Az emlékkertben kétnyelvű, gazdagon illusztrált táblák mutatják be a csatát
Fotó: Fábry Szabolcs
A kenyérmezei csata egyik központi helyszínén, a Fehér megyei Alkenyéren nyitott emlékkertet a Kárpát-medencei Kinizsi Szövetség, amely Böjte Csaba ferences szerzetes és munkatársai segítségével vásárolt új területet a két évvel ezelőtti, az eladó hibájából meghiúsult telekvásárlást követően. Fábry Szabolcs nagyvázsonyi polgármester, a magyarországi szervezet életre hívója a Kinizsi Emlékkert-projekt céljáról és létrejöttéről, a diadal helyszínén kialakított kiskert nemzetpolitikai jelentőségéről beszélt a Krónikának.
2023. november 29., 09:462023. november 29., 09:46
2023. november 29., 09:552023. november 29., 09:55
A dél-erdélyi Kenyérmezőn elhelyezkedő, teljes mértékben román nemzetiségűek által lakott Alkenyéren a helyi önkormányzattal kialakított partneri kapcsolatnak köszönhetően nyílt meg múlt szombaton a Kinizsi Emlékkert. A Fehér megyei község Szászsebestől 18 kilométerre délnyugatra, Szászvárostól 20 kilométerre északkeletre, a Maros bal partján, a Kudzsir-patak Marosba folyásánál fekszik. A 2100 lakosú Alkenyéren a 2021-es népszámlálás során senki nem vallotta magát magyarnak.
„Célunk, hogy ráirányítsuk a figyelmet Kinizsi Pálra, aki fontos szereplője volt a magyar nemzet megmaradásában jelentős szerepet játszó kenyérmezei diadalnak. Az, hogy minket, a mintegy 12,5-13 milliós Kárpát-medencei magyarságot ma nem úgy mutogatnak, mint mondjuk a bretonokat Franciaországban, hogy tudniillik »él itt egy kis érdekes népcsoport, érdekes nyelvvel, valaha ők voltak az államalkotó nemzet«, nagy mértékben köszönhető Mátyás király politikájának, valamint Kinizsi Pál hadvezéri képességeinek” – fogalmazott a Krónika megkeresésre Fábry Szabolcs, a Veszprém megyei Nagyvázsony polgármestere.
Anyaországi és erdélyi megemlékezők az alkenyéri Kinizsi-emlékműnél
Fotó: Kárpát-medencei Kinizsi Szövetség
A Kinizsi Szövetség elnöke hozzátette, a magyarság a 150 éves belső, török megszállást követően is a történelmi haza legnagyobb nemzetisége, államalkotó képessége megmaradt. A magyarországi elöljáró rámutatott, a 150 év alatt Erdély függetlensége (is) biztosította ezt a megmaradást, és ez a viszonylagos függetlenség nagymértékben köszönhető annak a világraszóló diadalnak, amelyet Kinizsi Pál és Báthori István aratott Kenyérmezőn 1479. október 13-án.
Egyébként a hétvégi avatóünnepségen részt vett Kőrösi Viktor Dávid, Magyarország kolozsvári főkonzulátusának vezető konzulja, Böjte Csaba ferences szerzetes és Fábry Szabolcs polgármester. Írásban köszöntötte az eseményt és a résztvevőket, méltatta a Kárpát-medencei Kinizsi Szövetség kitartását, munkáját Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, Pánczél Károly, a magyar Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának elnöke, Moys Zoltán, a Hazajáró Egylet elnöke, Lomniczi Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa elnöke és Gajdics Ottó, a Szabad Föld hetilap főszerkesztője. A Kárpát-medencei Kinizsi Szövetség tagjai közül hat település, magyar közösség képviseltette magát Nagyvázsonyból, Dél-Erdélyből (Csernakeresztúr), Székelyföldről (Gidófalva), Délvidékről (Kishegyes, Pancsova, Székelykeve) és Felvidékről (Egyházasbást/Újbást).
