Fotó: Gazda Árpád/MTI
Gyalog indul Londonba Bartha Ernő szobrászművész, hogy rendezze azoknak a nagy méretű szénaszobrainak a sorsát, amelyek a londoni olimpiai játékokkal egy időben tartott kulturális olimpiára kerültek a brit fővárosba.
2015. július 06., 19:342015. július 06., 19:34
2015. július 06., 19:352015. július 06., 19:35
A száznaposra tervezett utat, melyre július 18-án indul, a magyarfenesi birtokán lévő Arkhai Szoborpark megnyitása egyéves évfordulóján jelentette be a művész. A Kolozsvártól 20 kilométerre levő szoborparkban többek között azok a nagyméretű, fémvázra szerelt, szénaborítású térplasztikák is láthatók, amelyek mása három évvel ezelőtt Londonba került.
Bartha Ernő a bejelentés után az MTI-nek elmondta, a Román Kulturális Intézet által meghirdetett pályázatnak köszönhetően három alkotását vihette el Londonba a 2012-es kulturális olimpiára. Az Időspirál című munkáját – melyet az egyik főművének tekint – a londoni Pleasure Gardenben állította fel, de a park 2012-ben kiesett az olimpiai érdekeltség szférájából, és bezárt.
Az alkotás három éve be van zárva a parkba. A Felhőkarcoló és a Madár című alkotását a Victoria parkban a tó vizén állították ki. Ezek mai napig is ott vannak, „belakták a helyet”, de ezeket sem mutatták be, nem tüntették fel az alkotó nevét, a munkák címét. Elmondta, a közelmúltban film készült a Londonban rekedt szénaszobrairól.
„Ez egy olyan téma, ami nyugtalanít, rossz érzést vált ki belőlem, és ezt most le szeretném zárni valahogy” – jelentette ki a művész. Hozzátette, a több mint kétezer kilométeres gyalogutat egyfajta tiltakozásnak is szánja, de senkit sem vádolva indul el. Megjegyezte, azért megy gyalog, mert ezzel áldozatot akar hozni a művészetért, de azért is, mert magát az utat is egyfajta művészi kifejezőeszköznek tekinti. Hozzátette, vele gyalogol Bács Ildikó vizuális művész, filmrendező is, útjukról kisfilm készül.
Bartha Ernő azt tekinti útja céljának, hogy kiszabadítsa a bezárt alkotását, és mindhárom londoni szénaszobra sorsát rendezze. Megjegyezte, az alkotások szerzői jogai másfél éve ismét őt illetik meg. A szobrász vállalkozása egyébként nem egyedülálló a magyar művészettörténetben: Kassák Lajos 1910-ben Párizsba ment el gyalog.
A szobrászművész korábban elmondta, vállalhatónak tartja, hogy a mulandó világban az alkotásai is mulandók legyenek. Szénaszobrai – ha nem mozdítják el arról a helyről, ahová felállította azokat – mintegy tíz évig képesek dacolni az időjárással. Bartha Ernő szénaszobraiból Budapesten is láthatott néhányat a közönség a 2008-as tavaszi fesztivál ideje alatt a Millenáris Parkban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!