótáborokba, szívesen tesz eleget a meghívásoknak, Homoródon, a Bucsinon figyeli a természetet, várja a hatást, amit a táj, az erdő, a látvány gyakorol rá.
Úgy fogalmazott, a képeknek nem adott címet, a nézőre bízza, hogy találja ki annak mondanivalóját, próbálja meg átérezni a látottak hangulatát. A pályafutásának ötvenedik évfordulójához érkezett képzőművész hosszú évtizedeken át tanított, igazgatta azok útját, akik festészetre adták a fejüket, és igazán csak a tanári pálya befejeztével adta át magát teljesen az alkotásnak.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
szóljon hozzá!