A Kárpát-medencei Kinizsi Szövetséget éltre hívó elöljáró szerint az emlékkerttel szeretnék felhívni a figyelmet arra tényre is, hogy a magyar, keresztény seregben magyarok, székelyek, oláhok és szászok önálló hadtestekben, rácok a könnyű lovasságban, különböző európai keresztény zsoldosok a Fekete Seregben harcolva védték meg a Kárpát-medencét, és ezzel Európát a muszlim hódítóktól.
Fábry Szabolcs nagyvázsonyi polgármester és az alkenyéri ünnepségen rész vett Kőrösi Viktor Dávid, Magyarország kolozsvári főkonzulátusának vezető konzulja
Fotó: Fábry Szabolcs
„Ez a nemzetek közötti összefogás példaértékű. Ahogy az a település-diplomáciai tény is, hogy egy teljesen román lakta településen, a dél-erdélyi szórványmagyarság térségében sikerült partnerséget kialakítani az alkenyéri önkormányzattal. Meggyőződésem, hogy nincs más utunk ma sem, mint a különböző nemzetiségekkel összefogva együtt ellenállni minden mai veszedelemnek, jöjjön az ideológiák mentén nyugatról, vagy hódítási szándékkal keleti kultúrák felől” – hangsúlyozta a Krónikának a projektgazda.
„Ha így teszünk, további 500 esztendőre megőrizzük gyermekeinknek, utódainknak közös hazánkat, a Kárpát-medencét. Ebben erősített meg engem az idén, többek között a szövetség életre hívásáért is átvett Magyar Arany Érdemkereszt, de mindannyiunkat is a most elindított Kinizsi Emlékkert-projekt is” – fogalmazott Fábry Szabolcs.
Az anyaországi elöljáró és Csaba testvér elindította a pancsovai postagalambokat otthonról haza, azaz Dél-Erdélyből Délvidékre
Fotó: Fábry Szabolcs
A magyarországi egyesület elnöke arról is beszámolt lapunknak, hogy rövid távon tervezik a kert további szépítgetését, dekorációs elemekkel való „felöltöztetését” (jelenet-molinó, háló a kenyérmezei csatából stb.), gyümölcsfákkal való beültetését, tereprendezését, szobor/emlékmű állítását, és egy kis vizesblokk kialakítását, hogy alkalmas legyen kerékpáros-, gyalogos-, buszos- vagy később (Böjte Csaba testvér ötlete alapján) vízitúrázók fogadására.
Hosszabb távon nem riadnak vissza a bővítéstől, közművesítéstől és egy épület létrehozása elől sem, hogy még méltóbb és hangulatosabb kiállítótér, emlékezési pont alakulhasson ki Alkenyéren. Ugyanakkor a korábbi évekhez hasonlóan jövőre is megtartják a Kárpát-medencei Kinizsi Szövetség találkozóit Dél-Erdélyben, jellemzően csernakeresztúri szállással, alkenyéri ünnepségekkel, amelynek ezúttal méltó környezetet ad a Kinizsi Emlékkert is.
A Kárpát-medencei Kinizsi Szövetség 2016-ban alakult meg azon – főként szórványmagyar, illetve nyelvhatáron lévő – települések összefogásával, amelyek kötődnek a magyarság megmaradásában kulcsszerepet játszó Kinizsi Pál hadvezér életútjához.
A kenyérmezei csata az Alkenyér (Zsibód, románul Șibot) melletti Kenyérmezőn történt ütközet 1479. október 13-án I. Mátyás magyar király hadserege és az Oszmán Birodalom portyázó serege között, akiket havasalföldiek is támogattak. A helyszín Királyföld nyugati oldalán, Hunyad vármegye határánál van, mely a Maros déli partján helyezkedik el. A helyet pontosan fel lehet mérni, mert az ütközet helyszínén az erdélyi vajda kápolnát építtetett, s ennek maradványai egészen a 20. századig megmaradtak. A csata az addigi legjelentősebb győzelem volt a Magyarországot támadó portyázó törökök felett, akik vereségük után már nem próbálkoztak az 1479. évihez hasonló betöréssel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!